A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-30 / 13. szám

ZENESZTRADA Vendég voltam , r, Pap Piténél és Bodnár Attilánál A magyar főváros egyik cukrászdá­jában találkoztam „vendéglátóim­mal", azaz Pap Ritával és Bodnár Attilával. Attilát a közönség már is­merheti a Modern Hungáriából, most viszont mindketten egy közös vállalkozásba fogtak. Sok mindenről beszélgettünk, titkokat árultak el ön­magukról, s folyt a társalgás névte­len levelekről, szakmai dolgokról meg arról, hogy ... — Elterjedt a hír. mely szerint énekes-házaspár vagytok. .. PAP RITA: — Nem vagyunk házaspár, s hogy mi milyen kapcsolatban ál­lunk egymással az nem lényeges. Ez a mi saját ügyünk, senkire sem tar­tozik. A munkánkban viszont szoro­san együttműködünk. — A postás hozzátok is bizto­san sokszor becsenget. Vajon névtelen leveleket szokott-e oly­kor-olykor szállítani? PAP RITA: — Még sohasem kaptunk névtelen leveleket. BODNÁR ATTILA: — Régebben, ami­kor egy másik ilyen modern együt­tesben játszottam, akkor egy őrülttől jött irás, mely szerint mi indiánok vagyunk, s most leöljük a fehéreket. PAP RITA: — A Modern System idő­szakára ez nem jellemző, sőt, a véle­mények nagyon kedvezőek. Volt, aki a megjelent lemezünk egy-két szá­mát ugyan kifogásolta, a vélemé­nyek kilencven százaléka viszont po­zitív volt. — Régen elcsépelt mondás, hogy a ti szakmátokban dolgo­zóknak nincs szabadidejük. Ak­kor azt kérdem, mi az. amit szí­vesen csinálsz, ha nem a zené­nek élsz ? PAP RITA: — Gyakran eljárok balett­­órákra, mert a kondícióm fenntartá­sa végett szükséges. Meg aki profi szinten ebben a szakmában szeret­ne megmaradni, az necsak tovább­képezze magát, hanem az elért szín­vonalat is igyekezzen megtartani. Olvasjii is szeretek, meg főzni is, amit egyre ritkábban csinálok, mert 'T'Q nagyon odafigyelek, hogy mit eszem. Ha ugyanis két kilóval nehe­zebb vagyok, a színpadon is nehe­zebb a munka. Fontosnak tartom, hogy a pódiumon jól érezzem ma­gam, ebből meg érthető, hogy a foglalkozásom teljesen kihat a ma­gánéletemre. Moziba is azért járok, hogy tanulhassak a filmből. Külön­ben van egy kutyám, két cicám, két papagájom. Ilyen a család. BODNÁR ATTILA: — Tényleg nincs szabad időm, ha csak azt nem te­kintjük annak, hogy este nyolc után megiszom az egy-két féldecimet, meg az egy sörömet... PAP RITA: — ...a napi leeresz­tés... — Ez rendszeres ? BODNÁR ATTILA: — Igen, minden­nap, de hát mások reggel, munka előtt csinálják ugyanezt. PAP RITA: — Azokat alkoholistáknak hívják... BODNÁR ATTILA: — Nagy szórakozá­sokra nincs időm. A menedzselést meg mindent én csinálok, ami nem a színpadhoz tartozik. Amikor az állam elveszi tőled a kitermelt pénzt, s csak morzsát ad vissza, s ezt még meg is adóztatja, akkor elfogy az ember türelme. Ebből készítsem a kosztümöket, találjam ki a díszlete­ket, fotóztassak. Felőrlődik az em­ber, mert tudná ugyan, hogy hová, merre kell lépni, mégsem léphet. — Fantáziajátékot ajánlok. Mi jut eszetekbe, ha azt mondom: Szerelem ? PAP RITA: — Nagyon szép, tiszta érzés, ami számomra csak jót jelent. Csalódás­sal azért nem szá­molok, mert kell, hogy legyen annyi esze az embernek, hogy az érzelmeit kordában tudja tar­tani. S akkor boldog lehet. BODNÁR ATTILA: — Erre most már nem tudok válaszolni. Egyetértek. — Magyar poli­tika ... BODNÁR ATTILA. — Ó, ez bölcsőde vagy óvoda, amatöriz­­mus, ezt még tanul­ni kell. Vicc. Min­denki keresi a he­lyét. PAP RITA: — Nem szeretek politizál­ni, bár most egyre inkább kénytelen vagyok. Nem az én műfajom, nem szeretem. Ránk, magyarokra mindig jellemző volt, hogy átesünk a ló túlsó oldalára. Hogy a normális középutat megtalálnánk, arra nagyon ritkán volt példa. — Gyerek... PAP RITA: — Szeretnék. BODNÁR ATTILA: — Nekem már van egy fiam, tizenkét éves. Ez nem titok, de nem kell beszélni róla. Csak nem fogom zavarni az életét? Ö egy felbontott házasságból van. Ennyi. — Nagy Feró .. . PAP RITA: — Jeeeeeee és Beatrice és azok a boldog szép napok. BODNÁR ATTILA: — Sose tudtam ezt a srácot megérteni, miért énekes. Ugyanis mindenben tökéletes, ami­nek nem vallja magát. Igazi nagy poén, most már csak szórakozok rajta. KITEKINTŐ (Popcsemegék külföldről) Prince legutóbbi mondásán igen­csak feldühödtek a rajongók. „Aki engem komolyan vesz, az nálam is hülyébb". • Felröppent a hir, hogy Freddie Mercury otthagyja a QUEEN együttest. Legújabb lemezük vi­szont, amit a Hungaroton is kiadott (Miracle) nagy siker, s várható élő bemutatója is. • Milli Vanilli Rob-ja új barátnőt hozott a házhoz, s na­gyon elhanyagolja barátját. Ennek ellenére még mindig élvonalban van a londoni listákon a Blame it on the rain című daluk. • Még egy hir Londonból. Madam Tussaud panop­tikumában Kylie Minogue viaszfigu­rája is megtalálható, s micsoda ki­tüntetés: Michael Jackson mellé ke­rült! A rosszmájúak máris találgat­ják, hogy a közelség nem véletlen! Ki gondolta volna? • Cliff Richard im­máron harminc éve szerepel. Ti­zennyolc éves korában lépett fel elő­ször. Ezt nagy ünnepségen jelentet­ték be, ahol a Shadows, az egykori csapata is vendégeskedett. KOLLER SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents