A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-31 / 35. szám

felriadok. Aztán megnyugszom, mert itthon vagyok. — Hogy hazakerülök az irdatlan messze­ségből, azt soha nem reméltem. A vágyam annyi volt csupán, hogy megérjem, már nem áll fölöttem fegyveres őr! Hogy mehessek a szöges drótkerítésen túlra, megismerked­­hessem nőkkel, esetleg meg is nősüljek. Máig se tudom, kinek köszönhetjük, hogy hazajöhettünk. Mikor Sztálin meghalt, nagy volt az örömünk. Szemünkben felcsillant a remény: valami történni fog! Ukránokból és oroszokból voltak a legtöbben a lágerekben — emlékezik vissza Jakab Béla. A feltételezésükben nem csalódtak. Hóna­pokig tartó viszontagságos utazás 1953. december 12-én este hazaértek Perbetére. Csak könnyes szemmel tudnak gondolni a fogadtatásukra. A házuk egyszerre mintha lakodalmas házzá változott volna. Hol vol­tunk, mit csináltunk, miért nem írtunk? Ja­kab Ferenc többször is írt, az üzenete egyet­lenegyszer el is jutott az édesanyjához. Mind­össze néhány szóból állt: Sokszor csóko­lom, Feri. Írtak ők haza levelet, de nem továbbították. Nem élvezték sokáig a szülői ház melegét és nyugalmát. 1958. május 16-án koholt vád alapján (1945-ben részt vettek Perbetén orosz katonák meggyilkolá­sában) letartóztatták őket. Már családos em­berek voltak. Tudomásuk volt arról, hogy a németek meggyilkoltak oroszokat. Pál nevű bátyjuk katona volt, és a gyilkosság színhelyére keve­redett. Az egyik német tiszt még a pisztolyát is a kezébe nyomta, lőjjön ő is az oroszokra, ö azonban elfordította a fejét, úgy lőtt, és nem talált, mégis rájuk bizonyították a gyil­kosságot. Kiskorú gyermekek tanúvallomá­sának a felhasználásával. Pál 10, Ferenc 6 és Béla is 6 évet kapott. Ferenc Prágában ült, a Pankrácon, Béla 11 hónapot töltött a pribra­­mi börtönben, 5 eszendőt pedig a bytízeni uránbányában. Jakab Ferenc öt év börtön jtán perújrafelvételi kérelmet juttatott ki a fogházból, s a pozsonyi tárgyaláson azt mondta neki a bíró: — Jakab Ferenc, maga ártatlanul ült öt ssztendöt! De vissza kell vonnia perújrafelvé­­:eli kérelmét, hogy a Legfelső Bíróság sem­misnek nyilváníthassa az ítéletet! Jóhiszeműen visszavonta, a Legfelső Bíró­ság meg jogosnak mondta ki újra az ítéletet. Jisszavitték Prágába, le kellett töltenie egész Düntetését. A két testvér egészségi állapota eromlott. Jakab Ferenc görbebot nélkül már mozdulni sem tud. Betegsége szenvedésé­nek a következménye. 1 700 korona a nyug­ija, ehhez jön még 400 tehetetlenségi pót­ék. Jakab Bélának háromszor volt szívinfark­­usa, 1 496 korona a nyugdíja, a bányában, imbertelen körülmények között ledolgozott izennégy évet nem ismerték el, csupán munkaéveknek számították be. Rehabilitálá­­si kérelemmel fordult az Igazságügyi Minisz­­ériumhoz. Azt a választ kapta, hogy ha majd megalakul a rehabilitációs bizottság, akkor oglalkoznak a kérelmével. Jakab Ferenc igyelöre még vár, de a kérelmét ő is elkül­­ii... S ezzel végére is értem a két testvér .eserves élettörténetének. Visszadugom tás­­;ámba a jegyzetfüzetemet. Jakab Béla siet ’erbetére, ahol a szövetkezet egy koronáért írulja az őszibarack kilóját nyugdíjas tagjá­nak. Én is távozom. Jakab Ferencné a kapu­­g kísér, férje csak az ajtóig. Onnan néz itánam az élet nehezen viselhető terhével. MÁCS JÓZSEF Fotó: Méry Gábor és archívum Vízi ruca üröm Négylevelű mételyfű EZEK IS PÁFRÁNYOK! A képzeletünkben kialakult sablonok néha igen mélyen gyökereznek. So­kan vannak így a „páfrány" megneve­zéssel, ami alatt kizárólag a terjedel­mes, szabdaltlevelű, árnyékot és nedvességet kedvelő harasztokat ér­tik. Jómagam is sokszor láttam a hitetlenkedés pillantásait a kiránduló gyerekek szemében, ha a mellékelt képeken látható nyitvatermőket mu­togattam, és ugyancsak nem egy el­néző mosolyt arattam diavetítéses előadásokon, ha ezekről esett szó. „Nézd apu, egylevelű furcsa gyöngyvirág!" — kiáltott fel kisfiam egy májusi erdei séta során, amikor rábukkantunk a közönséges kígyó­nyelv (Ophioglossum vulgatum L.) nevű kis növényre. Valóban gyakor­lott szem kell ahhoz, hogy a zöld tengerben felismerjük a széles mag­talan levelet, és meglássuk az alig feltűnő, de jellegzetes szporangium­­füzért (termökalász). Persze ritkasá­ga is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen ismerik. Ugyancsak különös növényke a vízi rucaüröm (Salvinia natans L.) A vízi életmódra csak másodlagosan tért át ez a kis páfrány, aminek leve­lei háromtagú örvökben állnak. Ezek közül kettő bibircses mirigyekkel bo­rított és levélzöldet tartalmaz, míg a harmadik gyökérré alakult át. Ez nem rögzíti a növénykét a talajhoz, így a táplálékfelvétel kizárólag a vízből történik. Félrevezető a négylevelü mételyfű külleme. Bizony elég nehéz sokakat arról meggyőzni, hogy nem négyleve­lű lóherét lát. Csak ha megfigyeli lelőhelyét, ami kizárólag a vizet vagy nedves partot jelenti, látja a jellegze­tes erezetet és hiába keresi a meg­szokott virágot, akkor ismeri el téve- Közönséges kígyónyelv dését. Ennek a kritikusan veszélyez­tetett páfrány vízben élő egyedeinek levele nagy és lapos, a partra kény­szerűiteké kicsi és felálló. BOGOLY JÁNOS A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents