A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-08 / 23. szám
Gál Sándor: Magyar kisebbségek a Kárpát-medencében Fukári Valéria: A Pálffy palota Mács József: Anyanyelvűnk romlásáról... (Mit akar az anyanyelvi társaság 7) Lovász Attila: A példa, avagy: — kis-európai-ház Kardos Mária: Ébresztő (Beszélgetés Vikidál Gyulával és Homonyik Sándorral) Új rovatunk: Magányosok klubja Lapzárta: 1990. V. 16. Címlapunkon Krá! S. Klára fotomontázsa A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség : 81 5 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvakf Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Pbsta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava. Gottwald ovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p.. Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és tevéikézbesitő Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13. VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Dq Mrt jelent magyarnak lenni itt. a Kárpátok alatt ? Azzal kezdeném, amit jóleső érzéssel tudok mondani: hogy ma már hál'istennek jó magyarnak lenni. Ez egyébként harcot jelent, mindennapi harcot a magyarság egyenjogúsításáért, a fennmaradásért. Ez az élet minden területén megnyilvánul, de úgy érzem, jó úton haladunk, és az elmúlt évben szép eredményeket értünk el. H _ Megvalósítható-e a kárpátaljai I n ); magyarság autonómiája ? — Gondolom, hogy igen, de ezt nem a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnökeként, hanem mint magánember mondom. Az autonómiai törekvésekkel nem ért mindenki egyet, a magyarság egy része határozottan ellenzi. A többség akarja. Ez az elképzelt autonóm körzet felölelné az egész Beregszászi járást, amely kompakt magyar vidék, valamint a Szőlősi. Munkácsi. Ungvári járás déli részének magyarlakta falvart De kívül rekedne ezen az elképzelt autonómián még hatvan-hetvenezer ember, a szórványmagyarság. Kivül rekednének a magyar intézmények: az egyetem magyar tanszéke, a Hungarológiai Központ. a szerkesztőségek, a kiadó, a rádió és így tovább. Tehát ezzel gondban vagyunk. A KMKSZ viszont platformjában rögzítette, hogy támogatja és követeli ennek a nemzetiségi körzetnek a megteremtését. Jó néhányan, köztük magam is úgy képzeljük, hogy az egész Kárpátalja egy autonóm terület legyen, mint mondjuk a Vajdaság, hisz sok nemzetiségű ez a vidék, és egy ilyen egész Kárpátaljára kiterjedő autonómia keretei között minden nyelv egyenrangú lenne, az állami nyelv szintjén funkcionálna. Ez talán előnyösebb volna az itteni magyarság számára, mint egy a kompakt magyarlakta vidékre leszűkített nemzetiségi körzet. Pl A közgyűlésen szóba jött az okta- I n j; tásügy is. Rövid távon mit lehetne tenni a magyar nyelvű oktatás fellendítéséért? — Tulajdonképpen ezen a területen folyik a legkomolyabb munka, és a szövetség fennállása óta eltelt több mint egy év alatt épp ezen a területen értük el a legtöbbet. Gyakorlatilag ma már Kárpátalján a magyar iskolahálózat előtt nincsenek tiltó sorompók. Helyi ellenállások vannak, olyan személyek részéről, akik a hatalom birtokában akadályozni próbálják az iskolahálózatunk továbbfejlesztését, de gyakorlatilag ez már nem Sikerülhet nekik. Rajtunk múlik, hogy továbblépjünk. hogy megteremtsük a magyar oktatás feltételeit minden olyan településen, ahol magyarok laknak. Sajnos vannak még olyan magyarok lakta települések, ahol nincs magyar iskola, ám sikerült megteremtenünk a magyar óvodahálózatot, több mint tiz ma Interjú FODÓ SÁNDOR egyetemi tanárral, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével gyár óvoda létesült, ezenkívül óvodai csoportokat hoztunk létre a többnemzetíségü vidékeken. rí Hogyan szerepek a KMKSZ a n ]; nemrég lezajlott választásokon ? — Nehéz kérdés, de megpróbálok tömören válaszolni rá. Számításaink nem jöttek be teljesen, mert egyes helyeken túlszárnyaltuk azt. amit terveztünk, másutt viszont lemaradtunk. A köztársasági, a parlamenti választásokon nem jöttek be a számításaink. nem sikerült képviselőt küldenünk az ukrán parlamentbe, viszont a kárpátaljai megyei tanácsban van egy elég erős KMKSZ-frakció, körülbelül húsz képviselő a száznégyből. Három járásnak lesz új magyar tanácselnök-helyettese, a Beregszászi járásban viszont egészen jól állnak a dolgok, mert ott többségbe kerültünk. rí A KMKSZ újra megválasztott el- I n ; no ke szerint történt-e előrelépés ezen a küldöttgyűlésen, elégedett-e az eredményekkel? — Igen. Ne vegyék szerénytelenségnek, de örülök, hogy újraválasztották, úgy érzem, van még erőm, energiám, hogy tenni tudjak a kárpátaljai magyarság érdekében. Ennek a küldöttgyűlésnek a legnagyobb eredménye az. hogy sikerült megőrizni az egységet. Ez talán az elnökválasztás során is egyértelműen megnyilvánult. Határozott meggyőződésem. hogy nem szabad felapróznunk az erőinket. Ez az ellenfeleinknek kedvezne. Ha egymás között fogunk civakodni és a magyarság képviseletére különböző csoportok fognak igényt tartani, ez megbosszulhatja magát. A mi szövetségünk nem akar egyefödő T-h&ct&e. az egységes képviseletről, a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről és az önigazgatásról A szónoki emelvényen Fodó Sándor lőre párttá alakulni, mi egy szellemi mozgalomban képzeljük el a politizálást a jövőben is. vagyis az egész kárpátaljai magyarság képviseletét szeretnénk ellátni. Kulturális szövetség ugyan a nevünk, mert egy évvel ezelőtt ránk kényszeritették ezt a megnevezést. így akarták volna leszűkíteni a szövetség tevékenységét egy bizonyos kulturális szférára. De ma már egyértelmű, hogy ez nem sikerült nekik, aktivan politizálunk, s ezt a jövőben még határozottabban szeretnénk tenni. Alapszabályunkban is rögzitettük. hogy a szövetség a kárpátaljai magyarság érdekképviseleti szerve is. és a közeli időpontban megtartandó kibővített választmányi ülésünkön, ahol az alapszabály módosításairól lesz szó, a politizáló szándékunkat még jobban ki fogjuk hangsúlyozni. fi- Milyen az együttműködésük az PPPJ. észtországi Munkácsy Mihály Kukurális Egyesülettel, valamint a lembergi és kijevi magyarok szövetségével? — Mindezek a magyarok Kárpátaljáról származtak el oda. ahol most élnek. Észtországba. Kijevbe. Lembergbe vagy akár Moszkvába, ahol még nem alakult meg a magyar szövetség, de mi szorgalmazzuk ezt. Szeretnénk, ezeket a magyar egyesületeket egyesíteni. Természetesen nem a KMKSZ felügyelete alatt, hanem úgy, hogy megőriznék autonómiájukat. Valamiféle konföderációt szeretnénk létrehozni, ami azt jelentené, hogy szövetségünket a Szovjetunió szintjén tudnánk bejegyeztetni, és ez a politizáláshoz nagyobb teret és lehetőséget biztosítana. pi Úgy tudom, nem zárkóznak el az I n h ukrán polkikai mozgalmaktól, és keresik a kapcsolattartás módozatak más nemzetiségi szervezetekkel is... — Gyakorlatilag minden nemzetiségi szervezettel kapcsolatban állunk, és ezek a kapcsolatok jóknak mondhatók. Túlzás lenne. ha azt állítanám, hogy Kárpátalján nem tapasztalható mondjuk az ukrán vagy ruszin lakosság körében még imitt-amott valami magyarellenes hangulat, de általánosságban ez nem jellemző. Szervezeteikkel, szövetségeikkel egészen jók a kapcsolataink. Hogy ne mondjak többet, az Ukrán Népi Mozgalom megyei szervezetének elnökségi tagja vagyok. Tiszteletbeli tagság ez. ami gesztusként értékelhető. Nemrég kialakítottuk a kapcsolatot a kárpátaljai románok egyesületével, körülbelül húsz-huszonötezernyi román él Kárpátalján, és jóleső érzéssel mondom, hogy velük is jók a kapcsolata - ink. BALÁZS F. ATTILA Fotó: Markovics Mátyás 2
