A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-09 / 45. szám

Pillantás n tengerre ThérábóI

Néhány éve kezembe " került dr. Zdenék Kukal kiváló cseh geológus izgalmas könyve, amely az Atlantisz-legendával foglalkozik. Ebben olvastam, hogy Atlantiszról az utóbbi száz esztendőben több mint 40 000 könyv- és újságoldalt írtak tele. Nem hiszem, hogy létezik ember, aki mindezt tüzetesen k ^ ^ áttanulmányozta volna, de talán nem is lett volna értelme, mert

a reite|y megfejtéséhez nemigen vitt volna közelebb. Sokan úgy tartják: Atlantisz a képzelet szüleménye. Mások viszont határozottan Ĺ állítják, hogy Platón Timaiosz és Kritiász c. dialógusaiban egy valóban

^ létezett országról írt es a nagy görög filozófus útmutatásai alapján keresik ezt \ a hajdani birodalmat. Sajnos, eléggé reménytelennek látszik az ügy. Ezt látszik

y\k ^ / ^k^^0 igazolni az a tény is, hogy csak az Atlanti-óceán térségében mintegy 20 helyet vélnek

Atlantisznak, kezdve Grönlandtól Mexikón át egészen a Zöldfoki-szigetekig. De a Földközi\ tenger térségében is legalább tíz helyszín számításba jött már, példának okáért Korzika, Szicília,

^ Rhodosz vagy Kreta. A legutóbbi időben egyre többen hangoztatják, hogy alighanem Kréta szigete

^ ^ lesz az a hely, ahol Atlantisz végleg elsüllyedt, s ezt főleg a legújabb geológiai vizsgálatok eredményeire

alapozzak. Én nem tartozom a megszállott Atlantisz-hivök közé, s ezt a cikket sem azért vetettem papírra, mert megdönthetetlennek látszó bizonyítékaim volnának Atlantisz és Kréta azonosságáról. Az egesz dolog csak úgy mellékesen jutott az eszembe, amikor Csukás László szép felvételeit nézegettem. Arra kérem a kedves olvasót, az alábbi szöveget tekintse annak, aminek magam is szántam: érdekes tényeket felsoroló ismeretterjesztő írásnak.

A knósszoszi királyi palota C

romjai ^sC\\