A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 4. szám
Legszembetűnőbb ez a jelenség, a hegyes dombos vidékeken, A Magas-Tátrában is megfigyelhetjük, hogy azokon a helyeken, ahol a pásztorok nagyobb legelők nyerésé nek reményében kiirtották az erdőket és a törpefenyök cserjéit, ott a lepusztulás valóban olyan nagy mértékű, hogy sok helyen már csak a csupasz sziklaalap maradt meg. De enyhe lejtésű dombokon is sokszor talál kozunk ezzel a jelenséggel, különösen ha a földtakaró szerkezete laza. A vertikális művelési mód, a gyep feltörése és más bolyga tás következtében először az eső mos hatalmas árkokat a domboldalba, majd a szél „segít" befejezni a pusztító munkát. Ne gondoljuk, hogy a síkságot elkerüli az erózió! Ez a kedvezőtlen jelenség itt is érvényesül, elsősorban a szél munkájával. Elterjedt az a tévhit, hogy a talajlepusztulás csak a homokon észlelhető és az, hogy a hordalék pótolja a lefedett talajt. Mindkét tévhitet megcáfolták már az események és persze a szakszerű terméshozam-vizsgálatok. Az erózió ellen sokféleképpen lehet és kell is védekezni. Itt elsősorban a megfelelő művelési módra, a növénykultúra jó kiválasztására, az erdő- és bokorsávok megóvására vagy telepítésére, a teraszos 'művelésre és más hatékony módszerekre gondolunk. Szükséges hozzátenni, hogy az erózió ott jelentkezik a leggyakrabban, ahol arra nem alkalmas területeken erőltetjük a művelést. A többi fizikai hatás közül említésre méltó a talaj kiszáradása a helytelen lecsapotások következtében (ez is elsősorban a nehezebb, kötött talajokon jelentkezik), de gyakori ai ellentétes folyamat is: az öntözés okozta eliszaposodás. Saját megfigyeléseimből mondok egy esetet. Egy vasúti töltés építésénél figyelmen kívül hagy-KÖZMÜVELÖDÉS Megy a vonat Nem kötelező 1989 szeptemberétől oroszt tanulni a magyarországi általános iskolákban, választhatnak a nebulók más nyelvet is. De csak ott, ahol képesek angollal, némettel, franciával fölváltani, vagyis akad olyan képzett szakember, aki tudja ezen nyelvek egyikét. A legtöbb helyen nincs. De honnét is lenne? Hisz elsősorban orosz nyelvtanárokat képeztek a pedagógiai főiskolákon, s képeznek most is, nem csökkentve a felvételi keretszámokat. Az, hogy az így képzett tanárok hol helyezkednek majd el, a jövő zenéje. Úgy tűnik, az oktatásügy irányítói nem képesek ilyen hosszú távra tervezni. Valamelyest emelkedtek viszont a keretszámok német szakon, Szombathelyre 1989-ben már felvételizhettek tanárjelöltek német—orosz szakra. Nincs hát semmi baj, vélhetné a tájékozatlan olvasó; néhány év múlva valóban maguk választhatják meg a megtanulandó nyelvet iskolásaink, s addig — mivel egy nyelv kőtelező — jobb híján marad az orosz. Hisz Puskin, Lermontov, Szolzsenyicin nyelve is nyújthat perspektívát a benne elmélyülni szándékozóknak. tett fizikai hatásokon kívül is. Legelső helyen kell említeni a műtrágyák alkalmazásának következményeit. A műtrágyákra szükség van, elvégre nélkülük sokkal kisebbek lennének a hozamok, a biomassza termelése, de alkalmazásukat mindig külső és mesterséges beavatkozásnak kell tekinteni. Sajnos, már az ún. racionális adagolás is fokozatosan kimeríti a talaj tápanyagtartalmát, ami érthető, hisz fokozódik a növények anyagcseréje. Ez a veszély különösen akkor áll fenn, amikor a műtrágyák adagolása egyoldalú, egy fontos elem kerül túlsúlyba a többi rovására. A tudományos vizsgálatok során kiderült, hogy a sablonos alkalmazás itt sem válik be. Egyrészt eltérő a növények tápanyagszükséglete, de szerepet játszik a helyi éghajlat, a talajtípus, a vízháztartás, sok egyéb tényező, amit figyelembe kell venni. A három legfontosabb biogén elem közül kettő jól kötődik a talajba — a foszfor és a kálium. Baj csak akkor van, ha a foszfortartalmú föld a vízbe sodródik és itt eutrofizációt okoz. A kálium magas szintje a táplálékban viszont növeli az infarktus kialakulásának a veszélyét. A nitrogén nem nitrát, hanem nitrit formájában kötődik meg a talajban, ezért okoz „galibát". Károsak lehetnek azok a kísérőelemek is, amelyek a műtrágyákkal kerülnek a földbe. A kalcium és a magnézium fokozott bevitele legtöbbször nem hiba, de a klór és a kén már károkat okozhat nagyobb töménységben. Kiderült az is, hogy a műtrágyák túlzott adagolása elősegíti (sokszor a meliorációval együtt!) a szikesedést és bizonyos határon túl csökkenti a hozamokat, nem is említve pl. a zöldségben felhalmozódó nitrátok káros hatását. Szerencsére a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek döntő része gyorsan lebomlik, de egyes kutatók szerint még így is károsodhatnak a hasznos talajlakó baktériumok. Míg a levegő és a vizek tisztítása többé-kevésbé megoldható, addig a szennyezett talajt sajnos nem tudjuk felújítani, így ha a szennyezés súlyos, csak az igen költséges és munkaigényes talajcsere jön számításba. BOGOLY JÁNOS A szerző felvételei Szélerózió ritkítja a vetesl a síkságon — a helytelenül megválasztott növénykultúra és művelés következtében tak egy jelentéktelennek látszó kis erecskét és azt az építés során átvágták. A patakocska, amely nyáron sokszor ki is szárad, fokozatosan feltöltötte a mögötte levő medencét, így elárasztott kb. 10 hektárnyi hajdani szántóföldet, ahol ma is méteresnél nagyobb vízmélységű tó hullámzik. Jelentősen károsítja a talajt a nehéz gépek kerekeinek a nyomása — ennek következményeként tömött sávok keletkeznek, amelyek nem produkálnak termést. A talajkárosító tényezők további csoportja a talajszennyezéssel kapcsolatos. Ezek közül elsőként a nem mezőgazdasági jellegű forrásokat említeném. Ide számítjuk a savas esőket is, amelyek kedvezőtlenül módosítják a talaj kémhatását, ezáltal csökkentik vagy lehetetlenné teszik némely növény termesztését. Ennek ellentéte a bazikus (lúgos) jellegű porszennyezés, elsősorban a cement- és magnezitgyárak környékén. Itt két negatív hatás is érvényesül. A finom szemcséjű porrészecskék eltömik a talajt, a felszínét elzárják a környezettől, másrészt a fokozatosan túlsúlyba kerülő lúgos kémhatás következtében úgyszintén csökken a zöld biomassza termelődése, majd fokozatosan megszűnik. A légköri szennyező anyagok, tehát a nehézfémsók, kéndioxid, nitrogénoxidok, fluórvegyületek, stb. mind felhalmozódnak a talajban. A talajszennyeződésnek van egy alattomos tulajdonsága, hogy érzékszervekkel nem lehet azonnal vagy elég gyorsan érzékelni, ezért sokáig rejtett marad, csak kémiai elemzéssel mutatható ki azelőtt, hogy kedvezőtlenül kezdi befolyásolni az élő szervezeteket. Ide sorolható pl. a gépjárművek égéstermékeinek lerakódása, a hulladéklerakatokból kiszabaduló veszélyes szennyeződés. Sajnos, a mezőgazdaság is hozzájárul — paradox módon — a talaj károsításához, a már emli-De nem ilyen egyszerű a helyzet. A tanév kezdetén a minisztérium illetékesei a sajtóban közzétették a nyelvtanításban tervezendő változtatásokat, s bejelentették, ahol lehet, már most nem kell tanítani az orosz nyelvet. A közérzetjavító döntés jó színben tüntette föl a hivatalt, de konfliktusok sorozatát idézte elő az iskolákban. Mentő ötletként megindult hát az átképzés, egy-egy településen saját erőből próbáltak — próbálnak gyorsított ütemben németül, angolul tudó tanárokat munkába állítani. Persze, önkéntes a dolog, csak az állását kockáztatja az, aki nem vállalja. S két év múltán — középfokú nyelvvizsgával — taníthat az, aki éveket, évtizedeket ölt az orosz tanulásába. Hogy ezen tanárok nagyobbik része nem lesz igazán felkészült, azt csak sejteni véljük. De hogy párhuzam vonható a német gyorstalpalók és a negyvenes évek végének orosz gyorstalpalói között, az bizonyos. Ugyanaz a kapkodás, ugyanaz a módszer, s az eredmény? Csak reméljük, hogy nem ugyanaz! De ennek az átképzésnek van egy speciális magyar vetülete is. A vállalkozók semmiféle kedvezményben nem részesülnek. Napi 5—6 óra tanítás után ülnek be az iskolapadba, hogy .három órán át ismerkedjenek Musil nyelvével. S továbbra is részt vesznek másféle továbbképzéseken, értekezleteken. Verni viszont nem verik őket, s az meg senkinek eszébe sem jut, hogy legalább elnézést kérjen tőlük, amiért annak idején becsapták őket. S nem mondták, hogy testnevelés szakra jelentkezzenek, és akkor biztos lesz az állásuk. A hivatalnokok Európáról fecsegnek. Hogy föl kellene zárkózni. Meg elérni a vonatot. Azt már elfelejtik, hogy a Lajtától nyugatra a szakmát váltók összes terhét nem lőcsölik a vállalkozókra, sőt kedvezményekkel igyekeznek kedvet ébreszteni, ha nem csupán egyéni érdekről van szó. Úgy látszik, arra a bizonyos vonatra fölkapaszkodtunk. De nehogy kiderüljön; a nagy rohanásban nem vettük észre, hogy ez a vonat egészen más irányba halad. S menet közben már nem tudunk leugrani. Böröndi Lajos HANGLEMEZ Enya Pihentető zene szól. Valahonnan a lélek mélységéből áradó üzenet. Igazi érzéki dallamok, csodálatos eredetiség. A szabadság lebegő alakja testesíti meg e különleges dallamok hátborzongatóan titokzatos varázsát. Az énekesnő vezetékneve is rendhagyó: Nibhraorain; ezért került a korong tasakjára is csupán az ENYA név. Orinoco folyó — Orinoco Flow — talán ismerősen cseng a nagy sláger néhány taktusa a hallgatóság fülében, hiszen néhány hónappal ezelőtt még mindenütt szerepelt a slágerlistákon. A lemez azért is különleges, mert az énekesnő nem tartozik a tizenévesek sorába, sőt hamarosan a harmadik ikszet is maga után tudhatja. Szenzációként robbant be a köztudatba, pedig ez a zene sem a rock, sem a pop műfajába nem sorolható. Egyértelműen az úgynevezett ethno-pop-ról van szó. S most már könnyen kimondhatom, az izraeli Ofra Hazahoz hasonlóan az ír Enya is a régi, tradicionális, már-már feledésbe merülő ősi népzene felé orientálódik. így aztán a korszerű hangszereket igencsak mellőzték, itt nincs gitár, nincsenek dobok. Ezeket a hangszereket felváltották a hegedűk, a lantok, a billentyűsök meg a fuvolák, melyek összhatása igen kellemes volt. A középkori ir dalok néhány esetben gátiul hangzanak el, ami még egzotikusabbá teszi a hallgató számára az egészet, s így ENYA Watermark című nagylemeze ritka csemege. A tiszta forrásból merített „alapanyag" örök érték; ilyen jól talán még soha sem sikerült az ősrégi zenei ritmusokat ötvözni a mai hangzással. Koller Sándor 9
