A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-24 / 34. szám
Megőrzés és megújítás Tavaly első alkalommal vettem részt az Anyanyelvi Konferencián Kecskeméten, ahol az a .megtiszteltetés ért, hogy e húszéves nemzetközi magyar mozgalom társelnökévé választottak, s így bekapcsolódhattam annak a Szándéknyilatkozatnak a kidolgozásába is, amely az Anyanyelvi Konferencia megújulásának alapelveit foglalta össze. A konferencia által jóváhagyott dokumentum megállapítja, hogy az Anyanyelvi Konferencia autonóm, demokratikus, nemzetközi magyar mozgalomként kívánja folytatni munkáját. Ennek érdekében a magyarországi, a szomszédos országokban élő kisebbségi, és a nyugati szórványokban élő magyarság ismert személyiségei közül munkabizottságot kér fel, amely széles körű konzultációk alapján az 1990-es év közepéig benyújtja az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének a mozgalom megújítását szolgáló javaslatait. E javaslat kidolgozásának céljából megválasztott úgynevezett „25-ös bizottság" a Szándéknyilatkozatból kiindulva foglalkozott az Anyanyelvi Konferencia megújításának elvi és gyakorlati kérdéseivel. Az elmúlt év vége óta bekövetkezett Kelet-Közép-Európai változások azonban olyan helyzetet teremtettek, amelyek az Anyanyelvi Konferencia számára a korábbiakhoz képest teljesen új lehetőségeket hoztak a felszínre, méghozzá a nemzeti kisebbségeknek az AK-ba való folyamatos bekapcsolása révén. Mindezen változások figyelembevételével a mozgalom elnöke, Lörincze Lajos felkérte a társelnököket, hogy dolgozzanak ki javaslatokat a „25-ös bizottság" számára. Ezek a javaslattervezetek elkészültek. Budapesten július 30-tól augusztus 1-jéig tartó tanácskozás első két napján az említett bizottság e javaslattervezetek és a rájuk érkezett észrevételek, kiegészítések figyelembevételével fogalmazta meg és terjesztette az AK Védnöksége elé azt a jelentést, amelyet ma már a mozgalom megújítása alapdokumentumának tekinthetünk. E dokumentum megállapítja, hogy az Anyanyelvi Konferenciának a magyarországi átalakulás és rendszerváltás következtében meg kell újulnia. Ennék érdekében a Védnökség a következőkben jelölte meg a mozgalom további helyzetét és feladatait : Az Anyanyelvi Konferencia eddig végzett munkája mellett a jövőben fokozottabban és határozottabban támogatja a szomszédos országokban kisebbségi helyzetben élő magyarság anyanyelvi kultúrájának és nemzeti tudatának megtartását, illetve fejlesztését. Ebben a tevékenységében nagymértékben támaszkodik a Magyarországon és bárhol másutt élő magyarságra. Az összmagyarság nemzeti felelőssége és kölcsönös szolidaritása alapján minden téren szervezi és fejleszti a „magyar-magyar" kapcsolatokat. Fenntartja és fejleszti a nyugati szórványmagyarság körében végzett eddigi munkáját. * Az Anyanyelvi Konferencia a fentiekben megjelölt nemzeti feladatokat elsősorban pedagógiai és kulturális tevékenységével végzi el. Ennek a tevékenységnek a körébe tartoznak az időszaki tanácskozások, az oktatási és kulturális, gyermek- és ifjúsági táborok, diákcsere-mozgalmak a pedagógus továbbképző tanfolyamok, a Konferencia által kiadott, vagy támogatott tankönyvek, forrásmunkák és más kiadványok, szakelőadók kiküldése és cseréjének megszervezése, a Nyelvünk és Kultúránk megjelentetése. Feladatának tekinti a célkitűzéseknek megfelelő tájékoztatást és érdekvédelmet is. Az Anyanyelvi Konferencia autonóm mozgalomként p Magyarok Világszövetségével stratégiai egyetértésre törekedve, azzal szoros együttműködésben kíván dolgozni. Az AK Védnöksége által jóváhagyott dokumentum a továbbiakban megállapítja, hogy a mozgalom együttműködésre törekszik mindazokkal a hazai, magyar kisebbségi és szórványban működő magyar társadalmi, kulturális, egyházi és ifjúsági intézményekkel és szervezetekkel, illetve e szervezetek oktatási és kulturális szekcióival, amelyek a közös nemzeti felelősség és a kölcsönös nemzeti szolidaritás alapján maguk . is képviselik és támogatják az anyanyelvi mozgalom céljait. Az anyanyelvi konferencia mozgalmi keretek között dolgozik. A mozgalom időszakonként — legalább négy évenként — nyilvános konferenciát rendez. A konferencia, mint a mozgalom legfőbb határozathozó szerve hivatott arra, hogy kialakítsa, vagy szükség szerint módosítsa a mozgalom céljait, illetve feladatait, továbbá megválassza annak vezető szerveit és tisztégviselöit. A két konferencia között az anyanyelvi mozgalom tevékenységét az Anyanyelvi Konferencia választmánya irányítja. A 60 tagú választmány egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban képviseli a hazai, a szomszédos országokban, illetve a szórványban élő magyarságot. A választmány tagjait az anyanyelvi mozgalom munkájában résztvevő, az előbbiekben felsorolt testületek javaslata alapján a Védnökség, illetve a továbbiakban a választmány által felkért bizottság jelöli és zárt ülésen a Konferencia választja meg. Az anyanyelvi mozgalom legfőbb szerve az AK 4 tagú elnöksége. Tagjai az elnök és az egyetemes magyarság három nagy csoportját képviselő három társelnök. A gyakorlati munkát az AK Elnökségi Munkabizottsága szervezi és hangolja egybe. A testület szakmai kérdésekben az elnökség tanácsadói tennivalóit is ellátja. Az AK gyakorlati tevékenységét különböző bizottságai végzik. A budapesti tanácskozáson az alábbi munkabizottságok létesítését határozták meg: pedagógiai, tankönyv, felsőoktatási és tudományos, irodalmi, történelmi, honismereti és hagyományőrző bizottságok, továbbá a művészeti — ide tartozik a képzőművészet, folklór, zene, tánc stb. —, egyházi és jogvédelmi bizottság. Až AK Védnökségének ülésén részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, aki elmondta, hogy a magyarországon lezajlott belpolitikai események folyamatába illeszkedik az AK munkája is. Flangsúlyozta, hogy a mozgalom gondolatköre, alapeszméje értékmegőrző és értékmegújító is egyszerre. A szlovákiai és az erdélyi magyarságról szólva elmondta, hogy korábban e kisebbségek sorsuk elszenvedői voltak, mára azonban már sorsuk alakítói lettek, ezért felelősségük is hihetetlenül megnőtt. Az AK Védnökségét Magyarország külügyminisztere, Jeszenszky Géza is fogadta, aki beszédében biztosította az Anyanyelvi Konferenciát a kormány támogatásáról. Az AK Védnöksége a tanácskozás utolsó napján megtárgyalta és kiegészítésekkel együtt elfogadta a „25-ös bizottság"által a mozgalom megújításra tett javaslatokat és az AK Védnökségének nyilatkozatát. (E nyilatkozat szövegét mellékelten közöljük). Mind a „25-ös bizottság" jelentése, mind a nyilatkozat egyértelműen azt teszi az AK feladatává, hogy a megváltozott Kelet - Közép-Európa - i helyzet következtében a mozgalom elsőrendű feladata a környező országokban élő magyar nemzeti kisebbségek segítése, illetve azok bekapcsolása az AK munkájába. A magunk részéröl, a Csemadok OV vezetőségének ez év április 27-én elfogadott határozata alapján az AK-val való együttműködést magállapodásban rögzítjük majd. Befejezésül hadd idézzem a „25-ös bizottság" jelentésének zárószakaszát. amely az Anyanyelvi konferencia megújulásának lényegét summázza:" Az Anyanyelvi Konferenciának az egyetemes magyarság összefogását, kulturális együttműködését és a magyar nemzeti tudat széles körű ápolását kell szolgálnia és az eddigi közös munka során létrehozott szellemi és intézményi értékeket kell gazdagítania." GÁL SÁNDOR Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének Nyilatkozata Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének 1990. augusztus 1-jei ütése döntött az anyanyelvi mozgalom megújítása felől. Elfogadta az 1989-es kecskeméti Anyanyelvi Konferencián kiküldött különbizottság jelentését, úgy határozott, hogy a jövőben autonóm, demokratikus, pártoktól független, nemzetközi magyar mozgalomként végzi munkáját, és egyetértésre törekedve, szoros együttműködésben dolgozik a Magyarok Világszövetségével. Az Anyanyelvi Konferencia megújulásának az eddigi közös tevékenység során létrehozott szellemi és intézményi értékekre kell épülnie, azokat kell gazdagítania és fejlesztenie. A megváltozott közép- és kelet-európai helyzet lehetővé és szükségessé teszi, hogy az anyanyelvi mozgalom eddig végzett munkája mellett a jövőben fokozottabban és határozottabban támogassa a szomszédos országokban kisebbségi helyzetben élő magyarság anyanyelvi kultúrájának és nemzeti tudatának megtartását és fejlesztését Ezeket a nemzeti feladatokat elsősorban pedagógiai és kulturális, valamint tájékoztatási és érdekvédelmi tevékenységével végzi el. Ebben a munkájában nagymértékben támaszkodik a Magyarországon és bárhol másutt élő magyarságra, és kéri ennek még szélesebb körű és hatékonyabb közreműködését. A Védnökség határozott az anyanyelvi mozgalom vezető szerveiről és meghatározta ezek feladatait és jogkörét A vezető szervek: a konferencia, a választmány és az elnökség. E szerveket a hazai, a kisebbségi sorban és a szórványokban élő magyarság arányos képviseletére kívánja építeni. Konferenciáin szavazati joggal a társadalmi, kulturális, tudományos egyházi és ifjúsági szervezetek, mozgalmak, egyesületek és intézmények küldöttei, valamint az elnökség által az anyanyelvi mozgalomban végzett munkájuk alapján meghívott és a választmány által jóváhagyott személyek rendelkeznek. ' Az egyetemes magyarság iránt érzett felelőssége és szolidaritása alapján az Anyanyelvi Konferencia kész támogatni és segíteni a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem helyreállítását és a komáromi magyar főiskola megalapítását. Felhívással fordul a világ magyarságához, hogy nyújtson segítséget e két létfontosságú magyar intézmény létrejöttéhez. A Védnökség megerősíti azt, hogy az Anyanyelvi Konferenciának az egyetemes magyarság összefogását, kulturális együttműködését és magyar nemzeti tudatának ápolását kell szolgálnia. Budapest, 1990. augusztus 1. LÖRINCZE LAJOS elnök GÁL SÁNDOR (Kassa) társelnök NAGY KÁROLY (Edison, USA) társelnök POMOGÁTS BÉLA (Budapest) társelnök 3
