A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-10 / 32. szám
Rovatvezető: CSANAKY ELEONORA tam, eztet pedig hatvankilencedikbe rom; ebből kiveszek 17 esztendőt, a többit haszontalan bujdosásban töltöttem. A haszontalant nem kelletett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ö mindent a maga dicsöségire rendel. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy mi is arra fordítsuk, és úgy minden irántunk való rendelése üdvösségünkre válik. Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvösséges életet, a jó halált és az üdvességet, és azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól. Amen." 1 758 decemberében irta e levelet s 1761 - ben halt meg. Ekkor már csak ő élt a bujdosók közül. Mennyire kifejező Lévay József ma is élő verse Mikesről: „Egyedül hallgatom tenger mormoľását, / Tenger habja felett futó szél zúgását, / Egyedül, egyedül / A bujdosók közül. / Nagy Törökországban; / Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó / Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó / Tenger haragjában!" Hűségesen szolgálta a fejedelmet, de csak egyszerű kancellistaként. A zárkózott fejedelem, aki ugyancsak életművén dolgozott, nem engedte a közelébe. „Az élet nem nyújt semmi szint, semmi társas gyönyörü> világon hidegebb való dolog, mint a törökkel való dolog. A' való, ád biztató szót. de végit nem lehet látni a véle való végezésnek; abban a rettentő halogatás, holnap, holnap, az a holnap hat holnapra halad, és addig hat szót nem lehet belölle kiráncigálni. Csak reménséggel kell pihegni. Őcsászársága megtudván, hogy az urunk francia köntöst visel, titkon egy öltöző köntöst csináltatott, séget. Mikes szürke és háttérbe szorított a fejedelem előkelő és rátarti környezetében" — Írja Szerb Antal. Ma sem tudják, hol van Mikes Kelemen eltemetve. Levelei azonban a XVIII. század végén ismeretlen úton Bécsbe kerültek, itt adta ki Kuttsár István, a Hazai Tudósítások szerkesztője 1794-ben. Akkor sokat vitatkoztak a levelek valódiságáról. Mikes mulatságos napok címmel írt még egy müvet, és sokat fordított franciából. Ránk maradtak misszilis, élő emberekhez intézett levelei is, pl. Gróf Mikes Istvánhoz és másokhoz. Emlékezésünket Ady Az a halottas ünnep című versével fejezzük be, meghajolva Mikes emberi nagysága előtt. Ady megjegyzi, hogy e verset Mikes énekelhette volna: Az a halottas ünnep Bizony magyar ünnep. Nem maradt ott a javábul. , Aki kicsit jobb volt, Bánatában föld alá bujt. DENES GYÖRGY és ma ide küldötte. A béllés többet ér a köntösnél. De itt mondhatni el, hogy nem kell az ajándékot tekinteni, hanem azt, aki küldötte. A' való. édes néném, hogy sokan vannak, akik ajándékot adnak, de kevesen vannak, akik tudnák az ajándékozásnak módját, és akik az ajándékot helyesen tudnák adni. Mert ugyanis helyes ajándék-é egy vezértől egy fejedelemnek virágot, csuprot vagy évegkorsót küldeni? Az ilyen szokás vagyon, de jó-é, illendő-é? Ne szóljunk már többet az ajándékról. De édes néném, ha volna mit írnom kédnek, még el nem végezném levelemet, mert bizonyságul veszem a kéd szívecskéjit, hogy legnagyobb gyönyörűségem az, amikor kéddel beszélgethetek. Ma pedig éppen nagy egyepetyém vagyon kéddel beszélgetni. De inkább hacsak hejábanvalóságot is Írok, hogysem ilyen hamar elvégezzem levelemet. De miről írjak, a botozásról? E' nem igen derék ajándék. De micsoda nagy becsület, mikor egy császár megbotoz valakit; elég a\ hogy a császár megbotozta vejét. Hihető, hogy nem kereste kedvét a feleséginek. Mindazonáltal az okát nem tudjuk az ilyen fájdalmas becsületnek, mert az ilyen dolog csak a háremben, azaz az asszonyok házában megyen végben. Oda pedig egész férfinak nem szabad menni. De a botozást egy atyánkfiától tudtuk meg, amely atyánkfiának a felesége a kalmakányné szolgálatjában vagyon mosóné hivatalban. Enne az ura magyar, és a kalmakánynak rabja; az udvarban pedig favágó tisztséget visel. Csak jó a jóakaró mindenütt. E' hazafiúságtól viseltetvén, gyakran látogat minket, és olyan titkos helyeken történt hírekkel kedveskedik nekünk. Mondja kéd, édes néném, hogy talám nincsen egyéb dolgom, hogy ilyen hejábavalóságot Írok. A' való. hogy a heverés legnagyobb dolgunk, de ha volna is azt elhadnám a kédnek való írásért. Mert édes néném. ki szereti kédet úgy mint én ? De megszaporitanám még két font szeretettel a többit, ha tudnám, hogy jó gondja vagyon az egészségire. Hát engem szeret kéd ? Fotó: Kral Péter Kölcsey Ferenc (1790—1838) Kétszáz éve született Kölcsey Ferenc, a magyar irodalom egyik legjelesebb képviselője. Költészetét olyan remekművek fémjelzik, mint a Himnusz. A szabadsághoz. Zrínyi második éneke. Zsarnok stb. Aránylag kevés verset írt, de mint szerkesztő, országgyűlési követ, kitűnő szónok és irodalomkritikus, jelentősen hozzájárult a reformkori magyar közélet és a magyar irodalom felemelkedéséhez. Korának legtudatosabb, legműveltebb írója volt.->r A szabadsághoz Nyisd fel ó lángzó kebeled, dicső hölgy! Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled, Fennröpültedből kegyesen mosolyogván. Égi Szabadság! Nékem is forrtak szemeimben égő Könnyek, éreztem haza szent szerelmét; Ints, zajos habként dagadozva várom Lengeni zászlód. Járom a gyáván! ki remegve futja Fenn-dicsőséged ragyogó világát, S megszokott rabság kezein tudatlan Csörgeti láncát. Átok a gyáván! ki nevedre borzad. Mert gyakor szélvész kavarog feletted. Mert halálhörgés diadalmi pályád Mennyei bére. Szállj ki felhődön, s noha szózatod mint Villogó Szélvész dörög is köröttem, S zöld borostyánod néha törteid közt Vérbe fürödt is! Kellemed látom, s dobog érte mellem. Csókodat várom szerelemben égve. Csókodat szomjün epedő ajakkal. Jer, ne tagadd meg! 1825 Szabó József illusztrációja Búsan csörög. Búsan csörög a lomb, Mert fú szél; Sörön dobog e szív. Mert búm kél. Kárpát kebeléből A szél fú; Tőled, szerelem! jön ez éjjeli bú. Lyány sziklakemény, .lyány Csillagszép, Nem látod-e kínom. Mely dúl s tép ? Nem szánod-e kínom. Mely tép s dúl, S felforrva szememben ez arcra lehull? Haj rózsa, piroslik Láng orcád, Jer, könnye szememnek Forrjon rád! Hervadva hevétől. Mely átfut Majd adasz temetőre halott-koszorút! 1831
