A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-22 / 25. szám

I. Carjov: LEGENDA FELNŐTTEKNEK ..Vörösesbarna színű arca ragadozó ál­lat pofájára emlékeztetett. Amikor ész­revett bennünket leült, szőrrel borított, hosszú karját lecsüngette. horgas ujjai a padlóig értek, és valamilyen vad. állati hangon elbődült. Szinte őrülten csillogó szeme ügy izzott a sötétben, mint a far­kasé ..." így írja le egy rejtélyes lénnyel történt talál­kozását Nyikolaj Bajkov természetbúvár. Ez 1914-ben történt. Dél-Mandzsúria hegyi er­deiben. A. Baboskin prémvadász elhatároz­ta. hogy megmutatja a tudósnak a vidék különlegességét — a vadembert, akit a tajgai vadász megszelídített és segítőtársává tett. Ez a lény vele együtt lakott a parasztházban. És szokatlanul könnyen kergette be a mada­rakat és vadállatokat azokba a hurkokba, amelyeket gazdája helyezett el. Szórtan, gör­nyedt, szőrös lény volt... — A természetbúvár elbeszélésében könnyen felismerhetjük a bennünket érdeklő témát — mondja Maja Bikova. aki sok év óta foglalkozik a havasi ember problémájának kutatásával. A „Moszkovszkij Rabocsij" ki­adónál hamarosan megjelenik „Legenda fel­nőtteknek" című könyve, amely ezt a témát tárgyalja. Az ő véleménye kétszeresen is érdekes, mivel neki, mint állítja, módja volt látni a hominoidot. — És ez nem egyszerűen szerencse. Én erre a találkozásra, pontosabban mondva, több találkozásra, majdnem három évtize­den át készültem — mondja Bikova. — Először 1960-ban keltette föl érdeklődése­met ez a téma. 1972 óta jártam tudományos expedíciókra ... Több száz kilométert tet­tem meg hegyi ösvényeken, nehezen hozzá­férhető vadonokban. És puszta lelkesedés­ből. Litvánia, Abházia. Nyugat-Szibéria, Sza­­tiga, Bolcsari, Altaj-vidék. Kola-félsziget... Sok ezer szemtanú vallomását, beszámo­lóját gyűjtötték össze. Igen érdemes témák is akadnak közöttük. N. Mityina kalugai lakos például a kővetkezőkre emlékszik vissza: — A harmincas évek elején nagyapám favágó volt. Abban az időben még nagy erdőségek voltak Rjazany vidékén, és mo­csarak meg vízmosások szelték át őket. Egy ízben nagyapám roppant izgatottan jött haza a vágáspásztából és valamit mesélni kezdett a nagyanyámnak. Azután visszamen­tek oda. Én alig tudtam rábeszélni őket, hogy engem is vigyenek magukkal... A nap ép­pen lemenőben volt az erdő mögött. A kunyhóban sötét volt. Nem gyújtottak lám­pát. Nagyapám folyton csak ugyenezt hajto­gatta: — Mindjárt eljön, meglátod! — ö nagymamával együtt szinte odatapadt az ablakhoz, nekem pedig meghagyták, hogy játsszam a kutyával. Egyszer csak panaszos üvöltés töltötte be az erdőt. Bár sötét volt, mégis észrevettem egy széles vállú, magas termetű embert, aki kijött a tisztásra. Lassan, nehézkesen lépkedett. Megjegyeztem az ar­cát, amelyet sűrű szőr borított, mint egyéb­ként a karját és az egész testét is ... Ilyen tanúbizonyság jónéhány akad. Nekünk azonban az kellett, hogy közvetle­nül találkozzunk ezzel az ismeretlen lénnyel. És én gondolkodóba estem: hogyan érjük el ezt? Végeredményben új módszereket dol­goztunk ki. s ezek már néhány év óta sikeresen működnek. Az első módszer alapja a ... régi babona. Csakhogy mi az ellenkezőből indultunk ki. Hiszen minden öregember jól tudja, mit kell tenni, hogyan kell viselkedni, hogy a mezőn, az erdőben, a hegyek között ne találkozzon össze valamilyen gyanús, ismeretlen lény­nyel. Ezek a hiedelmek, babonák nemze­dékről nemzedékre szállnak. Tehát azoknak a kutatóknak, akik éppen arról ábrándoz­nak, hogy találkoznak ezzel a „sötét és ismeretlen" lénnyel, éppen úgy kell visel­kedniük, ahogyan népi bölcsesség nem ajánlja. A második módszer: egy különleges, hivó kiáltás, amelyet a szemtanúk beszámolói alapján dolgoztam ki. Ez persze nem utá­nozza teljes mértékben annak az állatnak a kiáltását, amellyel találkozni igyekszünk. De kétségtelenül hasonlít rá. A harmadik módszer: a csalogató szag. Ilyen például az, ha este különösen illatos mézből, bizonyos gyógynövényekből, kiváló minőségű, szárított gyümölcsből főzetet ké­szítünk — azért kell kifogástalannak lennie, hogy ne legyen kellemetlen égésszaga . . . E furfangos kis fogások révén végered­ményben elértük a célunkat. Sikerült oda­csalni az állatot. Még olyan emberek is látták, akik e találkozás pillanatáig nem hittek a létezésében. Nem csupán néhány gally reccsent a sötét éjszakában — kora reggel pedig óriási lábnyomokra bukkan­tunk ... A hominoidot először 1987-ben Nyu­gat-Szibériában sikerült megpillantanom. Körülbelül egy percig figyeltem. A követke­ző évben ugyanazon a helyen találkoztam vele, amikor a mocsárban vadászott. Min­den adat azonban arról tanúskodott, hogy ez a lény nem él állandóan ezeken a helye­ken, csak rövid időre betér ide. És az újságokban megjelent rövid hírek alapján végül a sarkvidékre indultam. Csalétek és hivogatás segítségével ott sikerült odacsa­logatnunk a „havasi embert". Világosan láttuk, amikor elment a kunyhó ablakai előtt. Arra a következtetésre jutottunk, hogy éppen azon a vidéken szokta a telet tölte­ni... — De hát miféle ez a „havasi ember" ? — Legmeggyőzőbbnek változatlanul a Neander-völgyi ember verziója látszik, ame­lyet még B. Porsnyev terjesztett elő. Nekem megvan a saját véleményem erről a problé­máról, és ezt ki is fejtettem a „Legenda felnőtteknek" című könyvemben. Hipotézi­sem azokon a feltevéseken alapul, amelye­ket néhány egyesült államokbeli, francia és izraeli független orvoscsoport terjesztett elő nemrég. Ök azt feltételezték, hogy a Nean­­der-vökjyi ember nem volt a mi ősünk, ahogyan ezt általában vélni szokták. Akkor jelent meg a Földön, amikor ott már az ember őse uralkodott. A hominoid, amely az emberétől eltérő kommunikációs lehető­séggel rendelkezett, a tudomány számára észrevétlenül egészen a XX. századig fenn­maradt. És éppen itt kezdődik a probléma legfon­tosabb, etikai oldala. A havasi ember jelen­sége körül egészségtelen hűhót csaptak. Lelkes emberekből kis csoportok verbuvá­lódtak, s ezek a bizonyítás kedvéért még megölni is hajlandóak voltak ezt a lényt. Működik például egy olyan csoport, amely már gyári módszerrel megfelelő alkalmatos­ságot készített ennek az állatnak az elfogá­sára és olyan vasketrecet, amelyben el is lehet helyezni. De gondoljon arra, hogy bár ez „havasi" ember, mégis valószinűleg a mi testvérünk... Vajon akár az igazság kiderí­tése céljából szabad erőszakkal elfogni, sőt megölni ? — De akkor hogyan lehet tanulmányozni ? — Elsősorban nincs szükség felesleges kapkodásra. Ez csak ennek a lénynek a megsemmisítéséhez vezethet. Hiszen már annak a területnek a megnövekedése miatt is, amelyen az ember gazdálkodik, számára igen kevés, az életre alkalmas hely maradt földünkön. Többször kell találkozni vele, in­formációkat kell gyűjteni életmódjáról, le­fényképezni ... A fényképfelvételek ügye azonban nem is olyan egyszerű. Tisztában vagyunk azzal, hogy azon a néhány, gyakorlatilag a véletlen­nek köszönhető filmkockán kívül, melyet R. Patterson készített, még senkinek sem sikerült lencsevégre kapnia a hominoidot. Az idén sorra kerülő, újabb expedíción azt a feladatot tűzöm ki, hogy felvételt kell készí­teni a havasi emberről. Az azonban erőnket meghaladó feladatnak bizonyulhat: hiszen a hominoid az éjszakai lények jellegzetes élet­módját folytatja és villámgyorsan mozog. Úgyhogy a jó felszerelésen kívül még nagy szerencsére is szükségünk lesz. Mégis azt remélem, hogy az erre a titokzatos lényre vonatkozó tények tárháza hamarosan új ada­tokkal és bizonyítékokkal gyarapszik. . Ford.: Gellért György Illusztrációs felvétel: J. Dubeň KÜLÖNLEGES HOROSZKÓP ÁLTALÁNOS JELLEMRAJZ IKREK (V. 21.—VI. 21.) Az Ikrek jelében született emberek minden­ben kettősek. Jellemük tehát nem egyszerű, egyszerre sokfelé akarnak és tudnak csele­kedni, alkotni, több vállalkozásba fognak. Rendkívül gyors a felfogásuk, világos érte­lemmel rendelkeznek, minden helyzetben feltalálják magukat. Könnyen, fáradság nél­kül tanulnak, emlékezőtehetségük is kitűnő. Az Ikrek igen kellemes emberek, simulé­­konyak, velük igazán kijöhet bárki. De rög­tön baj lesz, ha valami komoly dologban kezdünk velük tárgyalni, mert a változatos­ság szöges ellentétben van bennük az ala­possággal. Fő hibájuk a felületesség. A dolgok mélyét, lényegét már csak az igen magasrendű Iker látja meg. Sokoldalúságuk miatt nincs is idejük rá. Mindenben semle­ges. megmarad a szavaknál, nála minden relatív, mert minden dolognak két oldala van, ezért tétovázónak látszik Nincs kitartá­sa. Ideges nyugtalanságával sokszor erősen zavarólag hat környezetére. Viszont a szük­ség nehéz idejét, az anyagi veszteséget ő vészeli át legkönnyebben és könnyen kezd mindent elölről. A mozgékonyság életszükséglete, ezért szereti az utazást, a látogatásokat, kirándu­lásokat, a vándorlást. Megragad minden alkalmat, hogy egyre újabb összeköttetése­ket szerezzen. Mindegy, hogy kit, rokon­vagy ellenszenvest, csak új legyen. Az Ikrek típusánál a nö és férfi szellemi képességei között nincs nagy különbség. A nö is. ahol a mozgás a fontos, éppen úgy megállja a helyét mint a férfi. Könnyen hévül, de hamar meg is nyugszik. Mindenre kiváncsi, min­denbe beleszól, abba is, amihez nem ért, viszont meg van győződve, hogy mindent jól tud, mindent alaposan ismer. Mint politikus, jól tudja keverni a kártyát, mert ragyogó beszélöképességével a fehéret is feketére festi. A színpadon is megállja a helyét, elsőrendű kézügyessége mindenre képesíti, ami testi fáradsággal nem jár. Az elfajzott Ikrek típusa ezeket a tulajdonságokat olyan bűncselekményekre szokta felhasználni, amelyek testi erőt nem igényelnek, hiszen Merkur (mely csillagképben született) a tol­vajok istene is. E típusból kerülnek ki az okmányhamisítók a spekulánsok, stb. Min­den Ikrek típusú emberben van valami kü­löncködés. Már messziről meg lehet ismerni arról, hogy menésnél lóbálja a karjait, be­széd közben hadonászik, járása gyors, moz­dulatai idegesek. Egyszer nagyon bőkezű, máskor meg az ellenkező végletbe esik és zsugori lesz. ígérni szeret, de amikor az Ígéret beváltására kerülne a sor, gyorsan visszatáncol. Nagyon tudja embertársait sajnálni, érzelmeinek szavakkal is ékes ta­nújelét adja ... de tenni az érdekükben valamit, ezt már túlzás lenne tőle elvárni. Szerelmi viszonyai futólagosak, változé­konyak és csak addig hevesek, amig az újdonság ingerével hatnak. Az e típushoz tartozó férfi a legelragadóbb udvarló, de kisded játékait egyszerre többfelé is folytat­ja. Hogy a vele kötött házasság jó legyen és megmaradjon, a házastársnak kell alaposan sarkára állnia, mindennek utánanéznie és kézben tartania élettársát. Néhány hires ember, akiknek születés­napja az Ikrek jegyébe esik: Nero, Byron, Dante. Wagner, Shaw, R. Strauss stb. 23

Next

/
Thumbnails
Contents