A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-09 / 45. szám
eredt Daidalosznak — ö volt az, aki fiával, Ikarosszal együtt viasszal ragasztott szárnyak segítségével elrepült Krétáról —, aki Szicília szigetén, Kókalosz király udvarában telepedett le. Minósz felkereste Kókaloszt és követelte tőle Daidalosz kiadatásál. Kókalosz köntórfalazott, össze vissza hazudozott, végül arra kérte Minószt hogy a beszélgetést halasszák más napra. Minósz lefekvés előtt fürdő’: vett, nem is gyanítva, hogy Daidalosz az egyik vezetékbe forró vizet engedett. A nagy melegtől Minósz gutautést kapott és a vízbe fűlt. Arthur Evans a labirintusban Nem messze Kréta mai fővárosától. < Thera kátképe Minósz király bosszúja A görög mondavilág egyik érdekes figurája Minósz király, aki állítólag Zeusz föisten és Európé királylány gyermeke volt. A legenda szerint Kréta szigetén uralkodott és hatalmas hajóhadával ellenőrzés alatt tartotta az egész Égei-tengert és annak partvidékét is. Az athéni polgárokkal szívélyes viszonyban állt, amit az is bizonyít, hogy egyik fia, Androgeósz részt vett az athéni játékokon A krétai királyfi megnyerte a ver senyt, s ez a halálát okozta. Aigeusz athéni király ugyanis nem tudta elvi selni, hogy egy idegen győzedelmeskedett, ezért Androgeószt megölette. Minósz a hír hallatán hajóhadával Athén ellen vonult és arra kényszeritette Aigeuszt, hogy kilencévenként hét athéni fiút és leányt küldjön Krétára, „cserébe" a megölt Androgeószért. Az athéni fiatalok sorsa — nem lehetett kétséges , halál várt rajuk. Minósznak volt egy rémisztő külsejű — emberi testű és bikafejü — fia, Minótaurosz, aki a külvilág elöl Ez a kis sziget ► a wu/kán gyermeke a minószi jelzővel illetik Az angol régész két évtizeden át ásatott Knószszoszban és Kréta más helyein, ha* tlmas anyagot gyűjtött össze és ku- i ituv nak eredményeit számos vaskos kötetben adta közre. A szakma nagy tisztelettel emlegeti Arthur Evans t. de akadnak olyanok is, akik szeme-e hányják „egyéni" módszereit, következetlenségeit. A dolgot az bonyolítja, hogy a három különböző prehistorikus krétai írástipus közül csupán a lineáris B-nek nevezett írást s került úgy-ahogy megfejteni, nay a lineáris A, illetve a hieroglifikus írás továbbra is megfejtetlen. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a lineáris B nyelve egy archaikus görög dialektus, míg a lineáris A Kréta öslakóinak nyelvét őrzi, amely feltehetően részben sémi, részben pedig indoeurópai. Arthur Evans a kerámiaedények alapján korszakolta a Minószi Kréta történelmét, s lényegében ma is ezt a beosztást fogadják el a szakemberek. Minósz király legendája is sajátos értelmezést kapott. Athén megbüntetése tulajdonképpen azt jelenti, hogy Kréta kiterjesztette hatalmát az Attikai-félszigetre is, míg Thészeusz diadala a Minótaurosz fölött a krétai hegemónia végét szimbolizálja. Az emúlt évek régészeti ásatásai ezt az elképzelést megerősítik, de egyúttal érdekes részletekkel árnyalják is. meghatározó módon beleszólt a tor ténelmebe Körülbelül 110 km re Krétától északra található egy több tagból álló szigetcsoport, amelynek legnagyobb szigetét Thérának vagy Szantorinnak nevezik. Az elmúlt évszázadokban többször is heves kitöréseknek és robbanásoknak lehettek szemtanúi és szenvedő alanyai a szigetek lakói, legutóbb 1939—1941 között. Az itt élők már megszokták ezeket az eseményeket, bár egyikmásik erupció korántsem lehetett veszélytelen. Feljegyezték például, hogy 1650. szeptember 14-én egy tenger alatti vulkán robbant fel Thérától négy mérföldnyire. A vulkáni hamu több száz kilométer sugarú kör mentén szóródott szét, s a robbanás nyomán támadt vízár (cúnami) Kréta partjait is elborította. A hamuesö, a cúnami, a földrengés és a felszabaduló mérges gőzök mind-mind nagy veszedelmet jelentenek. Egy-egy ilyen kitörés alkalmával szigetek születnek vagy pusztulnak el Théra környékén, más szigetek pedig megnőnek. Csak a 20. században vált ismertté az a tény, hogy i. e. 1500 táján — a Minószi Kréta fénykorában — Théra szigetén egy hatalmas vulkánkitörés volt, amelynek ereje meghaladta a Krakatau 1883-as kitörésének erejét is. A Krakatau története azt hiszem közismert. Ez a kis indonéziai sziget több mint száz esztendeje egyszerűen felrobbant és olyan hatalmas cunamit okozott, amely szinte lesöpörte Jáva és Szumátra partvidékének cölöpfalvait a földről. A katasztrófának több mint 39 000 halottja volt. A Krakatauhoz hasonló módon robbant fel Théra szigetének egyik vulkánja is, s ennek következtében az eredetileg egy sziget több kisebb-nagyobb szigetre szakadt ^ Ez a jellegzetes thérai ház azon a meredek hegyoldalon épült, amely a vulkánkitörés után megmaradt Irakliontól, délkeleti irányban pom pás épületméradvanyok találha tok. a knosszoszi királyi palota romjai. Knósszosz az okori Kréta központja volt, de jelentősége Athén vagy Spárta mellett eltörpült. A múlt század utolsó évéig senki sem gyanította, hogy Knósszosz egykoron sokkal fényesebb is volt. 1900 márciusában, nem sokkal azt követően, hogy Kréta felaszabadult a török uralom alól, egy angol régész kezdett ásatásokat Knósszoszban. Az elegáns angol urat Arthur Evans-nek hívták és a Homérosz előtti görög történelem kutatása területén szerzett nemzetközi hírnevet. Evans-nek rendkívüli szerencséje volt. Három héttel az ásatások megkezdése után, 1900. április 15-én arról számolhatott be apjának, hogy több mint 700 darab agyagtáblára bukkant, amely prehistorikus krétai írással volt teleróva. Az agyagtáblák egy impozáns méretű föld alatti palota termeiből kerültek elő, s Evans rögtön rádöbbent, hogy ez a kiásott építmény jóval korábbi, mint az addig ismert romok. Evans magától értetődőnek tartotta ezek után, hogy Minósz király nem a képzelet szüleménye csupán, hanem valóban létező személy volt, s a feltárt palotában ő trónolt. elrejtve egy földalatti útvesztőben, laburinthoszban élt. Ezt a labirintust egy másik közismert mondái alak, Daidalosz építette Minósz számára. Az athéni ifjak és leányok szálláshelye és egyben sírja is a labürinthosz lett — Minótaurosz előbb-utóbb széjjeltepte őket. Egy ízben az athéni „áldozati" ifjak közé társult Thészeusz — Aigeusz mostohafia —, aki fejébe vette, hogy megszabadítja Athént e megalázó kötelezettségtől. Vállalkozását az istenek is pártfogolhatták, mivel alighogy megérkezett Krétára, felkeltette Minósz király lányának, Ariadnénak az érdeklődését. A királylány beleszeretett a daliás ifjúba és hozzásegítette a győzelemhez is. Egy kardot és egy fonalgombolyagot adott Thészeusznak, aki a karddal megölte a Minótauroszt, a fonal segítségével pedig sikerült viszszatalalnia a labürinthosz belsejéből a kijárathoz. Az ember ezek után azt várná, hogy a szerelmesek végre boldogan élhetnek együtt, de a görög mitológiában ritka a „happy end": Ariadnénak akarata ellenére Dionüszosz istenhez kellett feleségül mennie. Thészeusz meg további hőstettekkel vigasztalódott. Ha hinni lehet Mi történt Théra szigetén ? Az Egei-tenger vidéke geológiai szempontból meglehetősen nyugtalan térségnek számít. Gyakoriak a kisebb-nagyobb földrengések, számos szigeten pedig szunnyadó vulkánok találhatók, amelyek a múltban többször is hirt adtak magukról. Kréta szigetén egyetlen vulkán sincs, a legendáknak, akkor Minósz király is A szakirodalomban Evans óta a kré- mégis valószínűnek látszik, hogy az eléggé csúful végezte. Nyomába tai történelemnek ezt az időszakát ókorban egy hatalmas vulkánkitörés Folytatás a 23 oldalon
