A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-25 / 21. szám
s z a v a z z u n k! látjuk megfelelő tájékoztatással, hogy a választások mechanizmusát ők is el tudják magyarázni, hiszen a mostani választásokkal kapcsolatban a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének elsődleges feladata, hogy meggyőzze tagjait, szükséges részvételük a választásokban, s felkészítse őket úgy, hogy szavazataik érvényesek legyenek. NESZMÉRI SÁNDOR ott végezheti el a szavazást. Ha ott válogatnánk, akkor keresgélnénk a kiválasztott szavazólapot, feltartanánk ezzel a szavazást. A borítékba helyezett három listán kívül, amelyet az urnába helyezünk, a választóbizottság ellenőrzése mellett, a többit a lefüggönyözött térben elhelyezett dobozba dobjuk. Mint írtam, az idősek, betegek is szavazhatnak. Ezt mozgóurnákkal biztosítják a korábbi évekhez hasonlóan, a különbség talán annyi, hogy a körzeti választóbizottságok csak oda küldhetnek mozgóurnát, ahová előzetesen (ismerősökön, rokonokon keresztül vagy levél által) kértek, „rábeszéléses alapon" sehová nem mehetnek választóbizottsági kettősök. Mikor érvénytelen a szavazat? Ilyen tekintetben nagyon liberális a választási törvény. Tulajdonképpen csak akkor érvénytelen a szavazat, ha egy borítékban egy parlamentbe két vagy több párt, mozgalom vagy koalíció listáját találja a választ óbizottság. Ügyelni kell tehát arra, hogy ha több pártra akarunk szavazni, akkor az csak úgy oldható meg érvényesen, ha az egyik párt, mozgalom vagy koalíció listáját a Nemzetek Kamarájába, a másikét a Népek Kamarájába, a harmadikat pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsba adjuk le. (Ez a megoldás, persze csak elméleti lehet, ha tudatosítjuk, hogy végeredményben nem személyekre, hanem programokra szavazunk!) Tudni kell még azt — az elmondottak ellenére is van ilyen lehetőség —, hogy választási rendünk lehetővé teszi a preferenciát, vagyis azt, hogy egy-egy listán előnyben részesítsünk bizonyos jelölteket. Ezt úgy tehetjük meg, hogy jelöltünk sorszámát bekeretezzük, amivel azt tudatjuk, hogy nem az eredeti sorrend szerint óhajtjuk a párt, mozgalom vagy koalíció jelöltjeit a parlamentbe juttatni. A megjelölt személy ebben az esetben egy-egy szavazólapon az első helyre kerül a számlálás során. Viszont egy-egy listán legfeljebb négy személyt „preferálhatunk", ellenkező esetben (tehát ha többet jelölünk meg) az eredeti sorrend szerint érvényes a szavazatunk. Ha valakit áthúz a szavazó, esetleg további nevet ir be, szavazata akkor is érvényes, méghozzá a lista eredeti formájában. Tudni kell azonban azt is. hogy az ilyen preferenciának alig van esélye bárminemű változás eléréséhez, mert a százalékarányos választásnál egy-egy párt, mozgalom vagy koalíció szinte összes listáján ugyanazt a személyt kellene megjelölni ahhoz, hogy pl. a 10. helyről valaki az elsőre jusson. A meg nem jelölt szavazólapokon természetesen az eredeti sorrend szerint jutnak a parlamentbe a képviselők a pártra, mozgalomra, koalícióra leadott szavazatok arányában. Bizonyára maradt még olyan kérdés a választások mechanizmusával kapcsolatban, amelyre nem tudtam kitérni. Talán mégis hozzájárultam ahhoz, hogy az első szabad választások néhány alapvető kérdése világos legyen. Az esetleges további kérdésekre a nemzeti bizottságok — és természetesen a pártok, mozgalmak, koalíciók — képviselői minden bizonnyal szívesen válaszolnak. Szándékaink szerint a Csemadok-alapszervezetek vezetőit is el
