A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-24 / 34. szám
Mécs József: A SZENVEDÉS SEM VÉGES... Mészáros András: MISZTIFIKÁCIÓ ÉS ERKÖLCSNÉLKÜLISÉG Lovász Attila: KOMMENTÁLOM ... MIT_KEZDJÜNK A DEMOKRÁCIÁVAL? Varga Erzsébet: RÓMAI UTAZÁS Dr. Kiss László: MIT OPERÁL A GÉNSEBÉSZ? ELŐTTÜNK A SZEPTEMBER Lapzárta: 1990. Vili. 1. Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon : 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá! S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p„ Košice Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého T3, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. 1970-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, s 1973-ig joggyakornok volt szülővárosában. Rimaszombatban. Azon az őszön letette az ügyvédi vizsgát, s 1974. január 1-jétől már ügyvédként dolgozik. Húsz éve folytatja hivatását a Rima-parti kisvárosban, s 1979-ben őt bízzák meg az ügyvédi tanácsadó vezetésével. - Azóta két ügyvéd, egy joggyakornok és három hivatalnok munkáját irányítja. Ügyvédként a joggyakorlat minden szakágazatával kapcsolatba kerül. Gyakorlata és tapasztalata alapján azonban a polgári és családjogot érzi a hozzá legközelebb álló területnek. Ennyit röviden bevezetőként ahhoz, hogy dr. Nyitray László nemrégen saját ügyvédi irodát nyitott. — Legutóbb 1987-ben. a Hét 21. számában mutattunk be olvasóinknak. Gondoltad-e akkor, hogy alig valamivel több mint három esztendő múlva önálló ügyvédi irodádat nyitod meg ? — Semmi jel nem mutatott arra, hogy ilyen helyzet áll elő. Az iskolában pedig Vörösmarty Mihály versének szellemében arra tanítottak, hogy az ábrándozó ember kanosaiul festett egekbe néz. -— Mikor legutóbb beszélgettünk, a rimaszombati ügyvédi tanácsadó vezetője voltál. Meddig töltötted be ezt a posztot ? — 1990. június 30-ig voltam a Rimaszombati járás ügyvédi tanácsadójának vezetője, aztán 1990. július 1 -jétöl a privatizálás, az új ügyvédi törvény értelmében önállósultam. — Volt tapasztalatod, illetve elképzelésed? — Az égvilágon semmi. Számomra minden ismeretlen volt. Úsznom kellett az ismeretlen vízben. Legelőször legalizálni kellett a tevékenységet. Erről anynyit, hogy Pozsonyban megalakult a Szlovák Ügyvédi Kamara, s mindenki tagja lett, aki eddig ügyvédként .tevékenykedett. Persze, a taggá válásnak feltétele volt a jogi egyetemi végzettség, az ötéves gyakornoki idő, amelyből legalább három esztendőt ügyvédi irodában töltött el az illető, azonkívül az ügyvédi vizsga letétele és a büntetlen előélet. S mindeme feltételek teljesítése után még fel kell esküdni a kamara elnöke előtt a hivatali titkok betartására. — Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban ? — Nagyon nehéz erről beszélni, hiszen az ügyfelek számára még ismeretlen ez az újabb fejlemény, nem nagyon tudják, hogy megszűnt a tanácsadó, hogy már önálló ügyvédi iroda van. Tulajdonképpen mindenki önálló ügyvédként dolgozik az új helyzetben, és ez-azt jelenti, hogy most már az ügyvéd munkaadóként szerepel, a beosztottak vele kötik meg a munkaszerződést. Nekem történetesen van egy adminisztratív munkaerőm és van egy ügyvédgyakornokom. Természetesen tető is kellett a fejünk fölé, tehát meg kellett vennem az iroda berendezését, az alkalmazottaimnak pedig havonta fizetést kell folyósítanom. Interjú Dr. NYITRAY LÁSZLÓ ügyvéddel — Hogyan oszlik meg közietek a munka ? — Az ügyvéd és az ügyvédgyakornok tevékenysége majdnem azonos, csak az utóbbinak a munkáját az ügyvéd közvetlenül ellenőrzi, s ez abban nyilvánul meg, hogy a gyakornok ugyan felvállalhat ügyeket, s beadványokat is kidolgozhat, de mindezeket köteles a felettesével megkonzultálni, és a beadványokat nem áll jogában a saját nevével a bírósághoz továbbítani. Talán mondanom sem kellene, hogy a bekövetkezett új helyzetben az ügyvéd gondoskodik a gyakornok szakmai továbbképzéséről, felkészíti őt a szakvizsgára. Ennek sikeres letétele után a gyakornok a kamara tagjává válik, s ettől kezdve már ő is jogosult az önálló tevékenység folytatására. Az új jogszabály szerint az ügyvédek vagy önállóan dolgoznak, vagy munkaközösséget alkotnak. Két vagy három ügyvéd társulásából jöhetnek létre ezek a munkaközösségek. Az adminisztratív munkaerő közvetlen kapcsolatban áll az ügyvéddel, ő végzi el az összes irodai munkát, amelybe beletartozik a diktálás, a beadványok leírása, a posta kezelése, a bérelszámolás havonkénti elkészítése, s ügyelnie kell arra is, hogy a meghatározott időn belül az ügyvédi iroda fizetési kötelezettségei elintéződjenek. Egyszóval, minden hónap húszadikáig be kell fizetnie a nyugdíj- és az álkalmazottak utáni adót, kezelnie kell a postát s rendszeresen elszámolni vele. — Milyenek az önállóság előnyei a korábbi gyakorlathoz képest? A Dd@G i2? tóto&e. A privatizálásról az ügyvédek vállalkozásáról Az önállóság előnyeiről Az átállás gondjairól — Erre akkor tudnék érdemben válaszolni, ha már ismerném, hogy milyen lesz a jövedelmi adó. De így is elmondhatom, hogy csökkenni fog az apparátus létszáma, hiszen a kerületi intézmények megszűnték, és ezek bizony sok embert foglalkoztattak. S ezeknek a személyeknek a fizetését eddig is az ügyvédek keresték meg. Mert mi soha nem voltunk az állami költségvetésből támogatott intézmény! Mint szövetkezet tartottuk fenn magunkat. — Látsz-e különbséget a korábbi és a mostani gyakorlat között? — Számolni lehet azzal, hogy a kollégák között nagyobb lesz a konkurencia. Ez pedig ahhoz vezet, hogy mindenki igyekszik elméletileg továbbképezni magát. A lehető leggyorsabban és legalaposabban akarja megismerni a jogszabályokat, és hát a szakirodalmat is tanulmányozniuk kell. Az új körülmények között már nem fentről döntik el az ügyvédek számát. Aki teljesíti a kamaratagsággal járó feltételeket, az a Szlovák Köztársaság területén bárhol ügyvédi irodát nyithat. — Beszélnél erről bővebben ? — Lényegében ugyanazt a szolgáltatást nyújtják , mint a múltban. De más cégjelzés alatt! Biztosítják az állampolgárok büntetőjogi védelmét, polgárjogi, családjogi, munkajogi ügyekben is biztosítják a jogi képviseletet. Új jogszabály lépett életbe, amely a jogi képviselet díjazásával foglalkozik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az ügyvéd és az ügyfpl esetleg megegyezés alapján, de bizonyos keretek között határozzák meg az ügyintézés díját. Büntető ügyekben az ítélet jogerőre lépte után az ügyvédi költséget az állam fedezi. — Van-e bizonytalanság-érzésed az átálással kapcsolatban ?. — Természetesen, hiszen minden új dolog bizonytalanság-érzést vált ki. Számomra történetesen még kétséges, képesek leszünk-e megteremteni az iroda működéséhez szükséges anyagi feltételeket. Ugyanis minden kiadást (fűtés, világítás, fizetés, bérleti díj) magunknak kell fedeznünk a bevételből. És hát nem hallgathatom el, hogy sok minden függ a jövedelmi adó mértékétől is! — Szabad megkérdeznem, hogy az önálló ügyvéd kinek felel a munkájáért? — A Szlovák Ügyvédi Kamarának, illetve egészen pontosan a kamara fegyelmi bizottságának. Magától értetődően erkölcsi szempontból felel az ügyfelének is. Az ügyvéd anyagi tevékenységét pedig közvetlenül az adóhivatal fogja ellenőrizni. — Van már ilyen intézmény? — Egyelőre még nincs. S amíg nem lesz, addig az ellenőrzés több helyről történik. — Bizakodóan tekintesz-e a jövőbe? — Igen. És hogy ügyfeleimet megnyugtassam, érdekeiket és igényeiket még nagyobb odaadással fogom képviselni. — Köszönöm a beszélgetést. MÁCS JÓZSEF 2 /
