A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 1. szám

alakulása, a Nemzeti Front szerepének újraértékelése és az ebből adódó megváltozott körülmények szükségessé tették, hogy a Csemadok, mint a csehszlovákiai magyarok körében működő legnagyobb társadalmi-kulturális szervezet a kialakult helyzet nyomán nyilvánosságra hozza alábbi progra mn yila tkoza tá t.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének programnyilatkozata

Hazánkban az elmúlt negyven év, akárcsak szövetségünk négy évtizedének tevékenysége, a pozitívumok mellett számtalan deformációt hozott. A torzulások ellenére kulturális szövetségünk tevékenysége a körülményekhez és lehetőségekhez mérten hozzájárult a csehszlovákiai magyarság nemzettudatának és értékrendjének formálásához, nemzeteink és nemzeti kisebbségeink kölcsönös tiszteleten alapuló együttéléséhez.

Az 1968—69 utáni több mint két évtized csehszlovák társadalmi viszonyait a brezsnyevi politika tételei és gyakorlata határozta meg. E két évtized az ötvenes évek. a sztálinizmus praktikáinak restaurálását hozta magával. E politika utópisztikus programjai, a hamis távlatokat idéző szavak áradata, a brossúraszövegek, az internacionalizmus, s a szocialista hazafiság frázissá koptatott szólamai maguk alá taposták nemzeteink és nemzeti kisebbségeink elemi érdekeit és realitásait.

Az elmúlt húsz esztendőben nemzeti kisebbségeink helyzetéről egyetlen érdemi párbeszédet sem említhetünk. A politikai párbeszédet a vádlottak padja, az ideológiai ítélőszék, kinyilatkoztatások, tiltások, s — Duray Miklós esetében — a börtön helyettesítette.

Nincs szándékunkban befeketíteni, leértékelni kisebbségi létünk egyetlen értékét sem. Tanúi lehettünk tisztes emberi magatartásnak: tanúi az „amit lehet, ahogy lehet cselekvésnek", tanúi lehettünk a hazugsággal való szembeállásnak, tanúi az igazságkeresésnek. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az elmúlt két évtized nemzeti kisebbségünk létében a pangás és a veszteségek ideje volt. Gyakran az emberi magatartás is prédájává vált az elmúlt két évtized politikai gyakorlatának.

Az elmúlt évtizedek társadalmi deformációi és visszásságai, a pártállam struktúrái a Csemadok munkájában is jelen voltak. A demokratikus centralizmus gyakran megkötötte a járási elnökségek, kezét, az alapszervezet és az egyének javaslatait pedig gyakran visszautasította a központ, viszont a belső fegyelem nevében saját állásfoglalásait, utasításait szigorúan betartatta. A közművelődési és az amatőr művészeti munkában elért vitathatatlan sikerek mellett le kell szögezni, hogy a Csemadok nem mindig tudta képviselni tagsága jogos társadalmi és egyéni igényeit, ezáltal a nemzeti kisebbségi lét számos területe stagnált, illetve visszafejlődött.

A Csemadok támogatja a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezések politikai programját. Ahhoz, hogy a Csemadok hatékonyan és valósan hozzá tudjon járulni a társadalom forradalmi, radikális átalakulásához, önmagát is radikálisan meg kell újítania. Ennek érdekében a Csemadok Központi Bizottsága:

— rehabilitálja a Csemadok központi szerveiből az 1968—69-es időszak után jogtalanul kizárt tagjait, s felkéri őket a

cselekvő együttműködésre a rendkívüli közgyűlésig. Ugyanezt javasolja a KB a járási bizottságoknak és az alapszervezeteknek is;

— a demokratizmus erősítése érdekében kooptálja a Központi Bizottságba azokat a Csemadok-tagokat, akik az elmúlt időszakban tagságunk elismert vezéregyéniségei voltak, de a demokratizmus hiánya miatt nem lehettek szövetségünk Központi Bizottságának tagjai.

A Csemadok Központi Bizottsága összhangban Csehszlovákia alkotmányával módosítja alapszabályát. Ennek értelmében a Csemadok olyan önálló, nyitott és szabad társadalmi szervezet, amely pártállásra, felekezetre, szociális állapotra való tekintet nélkül soraiba fogad minden csehszlovák állampolgárt. aki

— a szabad választások alapján akarja megvalósítani a néphatalmat, a teljes, parlamentáris demokráciát és a jogállamot;

— a nézetek pluralizmusát, az emberi jogok sérthetetlenségét, a társadalmi és az egyéni toleranciát vallja a humanizmus talaján;

— a társadalom legfontosabb alapsejtjének a mélyen erkölcsös családot tartja, s mint a társadalom legkisebb egységének, a családnak a teljes szuverenitását szorgalmazza;

— a nemzetek és nemzeti kisebbségek viszonyát a kölcsönösség, az egyenlőség és az egyenjogúság elve alapján akarja megvalósítani;

— a demokratikus társadalmi berendezkedés szellemében támogatja az igazságosságot, a kisközösségek önszerveződésének és önigazgatásának sérthetetlenségét.

A Csemadok felvállalva az elmúlt évek sikeres munkaformáit, továbbra is támogatni és szervezni fogja a csehszlovákiai magyarok kulturális-szellemi gyarapodása érdekében az összes közművelődési mozgalmat. A Csemadok felvállalja a csehszlovákiai magyar lét gondjait és fejlődésének kérdéseit, ennek értelmében szorgalmazza

— az államalkotó nemzeti kisebbségeknek az alkotmányban biztosítani az egyenlőséget és egyenjogúságot a cseh és szlovák nemzettel;

— a nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogainak alkotmányos biztosítását;

— az alkotmányos jogok alapján létrehozni az önrendelkezés megfelelő népképviseleti szerveit és a végrehajtó szervek minden szintjén biztosítani a nemzeti kisebbségek arányának megfelelő valós képviseletét és a jogok biztosítását szolgáló végrehajtó szerveket;

— a népképviseleti és végrehajtó szervek, valamint a különböző pártok és a nemzeti kisebbségek képviselői közötti párbeszédet a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására a Helsinki Záróokmány és a Bécsi Utótalálkozó dokumentumainak szellemében.

A társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamatot követve és a Csemadok megújulását szem előtt tartva elzárkóztunk a sztálinista és neosztálinista struktúráktól, azért a belső szervezeti életben szakítunk a demokratikus centralizmus elvével. A szervezeti élet demokratikus alapját, a nézetek pluralista továbblépésének lehetőségét a többségi elv bevezetésével teremtjük meg, a szervezetek akcióképességének megőrzése érdekében pedig a szervezeti fegyelem elvét követjük azzal, hogy tolmácsoljuk a kisebbségekben maradt nézeteket is.

Ennek érdekében:

— minden Csemadok-alapszervezet önálló jogi személy, mely az önigazgatás alapján a járási és a központi szervektől függetlenül képviseli tagsága érdekeit és igényeit a helyi hatóságoknál. A legmagasabb fóruma az alapszervezet tagsági ülése;

— a járási bizottság koordinációs szerv, amelyet a járási konferencián választanak meg titkos szavazással. A járási konferencia küldötteit az alapszervezetek szabadon, saját belátásuk szerint választják meg. A járási bizottság tagjai alapszervezeteinek felelnek munkájukért. Szabadon képviselik a járási Csemadok - tagság érdekeit és igényeit a járási népképviseleti és végrehajtó szervekben;

— a Csemadok Központi Bizottsága koordinációs, rövid távú programalkotó szerv, amelyet az országos közgyűlés választ meg. Az országos közgyűlés küldötteit a járási konferenciák szabadon, az alapszervezetek ajánlásai alapján választják meg. A Központi Bizottság programja a közgyűlés határozataira és a járási igényekre alapozva készül. A Központi Bizottság a Csemadok tagsága által megfogalmazott, össztársadalmi érdekű, s a nemzeti kisebbség sorsát általánosan befolyásoló igényeket és érdekeket képviseli a központi népképviseleti és végrehajtó szerveknél. A Központi Bizottság tagjai munkájukért csak a járási szerveknek és az illető járás alapszervezeteinek felelnek ;

— a járási bizottságok és a központi bizottság a folyamatos munka biztosítása végett az apparátus munkájának irányítására elnökséget hoz létre, mely szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Munkájáért csak a választó, illetékes járási, illetve központi bizottságnak felel;

— a Csemadok az egyenlőség elve alapján együtt kíván működni a csehszlovákiai magyar demokratikus mozgalmakkal, a Független Magyar Kezdeményezés, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma, a Magyar Diákszövetség és az esetleges további demokratikus mozgalmakkal.

Az akcióprogram a Csemadok rendkívüli közgyűléséig érvényes. A Csemadok Központi Bizottsága javasolja az alapszervezeteknek, hogy e dokumentum alapján vegyék fel a kapcsolatot a helyi Polgári Fórum, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezésekkel, valamint a helyi képviseleti és végrehajtó szervekkel, folytasson őszinte és nyílt dialógust mindenkivel a demokrácia és a kölcsönös tolerancia szellemében.

6