A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-22 / 25. szám

lunusmi (Platalea leucorodia) \ gólyánál kisebb, egzotikus külsejű, apátcsőrű, fehér tollú gázlómadár, hevével ellentétben nem gémféle, lanem az Íbiszfélékkel áll rokonság­on. Röptében is különbözik. Nyakát épülés közben ugyanis egyenesen ilöremeresztve tartja (mint a gólya eszi), tehát nem görbíti be a válla cözé mint a kócsagok, vagy a gémek. Amennyiben csapatosan vonul, ak­­tor ferde vonalba sorakoznak. Néha / alakban is láttam kanalasgémeket épülni. Az idős madarak tarkójáról líszes üstökös bóbita csüng alá. Elő­­izeretettel fészkel nagyobb nádasok ejtett mélyén a nagykócsag társasá­gban. Nálunk megjelenése ritkaság­­zámba megy. A kanalasgém európai elterjedése zigetszerü. Számos telepe van D'él­­ipanyolorsz^gban a Guadalquvir del­­ájában, Hollandiában a Duna-dqíťá­­ian és a Balkán-félsziget déli A Pannon-medencében t sp (Fertő, Velencei tó/ lalastavak, stb) a faj észa lési\ határán vannak. Hozzánk a kanalasgémek :án és átmenetileg vetődnek el gyes példányok, vagy kisebb csa­tatok a magyarországi populációból erűinek ki. Előfordulást adataink fő­ág a Puna mente és a Bodrogköz, lietve Ungszenna térségéből szár­­naznak.'Az afrikai telelöhelyekről jó orárt megérkeznek. Legszivesebben , nagy kiterjedésű nádasokban tele«­­ednek meg. Nálunk csak egy ízben - 1979-ben ßr kpnala mészetvédelmi területen. A mada­rak április 24-én érkeztek meg és azonnal fészekrakáshoz láttak. A meglehetősen nagy masszív építmé­nyek 25 cm-re a vízszint felett épül­tek. Fészekaljuk 3, illetve 4 fehér színű vörösbarna foltokkal tarká­­zott tojást tartalmazott. A fészkelés eredménye 1 + 3 kanalasgém fióka felnevelése volt. Július közepe táján repültek ki a fiatalok fészkükből, majd augusztus végén szüleikkel kö­zösen hagyták el az ungszennai re­­zervációt. A kanalasgém táplálékát mocsa­rak sekélyes vizeiben keresi, ahol ide-oda járkálva (néha futkosva) la­pos csőrével szürcsölve kacsamódra gyűjti, főleg vizirovarokból álló zsák­mányát. Étlapján békaivadék, apró­res Az költött sikerrel két az.űngsa^nnai tér hal is szerepel. Fészkeléskor a kana­­lasgémfiókák etetése csőrt csőrbe dugva történik. így adják át a szülők a kissé emésztett táplálékot. Amint nagyobbá lesznek a fiatalok, akkor egyszerűen csak a fészek talajára öklendezik az étket, ahonnan aztán a mindig éhes fiókák mohón felkap­kodják az anyagot. A fészekre leszál­ló szülőmadarakat a fiókák mindig repeső szárnymozdulatokkal fogad­ják. Amint a fiókák kirepültek, a közeli békalencsével borított vize­ken tanulják meg az élelemszerzés mesterségét. A kanalasgém közeli rokona a bat­­la (Plegadis felcinellus). A barna szí­nű madár csőre lefelé hajló. Gyors szárnycsapásokkal kinyújtott nyak­kal repül. A Duna-delta gyakori fész­kelője, a szomszédos Magyarorszá­gon ritkán költ. Nálunk csak alkalmi vendég. Utoljára Ungszenna térségé­ben láttak 1984. október 6-án 15 vonuló példányt. Mind a kanalasgém, mind a batla Európa-szerte kipusztulóban van. Ál­lományukat a civilizálódó környezet és bizony sokszor maga az emberi hanyagság is károsítja. Megmaradá­sukat manapság csak a szigorúan védett természetvédelmi területek biztosítják! STOLLMANN ANDRÁS Fotó: Štefan Danko

Next

/
Thumbnails
Contents