A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-21 / 38. szám
HÉTVÉGE Rólunk írták. . . „Az államalkotó nemzet kizárólagos joga, mennyi és milyen jogot ad a kisebbségnek. Ha összehasonlítjuk az eddigi jogszabályt a nemzeti kisebbségek helyzetéről nálunk a más. főleg a szomszédos országokkal szemben, láthatjuk, hogy a megoldás igazán nagyvonalú volt. Például az elmúlt 40 év alatt a magyar nemzetiségű kisebbség száma majdnem a háromszorosára nőtt. Ilyen nagyszámú növekedés példátlan a világban. Ezzel egyidőben nőtt az iskolák és kulturális intézmények stb. száma is. Ezzel a fejlődéssel ellentétben a szlovák kisebbségnek nyomorúságos helyzete van a szomszédos országokban. Például Magyarországon a szlovákok száma ugyanazalatt az idő alatt a minimumra csökkent és iskolák is csak képletesen léteznek. A szlovák nemzet ilyen szokatlan nagystílű állásfoglalása a nemzeti KÖNYVET NYERTEK: Majthényi László. Párkány (32. szám) Kovács Péter. Kisgéres (32. szám) A könyveket postán küldjük el. kisebbségekkel — főleg a magyarokkal — szemben abból ered, hogy a szlovák nemzet „saját bőrén" tapasztalta a Csehszlovák Köztársaság megalakulása előtt a kegyetlen nemzetiségi elnyomást a magyarok részéről, ami ha még néhány évig tartott volna a szlovák nemzet önálló létét veszélyeztette volna_" „čšs" Zmena, július „A szlovákok azért fasiszták, mert mint európai nemzetnek a 20. század végén kérniük kell azt, ami már más kontinensen nemrégen felszabadult nemzetnek jogosan megvan? Ez a jog a saját nyelvének használata az egész országa területén és jog a munkája eredményeire. Hogyan érezné magát Uhl úr, ha a saját gyermekének nem adnának el fagylaltot csak azért, mert csehül kérte? Biztosan nagyon jól érezné magát Dél-Szlovákiában a „buta tót” helyzetében. A szlovák magyarok a választások alapján nem kommunisták, nem vépéenesek, nem demokraták csak magyarok és az Együttélést választották. Megengedem magamnak kételkedni abban, hogy annyi felnőtt választójuk van, hogy annyi szavazatot nyertek .. .....A szlovák nacionalizmus létezik és a több mint ezeréves tragikus tapasztalatok után ezen nem kell csodálkozni. De a szlovák nacionalizmus soha nem volt sovinizmus, nem volt támadó, mindig csak védekezett. Vagy azt akarja állítani, hogy a szlovákok valakinek ellopták a nyelvét és a területét? Nem akarják másét csak a sajátjukat.. „... A kisebbségnek joga van a saját nyelvére. kultúrájára és az emberi jogokra, de nem az államalkotó nemzet rovására. Szlovákiában a kisebbségeket senki sem nemzetlenítette el, nem vette el az iskoláit, színházait, kulturális szervezeteit és most sem akarja elvenni.. Nyílt levél Uhl úrnak. Zmena. 40. szám „Szlovák nyelv a mi hivataljainkban... Itt küldök bizonyítékot arra, milyen a nemzetiségi politika Dél-Szlovákia területén. Ezt a borítékot a rozsnyói járásbíróság küldte a Revúcai Hnb-nek. A címzett: Mestky Narod. Vibor Revúca. A járási bíróság dolgozóinak (de más járási intézményeknek is Rozsnyón) úgy látszik fontosabb folyékonyan tudni magyarul, mint megtanulni szlovákul írni. Erről adnak tanúbizonyságot a nem régi jnb-elnök választások, ahol a magyar nyelvet nem tudó jelölteket automatikusan diszkvalifikálták. Azért javaslom: építsünk egyetemet nemcsak Komáromban, hanem Újvárban, Losoncon, Rozsnyón és még más városokban is. mert különben félő, hogy Felső Magyarországon (Horné Uhorsko) az intézmények hamarosan tátongani fognak az ürességtől...” Ing. Ondrej Kvetko, Revúca Zmena, 42. sz. „... Nyitrán van lehetőségem figyelni, hogy a magyar faluk lakosai a szlovák üzletekben magyar nyelven kérik az árut annak ellenére, hogy tudnak szlovákul — ez ronda dolog ..." D. Daňová, Nitra Zmena. 41. sz. „... Szlovák vagyok. Dél-Szlovákiában élek 1946 óta, amikor háború után a szüleimmel idejöttünk. 12 éves voltam, és magyarul még a lágy „f'-et sem tudtam kimondani. Nem hinnék el, hogy a magyarok akkor milyen szerények és rendesek voltak, majd a nyelvüket törték ki az előzékenységtől, hogy velünk megértessék magukat. De amikor Komáromban középiskolába kezdtem járni, megéreztem az első soviniszta hullámot — a tanítóinktól, akik többnyire magyar nemzetiségűek voltak és a szlovákot csak törték. Először már 1950-ben kezdtek emelkedni a magyarok, amikor visszatértek Csehországból. Azután nem lehetett velük bimi 1956-ban, aztán következett 1968, amikor minden forrt. De máskor sem volt nyugalom ezen a területen ..." R. Stražovan, Komárom H hidrogén j. rés betűi babonás vallási tilalom sósavval maratja katonai bizottság idzöje DR izomkötője tengeri ragadozó ugrál szlovákul szelén j. célzás része! japán teaház» alkalmazott parancsolat H H utánozó. gally a gondolat /. régubós növény H víz elvezetök lírai költemény női becenév Amper figyelmes főpap oltalom halk zörej fizetésért szolgáló katona kálium j. talponálló! római 50 könnyezik .. -útfélen tudomány *9 két dolog egyesítémesében van! puska része fundamentum kén j. Y.T. szovjet olimpiákon__ lövedék ékh. oda-vissza ff név rá hág betűi kioszkban van! nem fölétesz időmérő ja" betegaromája gyógyfürdő Zalában vese betegsége nikkel j. karban van! szomjoltó M üdvözlő szócska kéményseprő tetantárgy kiköszörül kihívóan szemtegramm rőv. kevert káder! jól szituált sugár j. kamion je súlyosbít a gondolat be fejezése alkotórésiT^r üveges gyurmája urán j. ételköret pete betűi határtalan határ! borotvát fen 7 B. A. 'ÜLI festékrétege nvl lyúkanyó hangja gőzben pu hitás morogni kezd! tákolni kezd! fogda régiesen tantál j. pénzügyi alkalma zott mélybe liter hosszú időre gumibelső hézag GONDOLAT Beküldendő a nyíllal megjelölt sorok megfejtése, valamint a számozott kockák betűinek összeolvasásából a gondolat szerzőjének neve. Az előző rejtvény helyes megfejtése: — Légy nyugodt, nem találnak semmit, már mindent elköltöttem. 18
