A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-10 / 32. szám
EGY SZÉP TÁTRA-ALBUM TUDOMÁNY TECHNIKA INCHEBA '90 Pozsonyban ismét nagy érdeklődés kísérte az ez év június 23 -a és 29-e közötti időszakban megrendezett nemzetközi vegyipari kiállítást és vásárt. Az Incheba '90-en 26 országból összesen 565 cég, illetve vállalat állította ki és kínálta megvételre termékeit. Minden ország pavilonja sok-sok látnivalót tartogatott, s a nézők éltek a lehetőséggel: kíváncsian szemlélték és tanulmányozták a régi (hagyományos) és a számos új, korszerű vegyipari terméket. Az M pavilon előtt elhelyezett mikrobuszt például a nap minden órájában embergyűrü vette körül. A mikrobusz „mozgó laboratóri" umként" talajvizsgálatok, takarmányminősítés és egyéb vegyi és biológiai elemzések elvégzésére hivatott. Nemcsak a szakembereknek (főleg a mezőgazdasági termelőknek), hanem a laikusoknak. az egyszerű nézőknek is sokat mondtak azok a környezet védelme érdekében kikísérletezett és a környezet védelme érdekében egyre nagyobb mértékben alkalmazni szánt különféle takarmánytartósitó készítmények, amelyek nem vegyi, hanem biológiai úton dúsítják a takarmányt. Mint minden évben, ez idén is sok újat tartogatott a nézőknek a KGST-országok és Finnország közös kozmetikai és háztartásipari termékeket kiállító pavilonja. A magyar részlegen bemutatott számos — immár világhírű — Helia-D készítmények mellett felkeltették a nézők érdeklődését a magas faktorszámú új naptejek, és az ugyancsak magas faktorszámú új napolajak, valamint a hires Fabulon és Caola-készítmények. Az említett országok kozmetikai és háztartásvegyipari termékeinek a versenyében a Szovjetunió és Lengyelország 6-6. az NDK és Bulgária 5-5, Magyarország és Csehszlovákia 3-3, Kuba és Románia 2-2, Finnország 1 aranyérmet kapott. A más kategóriájú versenybe benevezett 52 termék közül a bizottság 13-nak ítélt Már 1983 óta repül egy „lopakodó"! A világsajtót már régebben bejárta az amerikaiak B-2 jelű. a rádiólokátorok által föl nem fedezhető, „lopakodó" bombázójának képe. A Pentagon jóváhagyásával most közzétettek egy jo minőségű felvetett a hasonlóan „ hogy ez utóbbi már 1983 októbere óta van sikerült titokban tartani, igaz, hogy az F-117 repült, s ott is csupán éjszaka. Az F-117 A együléses. viszonylag nagy (20 24 tonnát nyom, s két 8,5 tonna vonóerejü hangsebességnél nem repülhet gyorsabban, stabil (több baleset is történt vele). A kifejlesztése 2 milliárd dollárt emésztett egyenként 43 millió dollárba került, amihez a kiszolgálás, stb.) hozzászámítva, az adódik, repülőgéptípusra összesen 65 milliárd dollárt aranyérmet. Az Arany Incheba '90 díját főleg a környezet védelmét hatásosan szolgáló termékek kapták. A most 22. alkalommal megrendezett nemzetközi vegyipari kiállítás és vásár tükrözte a társadalmunkban végbemenő gyökeres politikai és gazdasági változásokat. 3 F-11 7 A jelű gépről. Csak ekkor árulták el. szolgálatban. Meglepő, hogy ezt mindeddig A csak az Egyesült Államok sivatagjai felett méter hosszú és 13,2 méter széles), csaknem sugárhajtómüve van. Olyan az alakja, hogy a Meglehetősen nehéz vezetni, mert kevésbé fel, eddig elkészült mintegy hatvan példánya járulékos kiadásokat (hajtóanyagköltség, földi hogy az Egyesült Államok erre az egyetlen költött. valamint azt a felismerést is, hogy a környezet védelme nem szűkíthető le csupán egyes emberekre, vagy csupán egyes régiókra. A környezet védelme globális probléma, Így mindenki: az egész emberiség ügye és feladata. Balázs Béla Otužilci Tatier (Edzett tatra la kők) címmel érdekes könyv jelent meg a Magas-Tatra állat- és növényvilágáról az Osveta Kiadó gondozásában. Ivor Mihál fényképész, szakíró és lelkes környezetvédő az egyik, Ivan Bohuš Tátra-történész a másik szerző. (Ivan Bohuš Tátralomnicon ét, hatvanöt éves és eddig vagy húsz könyve jelent meg a Magas-Tátráról.) A kiadvány ma különösen időszerű, hiszen a felelősségtudó emberek e mini-óriáshegység természeti egyensúlyának visszaállításáért küzdenek. Az érdekes címre az album bevezetőjében találunk magyarázatot: rrA Kárpátmedence egyetlen „boltívének" éghajlata rendkívül változó. Kétszáz méterenként egy Celsius fokkal csökken a levegő hőmérséklete, szinte méterenként váltakoznak a földtípusok, a növényzet és az állatvilág. Lentről felfelé haladva a sűrű növényzetet, pázsitos mezőket sziklás, egyre ritkuló flóra váltja fel. A könyv célja bemutatni azokat a „tátralakókat". melyek az évezredek során megedződtek, hozzászoktak a mostoha időjáráshoz, s otthonra leltek itt." A színes fényképeken megtaláljuk a legügyesebb négylábú hegymászókat, az élelmet kereső zergéket is. Ivan Bohuš fotókat kiegészítő szövegeiből kiderül, hogy a zerge még a legnagyobb hóesés idején is megszerzi táplálékát, s úgy közlekedik a lejtős sziklameredélyeken, mint járókelő az utcán. Az album medvéket. farkasokat, ölyveket, hiúzokat mutat be természetes környezetükben. Ivor Mihál éveken át járta a Magas-Tátrát, hogy megismerje az ottani állatok és növények „lakhelyét”. Különösen értékesek állatfotói; a fészkén ülő sas vagy a tisztáson „szemlélődő” hiúz bravúros felvételek. Bár a szép kiadvány ára borsos f — 115 korona), bizonyosra vehető, hogy sok természetszerető ember megvásárolja a könyvet, amely többet tesz a természet védelméért, mint bármelyik utcai plakát. Az sem kizárt, hogy a fényképeket látva és a szöveget olvasva sokan kedvet kapnak egy tátrai kiruccanáshoz. S. Batta György AZ ORVOS VÁLASZOL MEDDŐVÉ TÉTEL — MŰVILEG Egyik olvasónk, B. L.-né a Slovenka c. hetilap idei, 21. számát lapozgatva rábukkant a „Mama Romka" elnevezésű riportra, amelynek bizonyos része felette felháborította. Szó esett benne a négy éve érvényben levő törvényről, amely indokolt esetben lehetővé teszi az önkéntes művi meddővé tételt. Ámde nem ez a tény hökkentette meg, hanem a Csehszlovák Kommunista Párt Rimaszombati Járási Bizottságának javaslata, hogy azokat a cigány nőket, akiknek több gyermekük jön világra veleszületett fejlődési hibával, korukra való tekintet nélkül kényszerítsék, hogy e műtétnek vessék alá magukat. „Ez nem tartható demokratikus eljárásnak, mert a nem cigány lakosság soraiban is születnek fejletlen, testi hibás vagy szellemileg fogyatékos gyermekek; nézetem szerint a születésszabályozásnak humánusabb útját kell megtalálnunk, s ehhez komolyabban kell foglalkoznunk a népműveléssel és az egészségneveléssel" — zárja sorait. E levélhez kapcsoljuk P. J.-né olvasónk régebben beérkezett panaszát: „Tudom, hogy vannak esetek, amikor meddőség miatt bomlik fel a házasság, de az én problémám az, hogy éppen a boldogságom megtartása miatt gondolok férjem magtalanitására. Van már két gyermekünk, de az orvosok eltanácsoltak a további szüléstől, ezért már két alkalommal kellett megszakítanom a terhességemet. Férjem az óvszert nem szereti és ha használja, nyilván helytelenül, mert újra meg újra teherbe esem." Kérdését így fogalmazta meg: „Azt szeretném tudni, mi a meddővé tétel lényege, miben különbözik a férfi és a nö esetében, mennyire veszélyes, és ami a számomra a legfontosabb, megmarad-e utána az ember szexuális vágya és közösülési képessége ?..." A művi meddővé tétel, magtalanitás vagy orvosi szaknyelven sterilezés a fogamzásgátlás egyik legbiztosabb módszere. Világszerte alkalmazzák, feltételeit kulturált országokban törvény szabja meg. Némely országban a túlnépesedés hatékony ellenszerének tartják. A műtéti eljárás egyszerű, de olyan jellegű beavatkozás, amely az embert gyakorlatilag végképp megfosztja az utódnemzés lehetőségétől. Az európai államokban általában akkor kerül szóba a művi meddővé tétel, amelyet többnyire nőknél alkalmaznak. ha feltételezhető, hogy a következő terhesség vagy a szülés nagyobb kockázattal járna vagy ha genetikai okoknál fogva nincs rá kilátás, hogy a szülök egészséges utódnak adjanak életet. Indokolt például a műtét olyan nö esetében, aki már két alkalommal szült császármetszéssel. Feltételezhető, hogy felesége érdekében a férj ezzel teljesen egyetért. Említsük itt meg, hogy meddőséggel jár a petefészek ill. az anyaméh eltávolítása is, amit pl. ciszta vagy rákos megbetegedés tesz szükségessé s ehhez is tegyük hozzá, hogy a megoperált nő nem veszít nemi jellegéből, szexuális érdeklődéséből és kár lenne, ha önként vagy kényszerűségből lemondana a párkapcsolat örömeiről. Férfi csak nagyritkán igényli a művi magtalanitást felesége egészségi állapotára való tekintettel. Többnyire akkor kerül szóba a férfi meddővé tétele, ha azt átörökíthető hajlam, betegség, szociális vagy közbiztonsági érdek indokolja. Néha ilyen okok össze is függhetnek. Persze, sterillé teheti magát önként a férfi, aki úgy döntött, hogy már nem kíván gyermeket. Ily esetben azonban helyénvaló, ha indokait nemcsak az orvos, hanem szexuológus vagy pszichológus is elemzi, aki segítségére lehet pillanatnyi problémáinak megítélésében, tekintettel a távolabbi jövőre, amikor majd érettebb korban, esetleg új házasságban mégiscsak megszólal benne a gyermek utáni vágy. Tehát, ha mérlegeljük a kérdést, egyrészt az állandó kockázatnak kitett női szervezetre kell gondolnunk, másrészt pedig arra, hogy a magtalanitott férfi, ha elválik és újra megnősül, igazi családalapításra már nem gondolhat. A meddővé tétel kérdésében a partnerek — legtöbb esetben házastársak — számára csakis az orvos szaktanácsa lehet mérvadó, másokra ne hallgassanak. Egymás érveit és szempontjait figyelembe véve kell a helyzet, ismeretében dönteniök. A nő művi meddővé tételének lényege, hogy feltárva a hasüreget, elkötik a petevezetéket, miáltal meggátolják, hogy a petefészekben beérett női ivarsejt közösüléskor a him ivarsejttel találkozzék és megtermékenyüljön. A férfin végzett műtét egyszerűbb: az érzéstelenített herezacskón ejtett bemetszéssel az ondózsinórhoz jutnak, ahol ún. vazektómiával szakítják meg a hímivarsejtek útját; amelyek azután már hiányoznak a kilövellő folyadékból. A férfi magtalanitása nincs hatással a nemi ösztönre, a libidóra, az aktivitásra — a partnerek zavaró gátlások nélkül szerezhetnek örömet egymásnak s önmaguknak. Dr. Szántó György 16
