A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-20 / 16. szám
e Itt az EGYÜTTÉLÉS ! 6 Hatvannyolc nappal a június elejére kiírt szabad választások előtt, 1990. március 31-én Pozsonyban tartotta meg alakuló kongresszusát az Együttélés Politikai Mozgalom. Az előkészítő bizottság nevében Duray Miklós foglalta össze az idén, február 7-én szándéknyilatkozattal jelentkező mozgalom célkitűzéseit. Egyebek között utalt arra, hogy az Együttélés munkálkodni fog a demokrácia, a jogállamiság és a közös európai értékek meghonosításán. Ez az ideológiamentes, nem egyetlen nemzethez kötődő, így a minél szélesebb rétegek számára nyitott mozgalom küzdeni kíván a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért és politikai képviseletéért, saját ügyeikben való döntési jogukért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, az egyenlő esélyek lehetőségéért, valamint a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája ellen. Már a választási küzdelmekre és esélyekre gondolva Duray Miklós kifejtette azt is, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom megalakulásával új korszak kezdődött a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek számára, akik —■ mint ismeretes — szülőhazájukban 1936 óta nem vehettek részt szabad választásokon. Ezért fontos, hogy az ország több mint hét évtizedes történelmében először sikerült olyan platformot kialakítani, amelyen közösen léphetnek a politikai életbe az országban élő kisebbségek. Az alakuló kongresszuson a mozgalom előkészitő bizottságának tagjai ismertették az Együttélés kulturális, oktatásügyi, gazdaságpolitikai, szociális, egészségügyi, továbbá a hitéletről és a nyelvhasználatról szóló programtervezetét. Emlékezetes perceket hozott az a pillanat, amikor még az egésznapos tanácskozás délelőtti szakaszában bejelentették, hogy az Együttélés választási koalícióra lépett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Az MKDM képviseletében dr. Szőcs Ferenc és dr. Püspöki Nagy Péter kifejtették, hogy e döntéssel elsősorban a választók kérésének tettek eleget, akiknek zöme szükségesnek tartja, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek közös platformon álljanak. A koalíciós szerződés aláírásáról szóló bejelentést az alakuló kongresszus résztvevői hosszan tartó tapssal nyugtázták. Az Együttélés alakuló kongresszusán megjelent és rövid beszédet mondott Varga Sándor, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese. Jelen volt Mikó Jenő, református püspök, Sidó Zoltán, a Csemadok elnöke. Váradi Lajos. Magyarország pozsonyi konzulja, a Polgári Fórum (Občianske Forum) nevében Albert Černý parlamenti képviselő és más jeles vendégek. Ott voltak a teremben a hazánkban élő lengyel és német nemzeti kisebbségek képviselői is. Az alapító kongresszust levélben Alois Mock, osztrák külügyminiszter és ismert néppárti politikus, illetve a csehszlovákiai zsidók közösségei üdvözölték: Thomas FHipovicsMA. az Európai Emberi Jogi Tanács alelnökétől pedig köszöntő távirat érkezett. > A tanácskozás vitáját követően a Pozsonyba összesereglett 160 küldött elfogadta az Együttélés Politikai Mozgalom alapító kongresszusának határozatát, megválasztotta a 24 tagú Központi Ügyvivői Testületet, valamint a mozgalom tisztségviselőit (elnök: dr. Duray Miklós. alelnökök: dr. Stanislaw Gawlik és dr. Gyimesi György, titkár: dr. Gyurcsík Iván). A szóban forgó határozat puszta szövegén túlmutató feladat, hogy a Coexistentia. azaz az Együttélés Politikai Mozgalomnak jól szervezett választási kampánnyal kell elérnie, hogy a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségeket csak a lehető legkisebb mértékben, fenyegesse a szétforgácsolódás veszélye mind a június 8—9-i, mind az őszre tervezett helyhatósági választások előtti politikai csatározások során. Lapunk 18. számában „véleménycsokorral" tér vissza az Együttélés alakuló kongresszusához. «/i p EURÓPAI PÁRHUZAM A gyorsan kibontakozó információáramlás néha arra döbbent rá. hogy milyen hiányosak az Európáról való ismereteink — is! Akit az európai nemzetek, nemzetiségek, etnikai csoportok sorskérdései érdekeltek és érdekelnek, ha sokat nem is, de azért valamit már hallott a szárdokról, a baszkokról, a katalánokról. De tájainkon ugyan ki hallott mindmostanáig a valdatánokról? Ki tudta hol élnek, milyen a nyelvük ? Magam is csupán nemrégiben jutottam némi hÍrhez, amely arról szólt, hogy ez az etnikai csoport az Aosta folyó völgyében él, s az egyik francia nyelvjárást mondja a magáénak. Megtudtam róluk továbbá azt is, hogy van saját uniójuk — Va/datán Unió —, hogy van saját alkotmányuk és saját nemzetitségi) címerük. A va Ida tanok — mint rajtuk kívül oly sok etnikai és nemzeti kisebbségi csoport itt Európában — a saját identitásának megőrzéséért, saját autonómiáért és nyelvük törvényes használatáért küzd. Mintha a saját, hazai gondjainkat sorolnám, igaz-e? Mert amiként számomra — sokunk számára bizonyára — mindmáig ismeretlen volt Európa e népcsoportjának élete, létezése, mindennapos gondjai, valószínűnek tűnik, hogy ők sem tudhatnak rólunk valami sokat. Most azonban nem a mi helyzetünket sorolnám a valdatánoké mellé, (bár nem volna haszontalan beleolvasni, hogy milyen lehet az alkotmányuk, megtudni, hogy mit jelent a gyakorlatban a Valdatán Unió, s vele együtt a saját címer használatának joga), én inkább egy másik hazai etnikai csoport létét emelném a valdatánokéval párhuzamba. Mert ha a valdatánokról keveset tudtunk Európának ezen a térfelén, az még csak valahogy megmagyarázható a hírzárlat évtizedes gyakorlatával. Ám ha arra a kérdésre kellene választ adni határainkon belül, hogy kik a mániák és hol élnek, azt hiszem nagyon sokan zavarba kerülnének, amiként magam is zavarban voltam, amikor a valdatánokról szóló hírek megérintettek. Holott a mániák nem Európa nyugati felén élnek, hanem itt Szlovákiában a „hét szepességi városban" és e városok környékén lévő településeken, s a német nyelv egyik sajátos nyelvjárását beszélik. Fábry Zoltán Slószi délelőttök című könyvében olvasható néhány információ eredetükről, életükről, nyelvükről. Ezen kívül a mániákról, kultúrájukról, hagyományaikról semmi közelebbi ismereteink nincsenek. Pedig biztos vagyok benne, hogy őriznek ilyen értékeket. Csakhogy amíg a valdatánoknak van saját uniójuk és alkotmányuk, a mi mániáinkat széles e hazában még etnikai csoportként sem tartják számon. Mindebből az látható, hogy Európa soknemzetiségű térképén akad még rejtelem s főleg megoldatlan nemzetiségi gond. A fenti két példa között azonban azért világosan látható az az óriási minőségi különbség, amely az egyik etnikai csoport jogainak elismerését bizonyítja, a másikról pedig tudomást sem vesz. A demokrácia és a demokrácia hiányáról van szó. Erre persze a többség vagy a törvényhozás azt felelheti, hogy a mániákban a vatdatánokéhoz hasonló igény fel sem merült. De: szóba került-e ez a kérdés az elmúlt négy évtizedben valaha is ? Megkérdezte-e valaki erről a mániákat? Gyanítom, erre soha sehol nem került sor. így a mániáknak nem hogy saját uniójuk nincs, még iskolát, újságot sem kaptak. Pedig ők is Európa lakói, akárcsak a valdatánok.. . GÁL SÁNDOR Fotó: Gyökeres György SÜRGÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK • SÜRGÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK • SÜRGÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK JÖN A TELEGRAM! A Telegram 1989 januárjában alakult rock-formáció, stop, a tagok ismert zenekarokból váltak ki (Bikini, Edda, Beatrice), stop, még tavaly megjelent a ROSSZ HÍREK című nagylemezük, stop, szlovákiai turnéjuk 1990. április 27-étöl május 6-áig tart, stop, aki a rockot szereti ezt az alkalmat nem hagyja ki!!l!!!!!!!l! 1990. április 27.: Komárom (sportcsarnok) 1990. április 28.': Léva (Barátság Kultúrház) 1990. április 29.: Csenke (kultúrház) 1990. április 30.: Kolon (szabadtéri színpad) 1990. május 1.: Dunaszerdahely (szabadtéri színpad) 1990. május 2.: Somorja (művelődési otthon) 1990. május 3.: Ipolynyék (művelődési otthon) 1990. május 4.: Nagykér (művelődési otthon) 1990. május 5.: Gúta (művelődési otthon) 1990. május 6.: Bátorkeszi (sportpálya) Rossz időjárás esetén a szabadtéri előadások a művelődési otthonokban valósulnak meg. SÜRÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK • SÜRGÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK • SÜRGÖNY A ROCKRAJONGÓKNAK 3
