A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-20 / 16. szám
Mécs József: KOPASZ OROM, AKASZTÓHELY, FORRÁSVÍZ Tóthné Sz. Teréz: HELYÜNK A VILÁGBAN Koller Sándor: ZENESZTRÁDA Zs. Nagy Lajos: FŐNÖKEIM Csáky Pál: MEGTALÁLT SÍREMLÉK Lehocky Teréz: MÉG EGY ÉJSZAKA (elbeszélés) ELŐTTÜNK A MÁJUS (néprajzi sorozat) Lapzárta: 1990. III. 28. Címlapunkon Král S. Klára fotomontázsa A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 81 5 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlače. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Független Magyar Kezdemé: nyezés elnöke vajon miként látja a szlovákiai magyarság helyzetét kereken másfél hónappal a több mint negyven éve várt szabad választások előtt? — A novemberi fordulat után a kisebbségi társadalmon belül is a változások sokasága következett be. Itt és most egészen más, a korábbiaktól gyökeresen eltérő politikai módokat kell alkalmaznunk. Fontos továbbá, hogy ebben az új helyzetben nagyon pontosan tudjuk bemérni önmagunkat is, nomeg a lehetőségeinket is. Tény, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete nem rózsás, de nem is kétségbeejtő. Szerencsére, a mi pozíciónk egészen más, mint — teszem azt — a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség helyzete. Jó jelnek tartom, hogy az okos és körültekintő politizálásra most kitünö'esély mutatkozik hazánkban. Itt és most melyek azok a nem. zetiségi gondok, amelyekről beszélni kell. beszélni kellene: illetve melyek az FMK választási programjának súlypontjai? — A leglényegesebb gondnak azt tartom, hogy november 17-e után összeomlottak a korábbi érték- és normarendszerek; s ebből mind a szlovák, mind a magyar oldalon komoly félelmek keletkeztek. Abból adódóan, hogy a jövőben, tehát egy egészen új helyzetben s teljesen új politikai játékszabályok között mennyire lesznek biztosíthatóak azok a jogok, amelyek eddig, úgymond, megillettek bennünket. E félelmek sok esetben valósak! Hadd említsek konkrét példát: a Matica slovenská részéröl felvetődött, hogy a szlovákiai magyar iskolákat helyezzék felügyelet alá. Nos, ha az új politikai játékszabályok ellenére az államvezetés egy ilyen döntést hozna, akkor sem hazai, sem nemzetközi viszonylatban nem állhatná meg a helyét. Hasonló példaként hozhatom fel az államnyelv bevezetésének kérdését, amely szintén komoly félelmeket keltett a kisebbség köreiben. Főleg azért, mert úgy tűnik, hogy az országos pártok és egyes nacionalista körök komolyan foglalkoznak ezzel a gondolattal. Pedig az államnyelv fogalmát a nemzetközi jogrendszer szintén nem ismeri, ezért egy önmagát felelősségteljesnek mondó kormány ilyen lépésre nem szánhatja el magát. Immár a jelent, de főként a jövőt illetően fontos tényezőként említhetem még a politikai kultúra emelésének fontosságát Dél-Szlovákiában. Hogy fejlesszük tájékozódásunkat és céltudatosan tudjunk politizálni; hogy sorainkból hivatásos politikusokat neveljünk ki. Nemkevésbé lényeges szempont az önigazgatás kérdése, amit elsősorban az iskolaügyben és a kultúrában képzelünk el, éspedig miniszterhelyettesi posztok létrehozásával. Erről többször tárgyaltunk már, és a főosztályvezetői szintű, vagy a szakosztályokat kínáló pótmegoldások nem elégítenek ki bennünket. Az általam felsoroltak, de számos egyéb szempont is a leendő csehszlovák demokrácia kardinális kérdéseihez tartozik, így e gondok rendezése nélkül nemigen jöhet létre tényleges demokrácia. Nyilván önök előtt sem titok, hogy ; a jobbára pártatlan, egyszerű halandónak úgy tűnik, mintha az FMK a hazai mozgalmak és intézmények mindegyikének mentora lenne . . . — Határozottan kijelenthetem, hogy az FMK senkinek sem a mentora! Legföljebb az a „bűne", hogy már eleve elvi politikát hirdetett meg, s ezért a véleményét sem titkolta különösebben. Természetesen, az olyan kérdésekben sem, mint például a csehszlovákiai magyar kultúra, amelynek fö szervezője az elmúlt évtizedekben a Csemadok vott. Ezért Interjú TÓTH KÁROLLYAL, az FMK elnökével sürgettük és sürgetjük, hogy a Csemadok tevékenységét is gyökeresen át kell alakítani, hiszen az ország egész kulturális intézményrendszere teljes átalakulásban van. A Csemadokra is vonatkozik, hogy az új törvények értelmében a jövőben határozottan el kell választani egymástól a kulturális, illetve a társadalmi tevékenységet. Ezért „támadtuk" a Csemadokot; nevezetesen azt kértük tőle, hogy hajtson végre belső strukturális átalakulást, s ezzel párhuzamosan az apolitikus, de értékteremtő kulturális tevékenységre helyezze a hangsúlyt. Szerintünk ehhez egy valóban átfogó kulturális program kidolgozása szükséges. Sajnos, a Csemadok ezt eleddig nem tette meg, pedig ezt a tervezetet már a közgyűlésen meg kellett volna vitatni és elfogadtatni. A Csemadok rendkívüli országos tanácskozása ehelyett e felemás és félmegoldásokra építő programnyilatkozatról tanácskozott, illetve nem hajtott végre komolyabb strukturális átalakítást és egy korábbi vezetést fogadott el. Tette ezt annak ellenére, hogy ez a vezetés már 1989. december 6-án ezt tűzte ki célul, de azóta megmutatta, hogy mire nem képes, illetve mire képesek a vezetésen belüli régi visszahúzó erők. Mi ezért aggódunk és nem a Csemadokot szidjuk, mint az itteni magyarság egyik fontos intézményét. A riporter sem kíván a zavarosban : halászni, ám tény, hogy a Független Magyar Kezdeményezés nemkevésbé sűrűn támadja az Együttélés t4-y-/<&&€< az FMK célkitűzéseiről és választási programjának súlypontjairól; a többi mozgalomhoz tanúsított viszonyáról politikai mozgalmat; esetenként személyesen annak vezetőjét is .. . . — Sajnálatosnak tartjuk, és ez nem titok, hogy a két szervezet között megosztottság jött létre. Kijelenthetem, hogy az FMK nem is kívánja az effajta kétvágányúságot. Tény viszont, hogy a jelenlegi helyzetnek van azért egy kis múltja. Két hónapos együttműködésünk Duray Miklóssal, számára a mozgalmon belül és a politikai életben tett ajánlataink egyértelműen azt bizonyítják, hogy itt nem törésvonalról van szó. Igaz viszont, hogy ma már nem egy olyan kérdés van, amelyben nem egyezik a véleményünk. Duray Miklós ezért levált a mi mozgalmunkról, és a hazai nemzetiségeket összefogó Együttélést kezdte szervezni. Ezzel a lépéssel mi nem tudtunk egyetérteni, Így megegyezni sem tudtunk ebben. Amiért viszont újabban valóban sok kifogást emelünk az Együttéléssel kapcsolatban — mégha erről az FMK nyilatkozatot eddig nem adott ki, csupán a magánvéleményeinket hangoztattuk —, hogy a Duray Miklós által kezdeményezett s bizonyára nagyon őszintének gondolt, tisztának hitt mozgalomba olyan elemek kezdenek komoly aktivitást kifejteni, amelyeket a novemberi forradalom kisöpört a párt- és az irányitó apparátusból. Számunkra ez azért is bosszantó, mert ezek eltávolításában az FMK is hatékonyan részt vett. Ennek tudatában csak sajnálni tudjuk azt az eszmét, amiért az Együttélés mozgalmat Duray Miklós létrehozta. Így viszont — és nem csak első ; látásra — valóban fennáll az országban élő nemzeti kisebbségek szétforgácsolódásának veszélye . . . — A hazai magyar mozgalmak között állandóan folyik a szót értés szándéka. Persze, nem könnyű áthidalni a kisebb-nagyobb nézetkülönbségeket, hiszen ellenkező esetben elő sem bukkantak volna. Őszintén szólva, kissé félelmetesnek tartom a szétforgácsolódásra hivatkozva az úgynevezett egyszerű ember véleményére hivatkozni ott, ahol a teljesebb informáltság híján annyira könnyen manipulálható a közvélemény, mint nálunk. Magyar és szlovák viszonylatban egyaránt. Sajnos, komoly áskálódások és pletykák folynak a legkülönbözőbb szinteken, ezek okozzák a tényleges zavart, miközben a kisebbség egyszerűen nem tudja, hová lépjen. A látszólagos tömbegység helyett, éppen ezért van szükség a maga pozícióit jól kiépítő, markáns vonalvezetésű tömegpolitikai mozgalomra. A politikai kultúra ott kezdődik, hogy valaki tudatosan csatlakozik valamihez, és nem csak egyszerűen „odacsapódik". Az FMK elnökének véleménye ; szerint létrehozható a hazai kisebbségi mozgalmak logikusnak tűnő koalíciója ? — Lehetőségként mi ezt sohasem zártuk ki. Viszont arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a természetes koalíciók mellett kell döntenünk. Olyan országos pártokkal kötni korrekt koalíciót, amelyek a következő parlamenti időszakban biztosítják a nemzeti kisebbségek képviseletét, hiszen a küszöbön álló kétéves időszak egyik legfontosabb tétje az alkotmány előkészítése, illetve a kisebbségi törvények kidolgozása lesz. A természetes koalíciók révén tekintélyt érdemlő erőként kell jelen lennünk a törvényhozó testületekben. Miként foglalható össze egyetlen ; mondatban az FMK választási stratégiája ? — A választások után úgy szeretnénk jelen lenni az ország társadalmi és politikai folyamataiban, hogy ne kerülhessen komoly veszélybe a kisebbségi ügy! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2
