A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-08-10 / 32. szám
nyár a ZENESZTRÁDÁN A nagy száguldás közepette, feltéve, ha van autórádiója, keresse ki kedvenc állomását. Találgathatok, melyik az? Olvasóink többsége valószínűleg ilyenkor a könnyed szórakozást kedveli, s ezért a Danubius rádió hullámhosszára hangolódik. Ha a magyar nyelvű műsorát figyeli, valószínűleg néhányszor Ómolnár Miklós is megszólal, hiszen időnként ö ajánlja figyelmünkbe a legsikeresebb slágereket... — Milyen minősítésben is vagy te a Danubíusnál? — A Magyar Rádió belpolitikai osztályán dolgozom már lassan tíz esztendeje. Sokáig műsorvezetője és szerkesztője voltam a talán nálatok is gyakran hallgatott Napközben című műsornak, majd a Krónika rovathoz igazoltam át. Jelenleg a Szombat délelőtt cimü műsort vezetem, s emellett a Danubius Rádió műsorvezetője is vagyok. Elsősorban élő adásokban dolgozom ... — Ez nagyobb próbatétel, mint a felvett műsoroknál? — Persze, készen kell reagálni a dolgokra, hiszen mindvégig koncentrálni kell. Egyszer azt olvastam valahol, hogy az élő rádió és tv-adások olyan próbatétel elé állítják az embert, mint az űrhajósokat — természetesen fizikai paraméterekre gondolok. Ez lehet némi túlzás, de az biztos, ha egy ember többórás élő adás után kienged, szinte összeesik a fáradtságtól. — És az izgulás nem akadályozhat a szabad és spontán beszédben? — Ennyi sok év után már nem érzek olyan feszültséget, mint a kezdet kezdetén, ugyanakkor ez érdekesen vissza is üthet. Ha túlságosan könnyedén veszem a műsort, nem tudok megfelelőképpen koncentrálni, ezért egy egészséges lámpaláz ott van. Ez hajtja az embert, arra inspirál, hogy ne engedj ki egy percre sem, mert ez figyelmetlenséget is jelenthet, esetleg bakizol vagy nem odaillőt mondasz. — Hogy jut el egy belpolitikai műsorokat szerkesztő a könnyűzenéhez? Nincs itt valami ellentét, hiszen a politika és a popzene két különböző, korántsem közeli fogalom. — Lehet, hogy most sokan meghökkennek, de én indultam az országgyűlési képviselőválasztásokon is a Független Kisgazdapárt színeiben. Kelet-Európában szokatlan, hogy valaki a könnyű műfajjal is foglalkozik, s a komolyabb dolgokba is belemártja magát, én viszont ezt nem tartom természetellenesnek. Szerintem az sem véletlen, hogy Havel köztársasági elnök úr jópár hónappal ezelőtt fogadta Frank Zappát a Hradzsinban. Ez egy fontos gesztus volt annak a kifejezésére, hogy igenis a XX. század művészeti ágai közé a rockzene is beletartozik. Itt nem egy könnyű műfajról van szó, bár vannak naprakész divatzenék, amit az ember meghallgat, aztán elfelejt — hiszen évek óta a rock egyfajta menekülés volt, kiút, lázadás. bizonyos hagyományos értékrendek el len. A rockzene álarcában az ernboi burkoltan politizált — egy olyan csatornát talált, ahol kifejezhette gondolatait. A rock egy megtűrt lehetőség volt, amit a hatalom piszkált, bántott, de azért agyon nem ütött. Mára más lett a helyzet. A politikailag felszabadult légkörben ezer más lehetőség van a szókimondásra, ennek ellenére nem kell hűtlennek lenni a rockzenéhez, hiszen ezt évekig „használtuk" és szerettük is. — Sok mindent csinálsz, nem félő, hogy az egyik oldalon ez lerombolja a minőségi mércét? — Egyre nehezebb ezt a többterületű munkát végezni, lassan be kell látnom, hogy valamiről le kell mondanom. Nagy szívfájdalmam lesz, de valószínűleg a rockzenétől búcsúzom el. Nem azért, mert kiöregedtem volna (35 éves — a szerk. megj.), de valamit valamiért. Sok mindent tanultam a rádiós szakmából, meg a zenéből, de a nap csak 24 órából áll, komolyabb megmérettetések következnek. Nem hinném, hogy hosszú távon a politika és a könnyűzene kizárná egymást. Amikor tavaly New York-ban jártam, nagy meglepetéssel hallottam, hogy a polgármester minden este föllép a Brodway-n egy musicalben, csirkeként. Ettől nem lett kisebb polgármester, sőt jobban tudtak vele azonosulni az emberek. KITEKINTŐ Nyári popcsemegék külföldről 1. Duran Duran feltámadás Biztosan örülnek az együttes rajongói, hiszen új lemezt készít a legendás hírű Duran Duran, mely néhány évig igencsak hallgatott magáról. A visszavonulásnak több oka is volt: Simon Le Bon-nak kislánya született, s a családjával volt elfoglalva, Nick Rhodes szintén édesapa lett. Csak John Taylor várt a kellő pillanatra, s most ö is elégedett, hiszen nemsokára üzletekbe kerül új dalaikat tartalmazó korongja. 2. Robog a „Divat" Trabant Örülünk, hogy Nyári Zenesztrádánkra megérkezett az Exotic legénysége is, de azért maradtak, majdhogynem nyár végére, mert Trabanttal érkeztek. Ennek ellenére ök igen kedvelik ezt az autót, mert megint fölszállította őket a Omolnár Miklós magaslatra, azaz legutóbbi (2.) nagylemezük szépen fogy a pultokról. A srácok most viszont nyári divatot is diktálnak, ahogy az a képről kiderül. Csík István a „rocker", egyszerű fekete pólóban és bőrnadrágban, mellette a főnök, könnyű, fekete felsőrésszel. Az énekes a lezser, mégis alkalmi megjelenés híve; fehér nadrág, fekete póló. szürke, feltűrt ujjú zakó. A két szélső srác, Vilmányi Gábor és Tabár Zoltán bakfis viseletét hord. Jól mutat a két különböző szinű nadrágtartó meg a sárga póló. Lehet mintát venni! Aki pedig fütyül a divatra, az hallgassa a csapat új lemezét. Akár a Trabant-tulajdonosok is. FORTUNA SZESZÉLYE Ha az 5. és 6. szelvényt a két helyes válasszal elküldte szerkesztőségünkbe, bekerült a 2 forduló utáni sorsolásba. Ezúttal Koós János valamint Soltész Rezső képeit sorsoltuk ki 10 olvasónk között. Mostani --kérdésünk-: Nyári kitekintőnkben szándékosan nem említettük az Exotic énekesének nevét. Ezt kérjük önöktől a mostani (7.) és jövő heti (8.) játékszelvényekkel és az akkori válaszszal együtt. Ne feledje! Egy levelezőlappal 2 sorsolásban is részt vesz, s akár Ön is megnyerheti a fődijat! Végezetül az 5. és 6. fordulóban közölt kérdések helyes válaszai: Phil Collins 1951-ben született, tehát az idén 39 éves. A Pokolgép új lemezének címe: Metál az ész. KOLLER SÁNDOR Fotó: a szerző Zenesztráda /. VERSENYSZELVÉNY EXOTIC
