A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-02 / 44. szám

Különleges horoszkóp Egészségügyi vonatkozások BAK (XII. 22-1. 20) A Bak típus flegmatikus, nyugodt vérmérsékletű. Sok meleg fürdőre, masszázsra és tornára van szüksé­ge. Rendkívül okosan és természe­tesen kell élnie. Táplálkozása is olyan legyen, ami meleget hoz a szervezetbe, azért szükséges a ve­gyes koszt. Míg a többi típusnál az alkoholfogyasztás ártalmas, addig nála — természetesen kellő határok között — egyenesen kívánatos, sőt talán ajánlatos időnként forralt bort innia, hogy teste elérje a kellő és szükséges felmelegedést. Az étkezésnél minél kevesebb sót használjon. A feltétlen szükséges sómennyiséget főzelékben és gyü­mölcsben megkapja. Már kora ifjú­ságától kezdje meg testének edzé­sét a hideg és az időjárás viszontag­ságai ellen. Kerüljön minden kozme­tikai szert, mert bőre nagyon érzé­keny. Az asszonynak sokszor fáj a feje, a férfinak a szeme alatt jegy lesz. VÍZÖNTŐ (I. 21-11. 19) Kitűnő a regenerálóképessége, gyorsan legyűri az esetleges beteg­ségeket. Igyék sok ásványvizet, használjon sok meleg fürdőt és ned­ves pakolást. Jótékony hatásúak a rendszeres légzési gyakorlatok. Szervezete a fehérjék (tojás, sajt, hús, stb.) felvételét kívánja. Könnyen felindul, de hamar le is higgad és ismét visszatér víg kedélye. Fiatal korában beteges lesz és aki csütör­töki napon született, az alfelén jegy lesz, a leánynak pedig az arcán vagy a lapockáján. Évenként legalább egyszer vértisztító kúrát tartson. HALAK (II. 20—III. 23) E jel emberei a testápolás terén is legtöbbnyire túl kényelmesek, sőt hanyagok, ami természetesen hátrá­nyos következményekkel járhat. Az ételnél is inkább a mennyiség a fontos számukra, mint a minőség. Sok adottságuk van az alkohol élve­zetének túlhajtására is. A fogyaté­kosságok későbbi bajoknak lehetnek forrásai, miért is már kora gyerekko­ra óta kell megedzeni a testét. Fel­tétlen vigyáznia kell minden meghű­lésre, ezért tartsa lábát mindig me­legen. E típusnál is gyakran jelentke­zik a lábnak bizonyos elváltozása, bokasüllyedés stb. Hajlamos a rossz anyagcserére. Száraz kosztot és mi­nél kevesebb folyadék felvételét ajánljuk. Sokat mozogjon a szabad levegőn. Fiatal korában a feje fáj és a leánynak a mellén jegy lesz. Gyer­mekeit nagy fájdalommal szüli. Ut Európába Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a közép-kelet-európai országok közötti (a KGST-re épülő és a KGST keretében megvalósított) korábbi kereskedelem és gazdasági együttműködés távolról sem váltotta be az egykor hozzáfüzötbremé­­nyeket. Amit régebben megkérdőjelez­tünk és igen nagy fenntartással fogad­tunk, nevezetesen, hogy a kereskede­lemből és a gazdasági együttműködés­ből nem lehet kiszorítani az áru- és pénzviszonyokat és nem lehet az üzleti érdeket a tervgazdálkodás központi irá­nyító rendszerével helyettesíteni, ma már a többség által elfogadott minden kétséget kizáró tény. A régi „szerkezet" hibája már a 70-es években jelentkezett. Látszott, hogy a KGST lehetősége kifulladóban van. Az újítás, illetve az átalakítás szán­déka a tagállamok mindegyikében megfogalmazódott, és a soros KGST- üléseken kifejezésre is jutott. Az elkép­zelés végrehajtása azonban akadozott. Részben érthetően, hiszen alapvető ideológiai gátak fékezték az átalakulást. A múlt év végén történt rendszervál­tás és az ideológiai korlátok lebontása gyökeresen megváltoztatta a gazdasági élet lehetőségét is. Megszűnt, vagy legalábbis megszű­nőben van az a hagyományos módszer, amelyre a KGST-együttmüködés épült. A Szovjetunió ma már nem tudja, és nem kívánja betölteni a térség nyers­anyag-ellátójának szerepét. A változá­sok drámaiak. A Szovjetunió az egyik legalapvetőbb nyersanyag (a nyersolaj) szállítását is szinte valamennyi KGST- ország részére egyik napról a másikra csökkenti, ami nem kis gondot okoz mindenütt. A gondokkal párhuzamosan növekedett (növekszik) az országok „devizaéhsége''. A KGST-országok egy része még ra­gaszkodik a régi módszerekhez és fönn kívánja tartani a szervezetet, más ré­szük — Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország — azonban egyre kevés­bé. A német egyesülés váratlanul gyors folyamata szintén nagy mértékben hoz­zájárult a szervezet alapjainak a széte­séséhez. A „leépülést" természetesen az érintett országok egyike sem nézi tétlenül. Mindez most a Brünnben szeptember 12—19. között megrende­zett nemzetközi gépipari, és a Buda­pesten szeptember 21—30 között megrendezett fogyasztási cikkek nem­zetközi vásárán is megmutatkozott és mindenekelőtt abban jutott kifejezésre, hogy az érintett országok (kisebb na­gyobb sikerrel) főleg a dollárpiacok felé fordulnak, arrafelé irányították terméke­iket és vásárolni is onnan akartak, sze­rettek volna. Másrészt intenzív erőfeszí­téseket tettek az integrációs kapcsola­tok fejlesztésére, közös vállalatok léte­sítésére. Mindkét nemzetközi vásáron azt lát­tam és tapasztaltam, hogy a tárgyalá­sok kétoldalú alapon folytak. A legtöbb téma mindenütt és minden alkalommal az volt, hogy miként valósítható meg a dollárelszámolású külkereskedelemre történő áttérés. Az áttérés gyökeresen megváltoztatja a térség együttműködé­sét. A szakemberek abban bíznak, hogy az új kapcsolatok, a reális kereskede­lem és az igazi piacgazdálkodás meg­teremtése biztosítja az Európába veze­tő utat. Ám azt sem tagadták, hogy az áttérés valószínűleg megpróbáltatások­kal is jár, és számottevő terhet ró a közép-kelet-európai országokra, nem utolsósorban Csehszlovákiára és Ma­gyarországra. A legtöbb vita a kétoldalú alapokon folytatott tárgyalásokon akörül bonta­kozott ki, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, hogy a dollárelszámolás (amely az elképzelés szerint 1991-től lép majd érvénybe) hogyan fog működ­ni akár a csehszlovák—szovjet, akár a szovjet—magyar, a magyar—csehszlo­vák vagy más országok viszonylatá­ban ... Az, hogy a kereskedelemben az el­számolás rövidesen rubelről dollárra változik, már bizonyos, de — s a szak­emberek ezt a véleményüket sem rej­tették véka alá — egyre nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a kereske­delem továbbra sem lesz teljesen sza­bad, bizonyos terjedelemben fennma­rad az állami irányítás és továbbra is várhatók az üzleti életet korlátozó be­avatkozások. Brünnben is, Budapesten is a szak­mai tanácskozásokon és a sajtótájékoz­tatókon gyakran elhangzott az is, hogy ma még viszonylag nehéz megjósolni, hogy a KGST jövője miként alakul. El­képzelhető, hogy rövid időn belül telje­sen elhal. De elképzelhető az is, hogy lépést tart a fejlődéssel, új módszereket honosít meg, és valamilyen formában megújul, életben marad. A szakemberek a közép-kelet-euró­pai gazdasági élet jelenét és jövőjét az említett tanácskozásokon gyakran elté­rően ítélték meg. Abban azonban mind­annyian egyetértettek, hogy a Szovjet-Magyartermék (Ikarus) Brünnben

Next

/
Thumbnails
Contents