A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-14 / 37. szám
0 A Hét 7 kérdése: Interjú Kun Ferenczcel Görföl Jenő: A JABLONCAI TÁBORBAN Koller Sándor: MÉG MINDIG: KELL-E NEKÜNK EGYETEM? Nagy Jenő: PILLANTÁS A MÚLTBA Gál Sándor: SUGÁRZÁS Fister Magda: A SZEMÉTÜGY HÉT ÁLLOMÁSA Csóka Ferenc: AZ A BIZONYOS BANÁNHÉJ Lapzárta: 1990. Vili. 22. Címlapunkon M. Halcin felvétele A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvakf Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A november 17-t követő váttozáfK sok következtében alkotmánymó- Lfu* dosŕtás tette lehetővé, hogy a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmak személycserével megváltoztassa a képviselőtestületek összetételét. Mára túl vagyunk a parlamenti választásokon, a vezérkar kicserélődött. Mit várhatunk a közeljövőben ? — Azt is mondhatnám, hogy most jön a csapat átépítése. A következő törvény, amelyet a két tanács elfogad, ismét alkotmánymódosító törvény lesz. Két kérdésben módosítja a törvényhozó szerv az alkotmányt. Az egyik, hogy minden cikkelyből kimarad az a kifejezés, hogy „nemzeti bizottságok". De nemcsak formálisan marad ki, és nem úgy, hogy valamely más szóval helyettesítjük, hanem tényleges valóságában. Az egymás fölé épített nemzeti bizottsági rendszer helyett, ahol a végrehajtó és az irányító hatáskör teljesen egybeolvadt és ahol gyakorlatilag minden vezető funkciót csak a párt által odaállított emberek tölthettek be, egészen más, alapjaiban új közigazgatási rendszer jön létre, amelynek alapja a „község" lesz. Nem lenne jobb a közösség kifeje[K zést használni? Mert a községek - ÜLJ* rőt szóló törvényjavaslat első cikkelye azt szögezi le, hogy két községtípust ismerünk, a falut és a várost. Mi megszoktuk, hogy a község szót a faluval helyettesítjük vagy fordítva. Hogyan tekintsünk hát a község szó fogalmára? — Amikor a továbbiakban a község szót használom, fatvainkra és városainkra egyaránt gondolok. Ez a törvényjavaslat kimondja, hogy a köztársaság alapja a község, mint területi egység és a község lakossága, mint személyi egység. Újra visszaállítja a kataszteri rendszert. Tehát minden községnek meglesz a maga földterülete, ennek a földterületnek egyedüli gazdája lesz. Olyan önigazgatási rendszert hoz létre a törvény, amely szerint az adókat és az illetékeket a község veti ki. A kataszterba tartozó föld vagy magántulajdonban lesz, tehát a község lakóinak vagy más községek, városok lakóinak a tulajdona, vagy községi tulajdonban, mint például erdők, legelők. Minden község önálló jogi személy lesz és teljes hatalommal uralja a maga területét és felelős a területén élő lakosok életéért oly mértékben, hogy például az egyik paragrafus arról gondoskodik, hogy ha valaki öreg korában magatehetetlenné válik és nincs családja, akkor az a község, ahol helyi illetőséggel rendelkezik, köteles gondoskodni az eltartásáról és az ápolásáról. fn> Tehát a község válik az államban azzá a családdá, amely az egész életen végigkísér? A község lesz az a helyi hatóság, amelyet csak törvénynyel, mégpedig alkotmánytörvénnyel lehet igazgatni? Jól értem ? Megszűnik az a gyakorlat hogy a miniszter vagy miniszterhelyettes rendeletet ír, irányelveket ad ki és így irányítja a községek és a városok életét? — Igen, jól érti. Ilyen többé nincs. Csak törvénnyel lehet majd a község életébe beleavatkozni. Értve alatta azt az újonnan megválasztott testületet, amely a teljes önkormányzat birtokosa lesz. November, huszonharmadikán, a helyhatósági választások napján fl J* nem választunk a járási vagy a kerületi nemzeti bizottságba képviselő-Dö Interjú dr. SZABÓ REZSŐ alkotmányjogásszal, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnökével két, mert ilyen nem lesz. Az alapegység a község, fölöttes szerve a Szlovák Nemzeti Tanács. Vagyis annyira alapjaiban változik meg a közigazgatási rendszer, hogy ma még felfogni is alig tudjuk. Mi minden változik a gyakorlatban ? — A dolgok jelenlegi állása szerint, a községekben fog eldőlni, hogy hány osztályos lesz az iskola, mekkora lesz az óvoda és hogy ebben az iskolában milyen nyelven tanítanak majd. Az is a községi helyhatóság hatáskörébe fog tartozni, hogy lesz-e fogorvos a faluban vagy nem, hogy mennyi jut a fogorvosi fúróra. Ha pedig magánfogorvos lesz a faluban, akkor az adót és az illetéket a községi pénztárba fizeti majd. Az is a helyi hatóság hatáskörébe fog tartozni, hogy az iskolában hány tanító lesz, hogy kibontják-e az osztályok közötti közfalat, hogy hatvan gyerek is beférjen egy osztályba és így megspóroljanak egy tanítói fizetést. Amely községnek lesz rá pénze, ott a faluban akár angol nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Ahol nem lesz pénz, ott kénytelen lesz a falu megelégedni olyan tanítóval, akinek elég annyi fizetés, amelyből a napi hat féldecire futja ... fK Milyen lesz ez a helyhatósági vá- ÜLr lasztás? Hogyan készüljünk rá? — Annyiban hasonlít majd a parlamenti választásokhoz, hogy ez is listás választás lesz. Minden községben minden ott működő párt vagy politikai mozgalom indít-A [}d©G 7* A&v&e, a jövő közigazgatásáról hatja a saját jelöltjeit. Hatvan nappal a választások előtt, tehát szeptember huszonharmadikáig a politikai pártoknak és mozgalmaknak le kell adniuk azok nevét, akiket a választási bizottságokba javasolnak. Minden községben lesz egy fő választási bizottság, amelybe minden párt és politikai mozgalom két szószólót delegálhat, és minden további választási körzetben lesz egy választási bizottság, amelybe a pártok és a politikai mozgalmak további egy küldöttet javasolhatnak. Ez olyan ember kell legyen, akiben megbízunk, aki ügyel a választások tisztaságára, és aki jelenti, ha visszaélés történik. Ugyanakkor — szeptember 9—10-e táján — kell előterjeszteni a javasoltak névsorát. Mert minden, de minden november 23-a után a helyi képviselői testületekben dől el. A törvény azt mondja, hogy kilenctől hatvanig lehet a választott szerv tagjainak a száma. Egyelőre nem tisztázott, lesz-e olyan konkrét meghatározás, amely előírja, hogy ötezer lakostól hatezer lakosig ennyi vagy ennyi legyen. Azt hiszem, ennek eldöntését ráhagyják a választási bizottságokra, illetve a még meglévő nemzeti bizottságokra. Minden párt és minden politikai mozgalom, hacsak nem lép koalícióra, önálló listát állít. Annyi ember nevét írja a listára, ahány tagú lesz a képviselői testület. A listán szereplő emberek mindannyian képviselők lesznek ? — Ez a helyzet csak akkor állna elő, ha a falu lakossága ugyanarra a politikai pártra vagy mozgalomra szavazna. Bár több helyen előfordult, hogy a falu 90 százaléka az Együttélés-MKDM koalícióra szavazott a parlamenti választások alkalmával, nem bízhatjuk el magunkat. Vegyünk példának egy olyan községet, ahol 3 ezer szavazó él. Mondjuk — valószínűleg ilyen lesz a törvény —, hogy minden száz szavazó után jár egy képviselői hely. Ebben a községben 30 tagú lesz a testület. Ha itt az Együttélés a szavazatok 86 %-át kapja, akkor a harmincból 26 képviselői helyet az ö listájáról foglalnak el. Ha viszont a szavazatoknak csak a 40 %-át kapja, akkor mindössze 12 képviselői helyre tarthat igényt. De mindez csak feltételezés. Vagyis kisebbségben lesz és utólag kell valakivel koalícióra lépnie saját elbírálása alapján, mert szervezeti szabályzatunk szerint minden egyes helyi csoport maga dönt ebben a kérdésben. A helyi csoport vezetésének kell dönteni arról, hogy önállóan indulnak-e vagy Titkos koalícióban. Titkos koalíciónak nevezzük az olyan koalíciót, ahol bár külön-külön listán indulnak a pártok vagy politikai mozgalmak, mert így több szavazatot kapnak, de a választások után mégis sok esetben együtt lépnek fel. Hogy koalícióra lép-e vagy sem, azt minden csoport helyben dönti el. De ettől a döntéstől függ. hogy megszerzi-e az Együttélés az adott községben a hatalmat, vagy sem. Márpedig a hatalom, vagy az abban való részesedés az egyedüli, amellyel a programunkat és a választóknak tett ígéretünket teljesíteni tudjuk. Milyen programmal induljon a helyi csoport ? — Ebben a választási harcban olyan programmal kell kiállnia minden egyes helyi csoportnak, amely elnyeri a választók szimpátiáját és támogatását. Olyan programot kell előterjeszteni, amely az adott község lakosaira nézve a legjobb és az egyedül elfogadható. Arról szóljon a program, hogy miből fog megélni a község lakossága, hogy lesz-e gázvezeték, kapható lesz-e szén, hogy hol lesz a tejcsamok és az óvoda, hogy jobb orvosuk lesz-e, mint eddig volt... , FISTER MAGDA 2
