A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-02 / 5. szám
NÖVÉNYPARADICSOM A GÖMÖR—TORNAI-KARSZTON Vili. A Jászói-fennsík A Jászói-fennsík a karsztvidék szinte önálló, elkülönült fennsíkját, alkotja, mindössze északnyugaton kapcsolódik egy keskeny nyúlvánnyal a Szádelőifennsikhoz. Északon és keleten a Bódva-patak völgyéből néhol 500 méteres szintkülönbséggel, délen pedig a Tornai-völgykatlanból meredek oldalakkal emelkedik ki. Nyugatra fehérlö mészköszirtjei az Áji-völgyet határolják. A fennsík nevezetes geológiai képződményei a Somodi-barlang és a Jászói-sziklák, amelyek közvetlenül a Bódva partját szegélyezve emelkednek a magasba. A sziklák alatt található a közismert Jászói-barlang csodálatos földalatti világa. Hatalmas kiterjedésénél fogva a növénytársulások nagyon változatos skálájával találkozunk. Természetesen az itt élő növényfajok nagy része a szárazság és melegtürő, valamint mészkedvelö fajokból kerültek ki. Ezek a fajok az Ajtói Somodiig húzódó déli fekvésű, meredek karsztoldalt „hódították" meg, szinpompás virágszönyeget varázsolva a karsztbokorerdőkbe és napsütötte sziklagyepekbe. A fennsík belsejében és a magasabban található hűvösebb réteken — amint azt a továbbiakban látni fogjuk — már a kárpáti növényfajok sok ritka képviselője honosult meg. A pannon-sztyeppi fajok közül talán a legszebb látványt a tavaszi hérics (Adonis vernalis) néhány ezres virágzó állománya nyújtja. Április végén Somodi környékén aranysárgába öltöznek a délies fekvésű domblejtők. A napos, kopár sziklák koratavaszi virágdísze a sziklai daravirág (Draba lasiocarpa). Keskeny tölevelei apró gömböcskékbe tömörülnek, mint a kaktuszok, ezeknek a közepéből nö ki az 5—15 cm-es szár, melynek a végén kis csokorban nyílnak a sárga virágok. A Jászói-fennsík növényvilágából sem hiányoznak az apró nőszirom (Iris pumila) tömérdek színváltozatban nyíló telepei. Ilyenkor nem lehet betelni a sziklapárkányokon, védett napos zugokban, sokszor tízesével, húszasával nyíló virágok pompájával. A kövirózsák megannyi példánya a sziklás gyepekben érzi jól magát. Nagyságban és színben egyedülállóak a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum) 8—10 cm átmérőjű meddő levélrózsái és csillagszerű rózsaszínű virágai. A karsztvidéken előfordulása szigetszerü és sehol sem gyakori — kiváltképp virágzó tövei. A különben gyakori ökörfarkkórók sárga virágú fajain kívül elszórtan találkozunk az egyetlen lila színváltozatú fajával is — a lila ökörfarkkóróval (Verbascum phoeniceum). 70—80 cm-es karcsú szárán a virágok fokozatosan nyílnak, alulról felfelé. Egy-egy virág élettartama csupán egyetlen nap, meleg napsütéses időben csak fél nap, úgyhogy szépségében leginkább a kora reggeli órákban gyönyörködhetünk. A sziklafüves lejtökön néha szemünk elé kerül egy ritka növényfaj: a pázsitos homokhúr (Arenaria graminifolia). Virágzási időben hófehér virágai hívják fel magukra az arra járók figyelmét, különben keskeny szálkás tőlevelei elvesznek a füves gyepekben. A Jászói-sziklák kilátóhelyeire is feljutott a fehér zanót (Cytisus albus) néhány példánya. Júniusban virágzó tövei élénk színfoltjai a sokak által látogatott szikláknak. A fennsík északi, magasabb fekvésű tájain csodálatos hegyvidéki növényvilág telepedett meg. A nyitott napos rétek illatos szénát adó kaszálói egy sor ritka és védett fajnak szolgálnak élethelyül. Itt találkozhatunk a tárnicsok öt fajával, amelyek egész nyáron át, késő őszig hozzák lila és enciánkék virágaikat. Egyik legszebb vadvirágunk, a tűzliliom (Lilium bulbiferum) erőteljes példányai néha 3 sőt 4, tenyérnyi nagyságú lángszinű virágot is hordoznak. Érdekes a szaporodás módja — nem magvakkal, hanem a levelek hónaljában képződő sarjhagymákkal szaporodik. Sajnos, sok példányának a „vesztét" éppen a szépsége és látványossága okozza, mert a környékbeliek még most is gyakran szedik csokorba ezt a nö-Vékony sallangokra szabdalt szirmaival tündököl a buglyos szegfű Dekoratív virágaival hívja fel magára a figyelmet a tűzliliom A napos mészkő sziklákon hozza rózsaszínű virágait a rózsás kövirózsa A Aranysárga virágaival csodálatos élményt nyújt a tavaszi hérics Néha már márciusban bontja apró, aranysárga virágait a kövér daravirág
