A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-28 / 39. szám
A IV. VÁROSI KULTURÁLIS NAPOK MŰSORA 1990. október 2. kedd: Ružinov Művelődési Ház, 19.00 óra — Eugen Labich: Olasz szalmakalap — zenés bohózat parádés szereposztásban a komáromi Jókai Színház előadásában 1990. október 9. kedd: Damica Művelődési Ház — Štrkovec, 19.00 óra — Babits Mihály: Laodameia — antik témájú verses dráma a JAIK színjátszóinak előadásában; ezután: Magyar vagyok — versösszeállitás Liszt Ferenc II. magyar rapszódiájára, előadja Varga Tibor, a nagymegyeri Poloska Színház tagja 1990. október 10. szerda: Szlovák Filmklub (Čsl. arm. 4) 17.00 óra — Zenei dokumentumfilmek vetítése 1990. október 21. vasárnap: 15.00 óra a Sznf téri Református templom — Egyházi muzsika az Ifjú Szivek kamaracsoportjának előadásában 1990. október 23. kedd: Csemadok OV nagyterme, 17.00 óra — Legány Dezső budapesti muzikológus előadása Liszt Ferenc életéről. Zongorán közreműködik Legány Dénes 1990. november 11. vasárnap: A Szlovák Filharmónia Moyzes terme. 10.30 óra — Komolyzenei hangverseny a Szlovák Filharmónia kamaracsoportjának előadásában 1990. november 13. kedd: Ružinov Művelődési Ház nagyterme, 19.00 óra — Táncdalok és sanzonok Bessenyei Ferenc, Lorán Lenke, Kalmár Magda budapesti művészek előadásában 1990. november 19. hétfő: Stefánia kávéház, 19.00 óra — Irodalmi kávéház, fellép a Csemadok és a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének budapesti vendégművésze 1990. november 30. péntek: Pozsonyi Pihenő és Művelődési Park nagyterme (PKO), 19.00 óra — I. pozsonyi magyar Duna-bál — a IV. vkn ünnepélyes befejezése. Információk és jegyelővétel: Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya titkárságán: Námestie 1. mája 10—12, naponta 8.00-10.00 és 14.00—16.00 óra között. Telefon: 528 07, 534 31, 533 94 Mindenkit szeretettel várnak a rendezők: A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya és a Magyar Kulturális Központ. ANYANYELVEN AZ ÓVODÁTÓL AZ EGYETEMIG Hogy többé ne fordulhasson elő olyan kínos és az ügynek csak ártó eset, mint amilyen oktatásügyünk esetében az elmúlt hónapokban több is volt. amikor az egyes politikai mozgalmak ugyanazt akarták bár, de máshogy és mindenki magának követelte az „elsőnek szóltam"-ból eredő kiváltságot, ezért a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kezdeményezte, hogy az FMK, az MKDM és az Együttélés politikai mozgalmak vezetői és parlamenti képviselői vitassák meg, illetve hangolják össze az elkövetkező időszakra az oktatásügy területén tervezett taktikai lépéseiket. A megbeszélésen az említetteken kívül részt vett A. Nagy László, az SZNT alelnöke és Sidó Zoltán, a Csemadok elnöke. F*ukkai László, a SZMPSZ elnöke a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy eddig három témában született megállapodás. Arról tanácskoztak, hogy legyen-e magyar oktatásügyi miniszterhelyettes, vagy ne legyen. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy a jelen pillanatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy van-e magyar miniszterhelyettes vagy nincs, hanem az a lényeges, hogy milyen döntések születnek a minisztériumban. Mint Tóth Károly, az FMK elnöke elmondta, politikai anakronizmus lenne ahhoz ragaszkodni, hogy legyen magyar oktatásügyi miniszterhelyettes, mert a kormány jelenlegi összetétele nem nemzetiségek, hanem pártok szerint osztja el a funkciókat. Ezért olyan döntés született, hogy mint távlati cél. szerepel ez a kérdés, de pillanatnyilag nem ez a legfontosabb. A tárgyalás második témaköre a nemzetiségi főosztály visszaállításának kérdése, illetve a „hosszú nevű" osztály átszervezése volt. Ebben a témakörben is született megállapodás. Kováč Ladislav volt oktatási miniszter javaslatára és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által soha el nem fogadott módon jött létre a vegyes lakosságú területek főosztálya, mivel a volt iskolaügyi miniszter szerint a zömmel magyarlakta falvakban a szlovák iskolák épp olyan gondokkal küzdenek, mint a magyar iskolák általában Szlovákiában. Ezt az álláspontot nem lehet elfogadni: Területi elv alapján nem lehet főosztályt szervezni és gyakorlati szempontból is más problémái vannak a szlovák tanítási nyelvű iskoláknak, mint a magyaroknak. És ugyanígy személyi öszszetételét tekintve is elfogadhatatlan ez a főosztály. Az oktatásügyi miniszter személyének változása olyan helyzetet teremtett, amelyben mód nyílik újjászervezni a nemzetiségi főosztályt, amelynek igazgatója tagja lenne a miniszter kollégiumának, valamint ez a főosztály vállalná a magyar tanítási nyelvű felsőoktatási intézmény gondját is. A tanácskozás harmadik pontja a felsőoktatási intézmény helye és helyzete volt. A kérdés úgy merült el, hogy Nyitra vagy Komárom. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és mind a három politikai mozgalom támogatja azt az elképzelést, amely szerint Nyitrán meg kell erősíteni a pedagógiai kart és azt fokozatosan teljesen önálló karrá kell kiépíteni. De továbbra is gondolkodnak magyar főiskolában, mégpedig Komárom székhellyel. Az újságírók kérdéseire válaszolva László Béla, a Nyitrai Pedagógiai Kar dékánja elmondta, hogy október elején lezárják azt a pályázatot, amelyet az adjunktusi, tanársegédi, docensi és egyetemi tanári állások betöltésére hirdettek meg a Magyar Tagozaton. Az előzetes tájékozódásai, a személyes információi alapján bízik abban, hogy lesz a cseh-szlovákiai magyarságban annyi szellemi tőke, hogy a 25 meghirdetett állást be tudják tölteni és október második hetében már oktathatnak. Ha valamilyen oknál fogva mégsem sikerülne a meghirdetett állásokra megtalálni a megfelelő embert, a pénz akkor sem vész el, és egy későbbi időpontban is felhasználható ugyanerre a célra. Mivel ebben a tanévben összességében 350 diákkal többen kezdik el főiskolai tanulmányaikat a Nyitrai Tanárképző Főiskolán, bizony kevés a kollégiumi férőhely. Helytelen és eléggé el nem ítélhető módon bizonyos szlovák újságok ezt a tényt a Magyar Tagozat bővítésével magyarázzák. Holott a probléma közös. A Magyar Tagozatra 60 diákkal vettek fel többet, mint az elmúlt tanévben. A kollégiumi férőhely hiánya őket éppúgy sújtja, mint a Jobbról: Pukkai László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Harna István közgazdász, az EPM SZNT-beli képviselője szlovák tagozatra felvetteket. A megoldás érdekében az iskola komoly lépéseket tett. A felsőoktatás kérdése nem az egyetlen égető gondunk. A szakmunkásképzés helyzete is megoldatlan. A nyolcadik osztály befejezése után a magyar gyerekek zöme szakmunkástanulóként folytatja tanulmányait. Ök vannak a legrosszabb helyzetben. Csak elenyésző hányaduk tanulhat szakmát magyar nyelven. A szakmunkásképző intézetek nemcsak a tanítási nyelv kérdése miatt vannak nehéz helyzetben, hanem a tulajdonlás miatt is. Szinte gazdátlanok. Először azt kell eldönteni, hogy az oktatásügyi tárcához tartozzanak-e vagy az iparihoz. Erről is tárgyal előreláthatólag — Bauer Edit képviselő tájékoztatása alapján — a Szlovák Nemzeti Tanács a közeljövőben. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége felajánlotta a politikai mozgalmaknak és a képviselőknek, hogy ha kell, ők szívesen segítenek az egyes törvényjavaslatok kidolgozásában, véleményezésében. Mára olyan szervezett lett a szövetség, hogy képes akár napokon belül, de ha kell estéről reggelre szakcsoportjai közreműködésével a képviselők munkáját segíteni. A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy Kováč miniszter úr tiltó rendelkezése ellenére Pelsőcön és Szomotorban békében kettévált a közös igazgatású iskola. A demokrácia jó példája ez a két eset, amikor is nem várták, hogy róluk döntsenek mások: elintézték az ügyüket maguk. Kelet-Szlovákiában hét kisiskolában nyílt meg ismét a magyar osztály. Egyéb jó hírrel is jöttek a „keletiek". A Bodrogköz és az Ung-vidék népének művelődését szolgálja majd az Erdélyi János Népfőiskola, amely ugyan nem az oktatásügy kezdeményezésére. hanem a Csemadok keretén belül szerveződik, de a régió érdekeit fogja szolgálni. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján okkal remélhetjük, hogy a jövőben a politikai mozgalmak a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével karöltve képviselik majd oktatásügyünk egészének érdekeit. FISTER MAGDA (Méty Gábor felvétele)
