A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-29 / 26. szám
ANNA A név hazája Elö-Ázsia, eredeti alakja Hanna. Európában a szókezdő h hangot elveszti s lesz belőle Anna, Ann, Anne... Kevés olyan ország van, ahol Mária anyjának neve olyan népszerűséget ért volna el, mint a Regnum Marianumban, Mária országában. Okiratok tanúsága szerint a kereszténységgel került hozzánk. (Mária Joákim és Anna késői gyermeke, akit a szülők 3 éves korában a templomnak ajánlottak fel.) Az Annákkal együtt ünnepelnek az Annik, Annusok, Annuskák, Nusik, Anikók, Náník, Pannik, Ancik, Nellik, Pankák is. a július a azaz Szent Jakab hava ANNA-BÁL Alapja nyilván az, hogy Anna-napig a termés betakarítása már véget ért, tehát ilyenkor mindig bőven tellett az időből rokonlátogatásra s ennek kapcsán szórakozásra, névnapünneplésre, táncmulatságra is. Intézményessé az Anna-bál a szabadságharc utáni években válik. A balatoni fürdőélet felvirágoztatása céljából illesztik a szórakozások rendjébe az Annák névnapjának ünneplését. A Bach-korszakban egyegy Anna-bál hazafias tüntetés is volt. A kiegyezés után népszerűségük csökkent és csak az 1880-as évektől válik ismét rendszeressé az Anna-bál. Napjainkig. (Kallós Ede nyomán) A rómaiaknál (kiktől a hónapok elnevezéseit az újkor lényegében változatlanul vette át) e hónap elnevezése Quintilis, azaz Ötödik. Tudni kell, hogy a tíz hónapos év emlékét őrzi. Julius Caesar születésének hónapja, s meggyilkolása után nevezték csak el a hadvezér nevéről Júliusnak. Magyar megnevezése: Szent Jakab hava. Az aratásnak már vége, ünnepelni is marad idő. Ezt — különösen ott, ahol a jó termés okot ad rá — az Anna-bálokon tehetik meg. Az Annákon és a névadó Jakabokon kívül (a jelesebbek közül) ünnepelnek a Juditok, Márták, Magdolnák is. De nemcsak a vígság ideje a július. A Magyar Hírmondó 1785-ös száma szomorú eseményekről is beszámol: „Böjtéi a Duna mellyéke; sírnak és sóhajtoznak némely helységeknek kenyér és széna nélkül maradott lakosai mind a két magyar hazában." A martosiak, megyercsiek és izsaiak sokat szenvedtek az ártól ekkor. Csekélyke vigasz, hogy egy komáromi asszonynak tehene egyszerre hármat borjazott, s mindhárom borjú egészséges volt. Szabadságok ideje e hónap. Jó időt, gond nélküli pihenést júliusban. A SÁRGULÁSRÓL A nyári kertekben gyakran látunk sárguló fákat, bokrokat. Ezt rendszerint a kártevők, a magas talajvíz, a nitrogénhiány — de leggyakrabban a vashiány okozza. Fogadjuk meg dr. Bálint György jótanácsait, gyógyítsuk meg a sárguló fákat! A vashiány okozta sárgulás gyógyítható betegség. Megfelelő e célra a vasgálic (2 %-os oldatban a talajra öntve, vagy 0,4 %-os töménységben a lombra permetezve), de látványosabb, gyorsabb eredmény érhető el vaskelát használatával (Sequestren 138 Fe — a talajba juttatva 3—50g/10 m\ Sequestren 330 Fe 0.1 —10 %-os oldata permetezve). Sokan megpróbálkoznak azzal, hogy a sárguló növények alá a talajba vasdarabokat, vasreszeléket, rozsdaport ásnak be. Előfordult, hogy valaki sárguló őszibarackjába vasszöget vert. Ezek babonák! A növények a vasat eredeti formájában nem képesek felvenni. GYÓGYERŐ A TERMÉSZETBEN Júniusban a korunkban nagyon gyakori érelmeszesedés ellen használatos teakeverékkel foglalkoztunk. Most — az utóbbi években szintén egyre gyakrabban előforduló — epebántalmak elleni keveréket ismertetünk: apróbojtorján (Agrimonia eupatoria), bengekéreg (Frangula aluus), borsosmenta (Menta piperita), cickafarkfű (Achillea millefolium), citromfű (Melissa officinalis) ezerjófü (Centaurium minus), füstikefű (Fumaria officinalis), fecskefü (Chelidonium május), gyermekláncfűgyökér (Taraxacum officinale), katángkóró (Cichorium intibus). körömvirág (Calendula off.). A lőcsei Szent Jakab-templom A kassai dóm után Szlovákia legnagyobb gótikus templo ina Berendezésének legnagyobb értéké a szárnyas főoltár, a világ egyik legnagyobb és legszebb gótikus oltára Alkotója a hires Lőcsei Pál mester. Veil Stoss tanítványa A mai Szent Jakab templom egy régebbi templom helyen áll, s a XIV század eleien kezdtek el épiteni. Azóta már természetesen többször n-s Itt temettek el Thököly Imre es Zrínyi Ilona «ivet . . * önökét Gorföl J. felv. orbáncfű (Hypericum perforatum), pemetefű (Marrubium vulgare), ürömfü (Artemisia absinthium), szagosmüge (Asperula odorata), vasfű (Verbena officinalis), zsálya (Salvia officinalis). A füveket apróra vágva egyenlő arányban összekeverjük. Fél liter, forrásban lévő vízhez egy púpozott kávéskanálnyit teszünk, majd félrehúzva húsz percig pároljuk. Leszűrve, naponta háromszor — főétkezés előtt és után — félliternyit fogyasztunk belőle. A nehéz húsételektől ajánlatos tartózkodni. Rendszeres fogyasztása esetén az enyhébb fájdalmak rövid, súlyos bántalmak esetén hosszabb idő alatt enyhülnek. Bizonyos esetekben a kövek is oldódnak rendszeres fogyasztás mellett. A füveket egymagukban. vagy nem teljes összetételben is lehet fogyasztani. A rászoruló kedves olvasóknak — saját tapasztalat alapján — ajánlom, hogy „bizalommal forduljanak" a gyógyfüvekhez. Nagy gyógyerö rejlik bennük! MJ 23
