A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 4. szám
A TALAJ A bioszféra e fontos közege váltakozó vastagságban borítja a szárazföld felszínét, sőt az exponált fekvésű, sziklás helyeken hiányozhat. Különben itt figyelhető meg szemléletesen a talaj fokozatos kialakulása. Elsőként zuzmók, majd mohák borítják be az élettelen követ; életfunkcióikkal és persze a szél, valamint a víz közreműködésével mállasztják felületét, befogják a szél által sodort porszemcséket és Így fokozatosan lehetőséget teremtenek a gyökerező növények megtelepedésének. Ez a vékony talajréteg nagyon sérülékeny, ezért sokszor évszázadoknak kell eltelnie, hogy néhány centiméteres réteg kialakulhasson. Ahol kedvezőbbek a körülmények, ott a földréteg vastagsága már néhány méter is lehet. Összetétele elsősorban az ún. anyakőzettől függ, tehát azoktól az ásványoktól, amelyekből a mállás során kialakult. Ez határozza meg kémhatását, tehát a savanyúságát, nyomelemtartalmát és színét. Szerkezete viszont elsősorban a mállás fokától, valamint fizikai (szél, a viz sodrása) és biológiai (humusztartalom) körülményektől függ. Szemcsézettségének nagysága döntően befolyásolja a talaj minőségét. A nagyobb szemcséjű részecskék alkotják pl. a homokot — itt nem, vagy alig figyelhető meg ezek egymáshoz való kötöttsége. Más a helyzet az áradások által sodort hordalékszemcsékkel. Ezek igen apró szemcsézettségüek, a lerakódásnál jobban összetapadnak és az esetleg beléjük kerülő szervetlen vagy szerves eredetű kötőanyagok ezt a folyamatot csak elősegítik. így tehát ismerünk könynyű és nehéz talajokat, ami pl. a mezőgazda - sági termelés szempontjából fontos tulajdonság. A talajtudomány (pedológia) fino-Kiázásos-szikes folt a szántás közepén mabb módszerekkel ún. talajtípusokat is megkülönböztet, részletesebben és pontosabban meghatározza a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, de ennek ismertetését gyakorlati okokból itt mellőzzük. A talajban fontos geokémiai és biológiai folyamatok játszódnak le, pl. a növényi testek tömegének fél százaléka ásványi anyagokká alakul át. A talajnak fontos víztároló szerepe van, Így, ha figyelmen kívül hagyjuk a világtenger és a jégtakaró vizeit, azt mondhatjuk, itt tartalékolódik a világ vízkészletének döntö hányada. Jelentős a talaj kémhatását szabályozó-megtartó ún. puffer-hatása, aminek az élő szervezetek számára nagy jelentősége van. A talajrészecskék sok káros anyagot képesek megkötni és vegyi vagy biológiai folyamatok során semleges, ártalmatlan anyagokká átalakítani. A talaj, mint rendszer önmagában zárt, de ugyanakkor kifelé nyitott. Tehát képes a belső egyensúlyt biztosítani, s ugyanakkor hajlamos kívülről jövő hatásokat befogadni, hasznosítani, kedvezően átalakítani. A földnek, ahogy a talajt köznyelven leginkább nevezni szoktuk, igen sokféle jelentősége van a természet és a népgazdaság számára. A természeti közegnek nélkülözhetetlen része, hiszen a növényvilágnak életkörülményeket, védelmet, szaporodási lehetőséget, táplálékot biztosit, az állatvilág sok faja él rajta vagy benne, és képtelen lenne létezni nélküle. Népgazdasági szempontból elsőként bizonyára a növénytermesztés, és az állattenyésztés jut az eszünkbe, de tulajdonságait vizsgálja és hasznosítja a vízgazdálkodás, az építészet, az egészségügy és sok más ágazat. A talajnak a környezetben alapvetően két szerepe van. Mint a természeti és az ember által kialakított mesterséges közeg, a légkörrel és a vízzel együtt fontos szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában. Másrészt befogadja az anyagok és az energia áramlását, részben ezeket átalakítja, részben továbbítja a többi környezeti elem számára. A talajt érő kedvezőtlen behatásokat alapvetően két csoportra oszthatjuk. Elsőként a talaj pusztulását említeném; a természeti folyamatokkal összefüggő eróziót, a bányászat, vízgazdálkodás, iparosodás, tömegközlekedés, stb. hatását. Az utak építése, a föld beépítése ipari vagy más célból, a külszíni fejtések mind közvetlenül érintik a földvagyont, csökkentik a felhasználható területek arányát. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a külszíni fejtések és a meddőhányók újratelepítésének a megoldására, mert Így mezőgazdaságilag de környezetvédelmi Nehezen gyógyulnak a külszíni bányászat sebei és környezetesztétikai szempontból is hasznos területeket lehet visszanyerni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a beruházások később többszörösen megtérülnek. Sajátságos gond a szélhordta homokdombok lebányászása. A meggondolatlan fejtés következtében (amit a minél nagyobb haszon hajhászása ösztönöz) gyakran eléri a kotrógép kanala a talajvíz szintjét így az egykor értékes termőterület viz alá kerül, szántóföldként nem, vagy csak jobb befektetés útján hasznosítható. A fizikai károsodások közül legjelentősebb az erózió. A talaj lepusztulását okozhatja a szél vagy viz, tehát természetes folyamat, de a katasztrofális eseteknél legtöbbször a helytelen talajművelésben vagy gazdálkodásban kell keresni az okot, tehát ember vagy emberek a hibásak. HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Szász Béla: Minden kényszer nélkül „. . . A nyomozó, mint óraingát, két térde között lengette gumibotját, és akárha nem hallaná feleletemet, nyomatékosan megismételte: — Mit üzent az a Wagner? — Aztán a testes fiatal hangja csattant fel: — Mikor szervezték be az amerikaiak? — Majd kórusban kiáltozták: — Ki szervezte be? Tiltakozó válaszomra mindannyian megrohantak, aztán újra kérdeztek, újra megrohantak, végül letepertek, hogy a talpamat vegyék kezelésbe. Valamiképp leráztam őket, mire egy ötödik férfi segítségével, aki addig nézőként csak a fal mellett lapult, becsavartak a szőnyegbe ..." Egy möper története — adja meg szerényen Szász Béla a kötet alcímében könyve műfaját, s csak kevesen tudják (vagy eddig legalábbis kevesen tudták), hogy a „Minden kényszer nélkül" — remekmű. S nemcsak az ötvenes évek közép-európai müpereinek a megörökítése terén, hanem az egyetemes magyar memoárirodalom értékrendjében is alighanem a legelső sorban jelölhető ki helye, a Bethlen Miklós Önéletírásától Királyi Mihály „Hit, illúziók nélkül" című memoárjáig terjedő sorban. Kicsoda Szász Béla? 1910-ben született Szombathelyen. Illegális kommunistaként Franciaországba, majd Argentínába emigrált. 1949-ben kémkedés hamis vádjával letartóztatják s a Rajk-per egyik mellékperében tizévi fegyházra Ítélik. 1954-ben szabadul s 1957-töl nyugaton él. Müve a Rajk-per hiteles és megrázó története; 1963-ban jelent meg először s azóta bejárta az egész világot. Magyarországon először az 1989-es könyvhétre jelent meg az Európa História „Extra Hungáriám" sorozatában. „Elérkezett az ideje, hogy a második világháború és a rákövetkező történelmi korszak eseményeire kíváncsi olvasó akadálytalanul a kezébe vehesse az itthon maradt kortársak — Nagybaczoni Nagy Vilmos. Kádár Gyula, Haraszti Sándor és sok más társuk — memoárjain kívül az emigrációban írt visszaemlékezéseket — írja a könyv előszavában Glatz Ferenc. — Szász Bélának a sorozatot megnyitó műve is igazolja, hogy mennyi ismeretlen adatot, új összefüggést tud feltárni és megvilágítani egy szerző ha tisztességes, ha tehetséges, ha van érzéke a valósághoz." (cselényi) Komjáthy Jenő: Vers és próza Az elmúlt századvégnek Vajda és Reviczky mellett legjelentősebb magyar költője és bölcseleti tájékozódásé esszéírója, újító preszirobolista, Ady egyik közvetlen elődje és általában a Nyugat nagy nemzedékének íhletöje — ilyen jelzőket társit az újabb irodalomtörténeti kutatás Komjáthy Jenő nevéhez. Az élete nagyobb részét Nógrád, Pozsony és Nyitra megyében eltöltő, lázadó szellemű és izgékony természetű ellenzéki költő fiatalon halt meg, közelebbről meghatározatlan „idegbajban". A nevét ismertté tevő egyetlen verseskötete, A homályból, halála napján jelent meg. 1858-tól 1859-ig élt. Temetésén csak felesége, később költőként jelentkező Győző fia és két barátja vett részt. — Rába György szerkesztette, jegyzetelte és látta el kitűnő előszóval a teljességre törő és régóta szükséges új életműkiadást. A kötet tartalmazza az eddig kiadatlan (vagy csak szakfilológiai közleményekben hozzáférhető) verseket és töredékeket, köztük a költő romantikus Ízlésének forrásvidékére fényt vető Byron- és Heire-fordításokat. Komjáthy prózai írásai közül eddig jóformán csak a Kritikai szempontok című Gyulai és epigonjai ellen írott — ellenzéki-irodalmi programtanulmány volt ismeretes; most elolvashatjuk a vele kortárs költőkről szóló reflexiókat (Reviczkyt és Koroda Pált becsüli legtöbbre), a Jókai ellen korábban berzenkedő fiatal pályatárs „megtérő" előadását, nyelvészeti észrevételeket, aforisztíkus moralizáló „gondolatokat". Hatalmas ambícióról, tájékozódási vágyról, beváltatlan tervek sokaságáról tanúskodik az a kéziratos munkatervezet, amely Komjáthy filozófiai esztétikai, társadalomtudományi, stb. tanulmánytémáin kívül fél tucat drámatervet is magában foglal. Rába György előszava és jegyzetei pontosak, mértéktartóak, új megfontolásokra késztetik Komjáthy kedvelőit, sőt specialista kutatóit is, egyebek között a sokat vitatott Nietzsche-hatás, esszéizmusa értékelése vagy lírájának szimbolista karaktere dolgában. A gödöllői iskolához tartozó Nagy Sándor illusztrációi a korabeli szecessziós ízlés diktálta interpretáció szólamát erősítik föl. Csűrös Miklós 8
