A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-20 / 16. szám

Mécs József: KOPASZ OROM, AKASZTÓHELY, FORRÁSVÍZ Tóthné Sz. Teréz: HELYÜNK A VILÁGBAN Koller Sándor: ZENESZTRÁDA Zs. Nagy Lajos: FŐNÖKEIM Csáky Pál: MEGTALÁLT SÍREMLÉK Lehocky Teréz: MÉG EGY ÉJSZAKA (elbeszélés) ELŐTTÜNK A MÁJUS (néprajzi sorozat) Lapzárta: 1990. III. 28. Címlapunkon Král S. Klára fotomontázsa A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 81 5 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Független Magyar Kezdemé­­: nyezés elnöke vajon miként látja a szlovákiai magyarság helyzetét kereken másfél hónappal a több mint negyven éve várt szabad választások előtt? — A novemberi fordulat után a kisebbsé­gi társadalmon belül is a változások sokasá­ga következett be. Itt és most egészen más, a korábbiaktól gyökeresen eltérő politikai módokat kell alkalmaznunk. Fontos továb­bá, hogy ebben az új helyzetben nagyon pontosan tudjuk bemérni önmagunkat is, nomeg a lehetőségeinket is. Tény, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete nem rózsás, de nem is kétségbeejtő. Sze­rencsére, a mi pozíciónk egészen más, mint — teszem azt — a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség helyzete. Jó jelnek tar­tom, hogy az okos és körültekintő politizá­lásra most kitünö'esély mutatkozik hazánk­ban. Itt és most melyek azok a nem­­. zetiségi gondok, amelyekről be­szélni kell. beszélni kellene: illet­ve melyek az FMK választási program­jának súlypontjai? — A leglényegesebb gondnak azt tar­tom, hogy november 17-e után összeom­lottak a korábbi érték- és normarendszerek; s ebből mind a szlovák, mind a magyar oldalon komoly félelmek keletkeztek. Abból adódóan, hogy a jövőben, tehát egy egé­szen új helyzetben s teljesen új politikai játékszabályok között mennyire lesznek biz­tosíthatóak azok a jogok, amelyek eddig, úgymond, megillettek bennünket. E félel­mek sok esetben valósak! Hadd említsek konkrét példát: a Matica slovenská részéröl felvetődött, hogy a szlovákiai magyar isko­lákat helyezzék felügyelet alá. Nos, ha az új politikai játékszabályok ellenére az államve­zetés egy ilyen döntést hozna, akkor sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem állhatná meg a helyét. Hasonló példaként hozhatom fel az államnyelv bevezetésének kérdését, amely szintén komoly félelmeket keltett a kisebbség köreiben. Főleg azért, mert úgy tűnik, hogy az országos pártok és egyes nacionalista körök komolyan foglal­koznak ezzel a gondolattal. Pedig az állam­nyelv fogalmát a nemzetközi jogrendszer szintén nem ismeri, ezért egy önmagát felelősségteljesnek mondó kormány ilyen lépésre nem szánhatja el magát. Immár a jelent, de főként a jövőt illetően fontos tényezőként említhetem még a politikai kul­túra emelésének fontosságát Dél-Szlováki­­ában. Hogy fejlesszük tájékozódásunkat és céltudatosan tudjunk politizálni; hogy sora­inkból hivatásos politikusokat neveljünk ki. Nemkevésbé lényeges szempont az önigaz­gatás kérdése, amit elsősorban az iskola­ügyben és a kultúrában képzelünk el, éspe­dig miniszterhelyettesi posztok létrehozásá­val. Erről többször tárgyaltunk már, és a főosztályvezetői szintű, vagy a szakosztá­lyokat kínáló pótmegoldások nem elégíte­nek ki bennünket. Az általam felsoroltak, de számos egyéb szempont is a leendő cseh­szlovák demokrácia kardinális kérdéseihez tartozik, így e gondok rendezése nélkül nemigen jöhet létre tényleges demokrácia. Nyilván önök előtt sem titok, hogy ; a jobbára pártatlan, egyszerű ha­landónak úgy tűnik, mintha az FMK a hazai mozgalmak és intézmények mindegyikének mentora lenne . . . — Határozottan kijelenthetem, hogy az FMK senkinek sem a mentora! Legföljebb az a „bűne", hogy már eleve elvi politikát hirde­tett meg, s ezért a véleményét sem titkolta különösebben. Természetesen, az olyan kér­désekben sem, mint például a csehszlovákiai magyar kultúra, amelynek fö szervezője az elmúlt évtizedekben a Csemadok vott. Ezért Interjú TÓTH KÁROLLYAL, az FMK elnökével sürgettük és sürgetjük, hogy a Csemadok tevékenységét is gyökeresen át kell alakítani, hiszen az ország egész kulturális intézmény­­rendszere teljes átalakulásban van. A Cse­­madokra is vonatkozik, hogy az új törvények értelmében a jövőben határozottan el kell választani egymástól a kulturális, illetve a társadalmi tevékenységet. Ezért „támadtuk" a Csemadokot; nevezetesen azt kértük tőle, hogy hajtson végre belső strukturális átala­kulást, s ezzel párhuzamosan az apolitikus, de értékteremtő kulturális tevékenységre he­lyezze a hangsúlyt. Szerintünk ehhez egy valóban átfogó kulturális program kidolgozá­sa szükséges. Sajnos, a Csemadok ezt eled­dig nem tette meg, pedig ezt a tervezetet már a közgyűlésen meg kellett volna vitatni és elfogadtatni. A Csemadok rendkívüli or­szágos tanácskozása ehelyett e felemás és félmegoldásokra építő programnyilatkozatról tanácskozott, illetve nem hajtott végre ko­molyabb strukturális átalakítást és egy ko­rábbi vezetést fogadott el. Tette ezt annak ellenére, hogy ez a vezetés már 1989. de­cember 6-án ezt tűzte ki célul, de azóta megmutatta, hogy mire nem képes, illetve mire képesek a vezetésen belüli régi vissza­húzó erők. Mi ezért aggódunk és nem a Csemadokot szidjuk, mint az itteni magyar­ság egyik fontos intézményét. A riporter sem kíván a zavarosban : halászni, ám tény, hogy a Függet­len Magyar Kezdeményezés nem­kevésbé sűrűn támadja az Együttélés t4-y-/<&&€< az FMK célkitűzéseiről és választási programjának súlypontjairól; a többi mozgalomhoz tanúsított viszonyáról politikai mozgalmat; esetenként szemé­lyesen annak vezetőjét is .. . . — Sajnálatosnak tartjuk, és ez nem titok, hogy a két szervezet között megosztottság jött létre. Kijelenthetem, hogy az FMK nem is kívánja az effajta kétvágányúságot. Tény vi­szont, hogy a jelenlegi helyzetnek van azért egy kis múltja. Két hónapos együttműködé­sünk Duray Miklóssal, számára a mozgalmon belül és a politikai életben tett ajánlataink egyértelműen azt bizonyítják, hogy itt nem törésvonalról van szó. Igaz viszont, hogy ma már nem egy olyan kérdés van, amelyben nem egyezik a véleményünk. Duray Miklós ezért levált a mi mozgalmunkról, és a hazai nemzetiségeket összefogó Együttélést kezd­te szervezni. Ezzel a lépéssel mi nem tudtunk egyetérteni, Így megegyezni sem tudtunk ebben. Amiért viszont újabban valóban sok kifogást emelünk az Együttéléssel kapcsolat­ban — mégha erről az FMK nyilatkozatot eddig nem adott ki, csupán a magánvélemé­nyeinket hangoztattuk —, hogy a Duray Mik­lós által kezdeményezett s bizonyára nagyon őszintének gondolt, tisztának hitt mozga­lomba olyan elemek kezdenek komoly aktivi­tást kifejteni, amelyeket a novemberi forra­dalom kisöpört a párt- és az irányitó appará­tusból. Számunkra ez azért is bosszantó, mert ezek eltávolításában az FMK is hatéko­nyan részt vett. Ennek tudatában csak saj­nálni tudjuk azt az eszmét, amiért az Együtt­élés mozgalmat Duray Miklós létrehozta. Így viszont — és nem csak első ; látásra — valóban fennáll az or­szágban élő nemzeti kisebbsé­gek szétforgácsolódásának veszélye . . . — A hazai magyar mozgalmak között állandóan folyik a szót értés szándéka. Per­sze, nem könnyű áthidalni a kisebb-na­­gyobb nézetkülönbségeket, hiszen ellenke­ző esetben elő sem bukkantak volna. Őszin­tén szólva, kissé félelmetesnek tartom a szétforgácsolódásra hivatkozva az úgyneve­zett egyszerű ember véleményére hivatkoz­ni ott, ahol a teljesebb informáltság híján annyira könnyen manipulálható a közvéle­mény, mint nálunk. Magyar és szlovák vi­szonylatban egyaránt. Sajnos, komoly áská­­lódások és pletykák folynak a legkülönbö­zőbb szinteken, ezek okozzák a tényleges zavart, miközben a kisebbség egyszerűen nem tudja, hová lépjen. A látszólagos tömb­egység helyett, éppen ezért van szükség a maga pozícióit jól kiépítő, markáns vonalve­zetésű tömegpolitikai mozgalomra. A politi­kai kultúra ott kezdődik, hogy valaki tudato­san csatlakozik valamihez, és nem csak egyszerűen „odacsapódik". Az FMK elnökének véleménye ; szerint létrehozható a hazai ki­sebbségi mozgalmak logikusnak tűnő koalíciója ? — Lehetőségként mi ezt sohasem zártuk ki. Viszont arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a természetes koalíciók mellett kell dönte­nünk. Olyan országos pártokkal kötni kor­rekt koalíciót, amelyek a következő parla­menti időszakban biztosítják a nemzeti ki­sebbségek képviseletét, hiszen a küszöbön álló kétéves időszak egyik legfontosabb tétje az alkotmány előkészítése, illetve a kisebbségi törvények kidolgozása lesz. A természetes koalíciók révén tekintélyt ér­demlő erőként kell jelen lennünk a törvény­hozó testületekben. Miként foglalható össze egyetlen ; mondatban az FMK választási stratégiája ? — A választások után úgy szeretnénk jelen lenni az ország társadalmi és politikai folyamataiban, hogy ne kerülhessen komoly veszélybe a kisebbségi ügy! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
Thumbnails
Contents