A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-09-07 / 36. szám
TISZTELT MAGÁNYOSOK KLUBJA Az újságokban általában elolvasom az apróhirdetéseket, gondolom ugyanígy van ezzel mindenki, aki magányos. Már hirdettem is. választ is kaptam elég sokat, de sajnos nem találtam meg a megfelelő partnert. Siettetem a két-három soros szöveg igen keveset mond, ezért megörültem ennek a rovatnak és remélem, hogy a hosszabb bemutatkozás eredményesebb lesz. Középiskolai végzettségen van, 42 éves vagyok. Két gyermekem — akik, mikor a férjem meghalt, kicsik voltak — már felnőttek. Saját örömeik, gondjaik lekötik őket, ami természetes is. Rajtuk kívül senkim nincs, se szüleim, se testvéreim. A munkahelyem nagyon jó, de ismerkedési lehetőségem nincs. Sokat vagyok egyedül. Szeretek kézimunkázni, varrni, van egy kis kertem is, ahol bizony jól jönne a férfikéz. Egy igazi, őszinte jó barátra vágyom, aki csalódott az életben, de nem adta fel á reményt és hisz abban, hogy túl az élete delén is lehet boldog. A férfi, akivel szeretnék megismerkedni jó volna, ha az Ersekújvári, Komáromi esetleg a Lévai járásból való lenne. Kora ne legyen több 47 évnél (külseje kb. 170/85). Lehet özvegy vagy elvált, de nyílt és barátkozó, olyan, aki sokat vár a partnertől, de viszonozni is tudja a kedvességet, szeretetet. Ha gyermekről gondoskodik, az nem akadály. Mivel saját 3-szobás, szövetkezeti lakásom van, szeretném, ha hozzám költözne. Bízom benne, hogy találok olyan partnert, aki jóban-rosszban hű társam lesz. Jelige: Naplemente Hét 90/107 Kedves Boldogságra vágyom jelige! Tisztelt Szerkesztőség! Most olyan kérdés elé állított a sors, amelyet úgy érzem, nem tudok egyedül megoldani. Elhidegült tőlem a 18 éves lányom. Kimaradozik, hajnalban és reggel jár haza, már amikor hazajön. Azt sem mondja el, hogy kivel vagy kikkel tölti az idejét. Ha szépen kérdezem tréfával üti el a dolgot ha szigorúan követelőzve vonom felelősségre rám csapja az ajtót és három napig nem látom. Aggódom érte és féltem őt. Nem tudom hol rontottam el a nevelését. Pölyás baba volt amikor a férjem elhagyott minket. Azóta csak neki éltem. A fiatalságom lassan elszállt nem jártam moziba, sem színházba — pedig hívtak —, de én nem mehettem, mert a kislányomra kellett vigyáznom. Még az osztálykirándulásokra « vele mentem. Nyaranta együtt nyaraltunk, amikor epeműtét után fürdői kezelésre szorultam, oda is magammal kellett vinnem őt mert nem volt senkim, aki három hétig vállalta volna á nevelését Amikor serdülő lett, vettem egy varrógépet. hogy szép ruhákban járathassam, később takarítást is vállaltam az óvodában, hogy mindent megvehessek neki, amit megkíván. A sok munka miatt sajnos egyre kevesebb időnk maradt a beszélgetésre. Oda jutottunk, hogy már csak az új ruha szabását beszéltük meg, ha elkészült felvette, puszit nyomott a homlokomra és e/viharzott. A puszi mostanában elmarad. És beszüntettem az új ruhák varrását. A büntetés úgy látszik nekem fáj egyedül. Ha akad Önök között valaki, aki átélt hasonlót és sikeresen megoldotta a problémát kérem írjon. Jelige: Nagylány Hét 90/110 Mindig összeszorul a szívem, ha az Önéhez hasonló sorsú édesanya levelét olvasom. Hiába múltam el már hatvanéves. a magam keserűségét nem feledhetem, de hogy életben maradtam s a gyermekeim sikeres emberek lettek, azt optimizmusomnak s hitemnek köszönhetem. Még nem voltam harmincéves, amikor a férjem elment Ostravára, állítólag, hogy bányász lesz. Vártam, vártam, de sem fizetés, sem tartásdíj, sem a férjem nem érkezett. Hosszú-hosszú hónapok múltán, amikor a volt anyósommal is perben álltam, mert azzal vádolt, hogy én üldöztem el a férjemet, döntöttem úgy. hogy elválok. A férjem még a válóperes tárgyalásra sem jött el. Azért elválasztottak, a tartásdijat is megszabták. Négyszáz koronát a három gyerekre. Azt hittem, most már nyugtom lesz, abban az időben a négyszáz koronának még volt értéke. Az igazi kálváriám csak azután kezdődött. A volt férjem elkezdte váltogatni a munkahelyeit. a tartásdíjat nem fizette, hol volt munkahelye, hol nem. Tizenöt év alatt összesen négyezer koronát kaptam tőle, vagyis annyit tudott a bíróság kicsikarni. Én is úgy éltem, mint Ön. Ha elmentek a gyerekek iskolába, végigsírtam a délelőttöt. Lefogytam, negyvennyolc kilósán kerültem kórházba. A szomszéd ágyon egy akkor ötvenéves asszony feküdt, Anna néni. Ö az én jótevőm, őrző angyalom, neki köszönhetem,,hogy felépültem. Addig beszélt a telkemre, amig magamhoz nem tértem. Tőle tanultam meg becsülni azt a kicsi jót, amit az étet akkor is nyújt, ha egyedül élünk. Ma már szégyellem magam, ha eszembe jut, hogy az öngyilkosságba akartam menekülni a gondok elől. Csacsi fejjel csak magamra gondoltam. Szerencsére Anna néni még időben észhez téritett. A kórházban testileg is, lelkileg is megerősödtem. Úgy döntöttem, hagy ami volt, azt elfelejtem, nem gondolok rá. Azt is erősen megfogadtam, hogy mindig csak a másnapra, a jövőre fogok gondolni. Az én gyermekeim akkor tíz. kilenc- és hatévesek voltak. Éppen akkorák, hogy a házi munkában már segíthettek. Emlékszem, éppen nyári szünidő volt. A kert megtermetté, amit megettünk, a szövetkezettől béreltem egy darab szőlőt a jövedelem 30 százalékáért, ezen gabonát vettem, állatokat neveltem. A mindennapi betevő falat Így megtett. Elvállaltam az iroda takarítását. egy évvel később a konyhán a mosogatást. Ezek olyan munkák, amelyeket vagy akkor elvégezhettem, amikor a gyerekek iskolában voltak, vagy velem tehettek és segítettek. De mindez csak a külső változás, az igazi nagy változást magamon, belül, a gondolkodásomon keltett végrehajtanom. Először is kirámoltam az egész lakást. Átmeszeltem a falakat átrendeztem a bútorokat. Azt akartam, hogy semmi ne emlékeztessen a múltra, előző, keserves életemre. Fodrászhoz is elmentem és varrtam egy csinos nyári ruhát magamnak. Szigorú napirendet vezettem be, amely azzal kezdődött, hogy reggel a tükör előtt optimistára állítottam az ábrázatomat és megfogadtam, hogy a boltba menet mindenkire rá mosolygok. A módszer bevált. A falubeliek hamar észrevették a változást, örültek visszatért életkedvemnek, pedig az akkor még csak külszín volt. Visszamosolyogtak rám és mindenkinek volt egy jó szava hozzám. Lassan-lassan én tettem a falu jótét telke. Nekem mondták el az emberek a bánatukat és tőlem kértek tanácsot. ha problémájuk volt. Az anyósom is látta a változást és nem akart az egész faluval szembeszállni, három évi harag után megbékéltünk, azután egészen a haláláig jó nagyanyja volt a gyermekeimnek. A két nagyobbik fiam már a saját házában lakik, úgy látom jól megvannak. A kisebbik fiam a feleségével és a hathónapos Janikával itt lakik nálam. Most rendezzük a telek átíratását, ekörül nagyon sok a bonyodalom, nem tudom elkezdhetik-e jövőre az építkezést. Ha felépül a házuk, akkor is egy udvarban leszünk. Biztos vagyok benne, hogy valaki majd mindig rámnyitja az ajtót. Nem félek a magánytól. Kedves ismeretlen fiatalasszony! Ne csüggedjen, nem olyan kilátástalan az étet, ahogy most tűnik. A változtatás lehetősége pedig a kezünkben van. Ha párban nem sikerült, akkor neveljen egyedül ép, egészséges, boldog gyerekeket, hogy az ő sorsuk majd más lehessen. Üdvözlettel, Anna néni tanítványa. FIGYELEM! Aki hirdet, vagy hirdetésre válaszol; levelét a szerkesztőség címére küldje: Redakcia Hét Obchodná ul 7. 815 44 Bratislava —------------------------------------------------—_____________i TÁRSKERESŐ 24 éves, nőtlen, nem dohányzó férfi keres ismeretséget. Jelige: Komolyan Hét 90/104 36/162 elvált asszony, két gyermekkel, társaság hiányában ezúton keresi megértő gyermekszerető. káros szenvedélyektől mentes, rendezett anyagiakkal rendelkező kertészkedést kedvelő férfi ismeretségét. Fényképes leveleket a Dunaszerdahelyi és Galántai járásból várok. Jelige: Bettárs vagy házastárs Hét 90/105 17 éves, 166 cm magas, 52 kg-os lány szeretne levelezni 22 éves korig fiúkkal. Fényképes levelek előnyben! Jelige: Minden levélre válaszolok Hét 90/106 26/167 fiatalember, Pozsonyban élő iány vagy özvegyasszony ismeretségét keresi házasság céljából. Több szakmával rendelkezem. Egy gyermek nem akadály. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Őszinteség Hét 90/108 26 éves anyuka, két kisgyermekkel, megismerkedne jó megjelenésű, komoly, intelligens férfival aló szintén boldogságra és szeret síre vágyik. Fényképes levelek előnyben. Komárom és Újvár környékiek válaszát várom. Jelige: Boldogság a Foki ön Hét 90/109 IS
