A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-13 / 15. szám

* Miklósi Péter: A POZSONYI DÓM Lovász Attila: DISZKREPANCIÁK Németh Gyula: MEGÜRÜLT EGY POSZT A VÉGEKEN Liszka József: TAVASZI KÚTTISZTÍTÁS LELÉDEN G. Kovács László: KUTATÓ, FELFEDEZŐ, LÁTNOK P. Zachara: AZ INDIÁNOK SZENT HEGYE Lapzárta: 1990. III. 21. Címlapunkon Krá! S. Klára fotomontázsa A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadövállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvatd Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. ľK A Lfu*ne hitélet, a vallásosság az elmúlt negyven éven át nem számított ugyan kimondottan tabunak — ám népszerű téma sem volt. . . Mikép­pen tud hát újra lábra kapni, megerő­södni a hazai kereszténydemokrata mozgalom ? — Tény, hogy a vallás az elmúlt évtizedek alatt beszorult a templomokba, ráadásul még ott sem nézték jó szemmel az egyházak működését. Ez az oka annak, hogy Csehszlo­vákiában a negyvenes-ötvenes évek forduló­jától mostanáig alig foglalkoztak az erkölcs, az etika kérdéseivel. Az volt az uralkodó meggyőződés, hogy sikerült egy olyan igaz­ságosnak mondott társadalmi berendezke­dést teremteni, ahol önmaguktól megszűn­nek a lényegesebb problémák, benne az erkölcsi természetűek is. Természetesen, a valóság más képet mutatott. Ezt ma már nemcsak tudjuk, hanem egyre nyíltabban beszélünk is róla. Arról, hogy baj van a társadalmi igazságossággal, hogy egyre szembetűnőbb az erkölcsi értékek hiánya, hogy sebesen romlik a közerkölcs. Ezért mielőbb újra szükség lenne azokra a morális értékekre, amelyeket a hagyományos neve­lés kiemelten hangsúlyozott: az igazmon­dásra, a becsületességre, a hűségre, a segi­­tökészségre, az igazságosságra. Szinte lép­­ten-nyomon érződik, hogy az elmúlt évtize­dekben az egyházak egyre kevesebb embert tudhattak csak meggyőzni a maguk erkölcsi tanításaival. Félreértés ne essék: nem arról beszélek, hogy egész társadalmi rétegek vol­nának erkölcs nélküliek, hiszen az emberek­ben — szerencsére — még hat az ösztönös morális ítélőképesség. De ez kevés, mert tetteinkből hiányzik az átgondoltság, a jóra való folyamatos készenlét, a tolerancia iránti hajlam. Persze, ennek ellenkezője volna a csoda, hiszen hazánkban már két nemzedék nevelkedett fel úgy, hogy nélkülözte a szilárd világnézetet, tehát a szilárd erkölcsi érték­rendet is. A kereszténydemokrata mozgalom ezért .tartja fontosnak, hogy a hitélet a hét­köznapokban is újra teret nyerjen. Ehhez éppen a mostanában kibontakozó pluralisz­tikus közélet nyújthat megfelelő teret, ennek keretében pedig — egyebek között — az szükséges, hogy a keresztény erkölcs szelle­mében is oktató iskoláink, hasonló elvekre épüld sajtónk, jól működő klubjaink, magya­rán: megfelelő társadalmi mozgásterünk le­gyen. Én úgy látom, hogy erre most jó esély kínálkozik. Da Maradjunk még az erkölcs, a pél­da, a számadás témájánál! Az evangélium hirdetése az öröm­hír-hirdetést jelenti: manapság mégis a hivő emberek között is több a szorongó, az aggódó, mint a derűs... Tud-e ebben támaszt nyújtani egy, a keresztény er­kölcsre épülő mozgalom ? — A kereszténydemokrácia fontos feladata, hogy egy adott társadalom mindenkori kihí­vásaira keresse a válaszokat. Ezek a megol­dások a kor gazdasági, politikai és erkölcsi kérdéseitől függően kínálkozhatnak. Mozgal­munk alapvető célja tehát, hogy megtalálja azokat az életzónákat, amelyek a megoldat­lan kérdésektől terhesek; de egyben azokat az utakat is, amelyeken járva az egyéni és a közösségi boldogulást segíthetjük. E kérdé­sek minden bizonnyal mások lesznek tiz-ti­­zenöt év múlva, mint manapság, ám mindig maradnak megoldatlan gondok. Aki józan ésszel politizál, annak tudatosítania kell. hogy problémamentes korszak soha nem köszönt ránk. Dí) A hazai Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom március dere­kán tartotta országos szóvivői közgyűlését. Itt vajon milyen program-Interjú Dr. SZÖCS FERENCCEL a Szlovák Tudományos Akadémia Polimér Intézetének tudományos főmunkatársával, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökével vázlat született, és főbb pontjaiban mit tartalmaz az MKDM alapszabálya ? — Elsősorban azt kellett eldöntenünk, hogy önálló politikai mozgalomként, vagy pedig a már meglévő szlovákiai Kereszténydemok­rata Mozgalom (Krestanskodemokratické hnutie; KDFI — a szerző megj.) keretein belül kívánunk-e tevékenykedni. Élénk vita után, szavazással döntöttünk úgy, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom önállóan működjön. Természetesen, ezt meg is indokoltuk. Az a véleményünk, hogy a keresztény alapelvekben, az erkölcs és a világnézet dolgában közös álláspontunk van az európai és a szlovák kereszténydemokra­ta mozgalommal; ugyanakkor vannak spe­ciális problémáink, s ezek homlokterében a kisebbségvédelem áll. Mind az állami, mind az egyházi hatóságok felé. Az első témakör­ben részint országos, részint helyi szinteken rengeteg probléma merül föl. Az egyházi hatóságok felé szintén számos jogos igényt szeretnénk tolmácsolni, méghozzá a katoli­kusok, a reformátusok és a szórványban élő evangélikusok problémáit egyaránt felvetve. Például szükség lenne egy magyar tanítási nyelvű református középiskolára Szlováki­ában, sürgős megoldást igényel a hazai magyar lelkészek és a katolikus papok kép­zése; jó lenne, ha a magyarlakta vidékeken is újra megalakulnának a szerzetesrendek és ha Komáromban — az egykori bencés atyák segítségével — újfent megnyílhatna a valaha oly hires bencés gimnázium; szüksé­günk van továbbá magyar nyelvű keresztény sajtóra és még sorolhatnám a teendőket. Éppen e sajátos gondok sokasága láttán döntöttünk úgy. hogy Szlovákiában szükség van az önálló Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomra, amely partnere lesz a már szélesebb körben ismert Kereszténydemok-Dű(SG y-h&ct&e. az erkölcsi újjáépítés fontosságáról és arról, hogy elsősorban keresztény-, avagy kisebbségpárti-e az MKDM rata Mozgalomnak. Lényegesnek tartom még egyszer leszögezni: általános alapelve­ink megegyeznek az európai keresztényde­mokrata mozgalom alapelveivel, emellett azonban keresztény meggyőződéssel a nemzeti kisebbségek védelmét is érvényesí­teni kívánjuk társadalmunkban. PÚ, Pártatlan szemlélőként szinte j n ]: önkéntelenül adódik a kérdés. hogy az önök tevékenysége első­sorban keresztény, avagy elsődlegesen kisebbségpárti mozgalom lesz-e ? —- így sarkítani azt nem lehet! Már utaltam rá. hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban ez a két dolog párhuzamo­san kezelendő. Vannak általános, európai szinten elfogadott keresztény alapeszmék, amelyeket respektálni kell; emellett azon­ban bőven akadnak az itteni kisebbségi létből fakadó speciális feladatok, amelyek­nek megoldását viszont aktivan támogatni kívánjuk. Dű= Önnek mi a véleménye a Komá­romban létesítendő Jókai Egye­temről? — Egyelőre nem tudni, hogy az majdan valóban egyetem, vagy „csak" főiskola len­ne-e; tény viszont, hogy ilyen intézmény aligha létesíthető egyik hónapról a másikra. Személyesen úgy gondolom, hogy legelső lépésként a nyitrai tanárképző főiskola ma­gyar tagozatát kellene feltámasztani tetsz­halálából. Ezt azonnali feladatnak tartom! A jövőben viszont mindenképp jó lenne, ha egy nagy könyvtárral, nívós tanári karral valóban kiépülhetne Komáromban a humán tárgyakra összpontosító, valamint a lelkész­képzést vállaló magyar felsőfokú oktatási intézmény. Erre a célra Komáromot földraj­zilag is kitűnő fekvésűnek találom. [~L~ A Magyar Kereszténydemokrata j n j; Mozgalom milyen viszonyban áll a Független Magyar Kezdemé­nyezéssel. illetve az Együttélés politikai mozgalommal ? — Kisebbségvédelmi programjainkban, érthetően, sok a közös vonás. A jövőt illető­en ez a közös fellépés lehetőségét sugallja. Azért a jövőt illetően, mert az FMK a júniusi parlamenti választásokat illetően már elkö­telezte magát a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomnak. Ennek ellenére szüksé­gesnek tartom, hogy a hazai kisebbségi mozgalmak közeledjenek egymáshoz. Eh­hez tolerancia és türelem szükségeltetik, valamint a párbeszéd iránti őszinte igény. A hazai magyar politikai mozgalmak között csak így alakítható ki konszenzus, esetleg koalíció. Az MKDM már csupán alapelve­­iböl kiindulva is azon lesz. hogy mind az FMK-val, mind az Együttéléssel jó viszonyra törekedjen. Sőt. az esetleges vitás kérdé­sekben megpróbálja közelíteni az álláspon­tokat. Cd A Tízparancsolatnál jobb erkölcsi kódex kétezer éve nem született; s ezt az emberek túlnyomó több­sége magától is tudja ... De vajon mi­hez elegendő ez ?! E dilemma tudatában az MKDM kit gondol szimpatizánsa­inak: azokat, akik a lelkiismeretükkel, vagy akik a realitásokkal vetnek szá­mot? — Erkölcsi alapállásunkból kiindulva mind a politikusoknak, mind az egyszerű halan­dóknak elsősorban a lelkiismeretükkel össz­hangban kell cselekedniük, persze, fölmérve közben a reális lehetőségeket is. Aki ettől elrugaszkodik, az légvárakat épít és zavart is okozhat, ami azután egyformán sújthat mindenkit. M1KLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents