A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

II w> Keszeli Ferenc: ÁLLÓKÉP A MOZGÓKÉPRŐL Lovász Attila: ÁSÍTANAK-E AZ INASOK? Koller Sándor: ZENESZTRÁDA G. Kovács László: SZEMBEN A HAZUGSÁGGAL Csanaky Eleonóra: Requiem négy tételben VOLT EGYSZER EGY MEZŐVÁROS ... (1.) ELŐTTÜNK AZ ÁPRILIS (népszokások, hagyományok) Lapzárta: 1990. II. 28. Címlapunkon: Petrécs Anna és Boráros Imre „Az esőcsináló"-ban Fotó: Gyökeres György A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul, Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A SZABADtéri SZÍNHÁZ 1990. febru­­• ár 25-én Nyílt Fórumot tartott Zseli­­zen. ahol 12 pontban rögzítették az itteni magyarság elképzeléseit a demokratikus együttélés feltételeiről. Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottságának vajon mi a véleménye erről a dokumentumról? — A Zselizen elhangzott 12 pont nem előz­mény nélküli, hanem hosszasabb eszmecse­rék következménye. A Nyílt Fórum tizenkét pontja lényegében pontosan tükrözi az Együttélés programját is, Így politikai moz­galmunk is felvállalhatja. Sőt! Tulajdonkép­pen át is vehetjük; elvégre az Együttélés politikai mozgalom programját is elsősorban vitákban pontosítjuk és gondoljuk tovább. Úgy, ahogy a SZABADtéri SZÍNHÁZ színpa­dán összegeződött 12 pont is kialakult. 1990 januárjában milyen elképzelé­­: sek alapján látott munkához az „Együttélés"-t kezdeményező munka­­bizottság ? És aligha mellékes az sem, hogy ez a politikai mozgalom minő mértékben épít a Csehszlovákiai Magyarok Kisebbségi Jogvédő Bizottságának korábbi tevékenységére ? — Január elején azzal a céllal kezdemé­nyeztem egy munkabizottság létrehozatalát, hogy megvizsgáljuk, miként lehet megterem­teni a nemzeti kisebbségek politikai képvise­letét Csehszlovákia pluralistává váló politikai rendszerében. Ez a munkaközösség még nem az Együttélés előkészítő bizottsága volt, hanem tulajdonképp egy ad hoc főbizottság, amely úgy formálta feladatát, hogy minél mélyrehatóbban megismerhesse a csehszlo­vákiai magyarság rétegeiben szerveződő erők elképzeléseit a politizálás hogyanjáról. Csak a továbblépés lehetőségeinek kikristá­­lyosodtával alakult meg az Együttélés előké­szítő bizottsága. Eszmecseréinkből ugyanis azt a következtetést vontuk le, hogy olyan politikai mozgalmat kell indítani, amely ide­ológiamentes. nem egy nemzethez kötődik és minél szélesebb rétegek számára nyitott. Ez azért fontos, mert kiderült: a csehszlová­kiai magyarság, illetve az országban élő többi nemzeti kisebbség — beleértve példá­ul a csehországi lengyeleket is — a politikai csatározások során a szétdarabolódás, a szétesés veszélyétől tart. Helyzetfelméré­sünk eredményeképpen úgy döntöttünk, hogy ennek megakadályozására széleskörű politikai mozgalmat kell szervezni. Mindeb­ből szinte már nyilvánvaló, hogy az Együtté­lés célkitűzéseiben megtalálhatóak a kisebb­ségi jogvédő bizottság tízéves munkája so­rán felhalmozódott igények és észrevételek. E tekintetben sokban hasonlatosak a törek­véseink az FMK-val, s ez igy van jól, ezért rokon a két mozgalom. És a kettő igy is kapcsolódik egymáshoz, ami alapja lehet a további együttműködésnek, elvégre mind az FMK, mind az Együttélés néhány tagja ko­rábban részt vett a jogvédő bizottság tevé­kenységében. Igen ám, csakhogy a terepen, azaz a ; falvakban és a városokban ez a meg­osztottság gyakorta rivalizálást, harci­as kakaskodást eredményez! Együttműködés helyett már most, a demokrácia küszöbén fogna rajtunk a magyar átok ? — Természetes jelenség, hogy a politikai erővonalak kialakulásakor különböző nézetű emberek csapódnak a mozgalmakhoz. Olyanok is, akik nem ismerik a gondolatfo­lyamatok előzményeit. Sok esetben úgy vé­lik, hogy ott kezdődött a világ, ahol ők beléptek a mozgalomba. Ennek aztán köny­­nyen lehet egyik következménye, hogy ezt­­azt félreértenek, vagy egyáltalában nem értenek meg. Ugyanakkor jó tudatosítani azt is, hogy az ilyen-olyan személyeskedést egyetlen politikai mozgalom sem tudja kivé­deni, elvégre ez az efféle küzdelmek termé­szetes velejárója .. . Hogy ki melyik mozga­lomban vesz részt, azt mindenkinek egyéni­interjú DURAY MIKLÓSSAL leg, saját szimpátiái alapján kell eldöntenie. Van, akinek a liberális irányvonal a rokon­szenvesebb; van, akinek a keményebb poli­tizálás a szimpatikusabb. Az FMK és az Együttélés esetében az a fontos, hogy mindkettő hasonló cél: a magyarság, az itteni nemzeti kisebbségek érdekében tör­ténjen! Az Együttélés politikai mozgalom, a I gyakorlatban, miként tudja felvállalni ezeket a célkitűzéseket? — Programunkat lényegében már mozgal­munk neve is tükrözi. Legfőbb céljaink egyi­ke, hogy megteremtsük a magyarok és a szlovákok, illetve a többi nemzeti kisebbség kölcsönös kapcsolatainak és együttélésé­nek politikai normáit. Méghozzá úgy, hogy azt necsak az elvek, hanem bizonyos szer­ződéses viszony is rendszabályozza. Megfe­lelő szinten és formában csak akkor lehet együtt élni, ha azonos pozíciókból indulunk ki. Ez az egyik kulcskérdése az Együttélés politikai programjának. A kisebbségi hely­zetben lévőknek törvények útján társadal­milag és politikailag olyan nívóra kell kerül­niük, hogy a többségi nemzet partnereként léphessenek fel. Mint azonos jogú, sőt kol­lektiv jogokkal bíró kisebbségiek! Termé­szetesen, ehhez azon nemzetközi jogok és egyezségokmányok tiszteletben tartása szükségeltetik, amelyek a kisebbségi jogok megfogalmazásához teremtenek keretet; il­letve nemzetközileg is feltételeket szabnak ahhoz, hogy egy-egy ország miként válhat szalonképessé az európai közösségben. Nem szabad elfelejteni, hogy együttélésünk terepe — és így az Együttélés mozgalomé is — a kisközösség. Ha ott nem tudjuk megte-7 a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogvédelméről; az Együttélés politikai mozgalom szerepéről és céljairól remteni a helyi autonómiákat, az együttélés természetes normáit, akkor valamennyi ren­delkezés csupán írott malaszt marad ... Programunk másik iránya a gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekre, az oktatásügyi és a kulturális önigazgatás feltételeinek megteremtésére, a család- és a munkaerő­védelemre, illetve a vállalkozások megszer­vezésére és támogatására összpontosítja figyelmét. Ezzel kapcsolatban fontos leszö­gezni, hogy a gazdasági élet csak ott mű­ködhet jól, ahol konszolidáltak a politikai viszonyok. Sokan érdeklődnek afelől, miért nem ; párt, miért „csak" politikai mozgalom az Együttélés'? És vajon lesz-e módja képviselőjelöltek indítására; s ebben a tekin­tetben csak a magyar kisebbségi mozgal­makkal képzelhető-e el koalíció, avagy széle­sebb körben is? — Úgy gondoltuk, hogy más nemzetekhez hasonlóan a magyarság is évtizedeken át Európának abban a térségében élt, ahol egypártrendszer uralkodott, igy kiábrándul­hatott a „pártosdiból". Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemzeti kisebbségek politikai életének sikeresebb szervezése érdekében politikai mozgalmat indítunk. Persze, ha a támogató tagság többsége óhajtja, az Együttélés bármikor párttá alakulhat. A képviselőjelöltek állításának kérdése a vá­lasztási törvénytől és a koalíciós partnerek­től függ. Jómagam azt látnám szükséges­nek. hogy hazánkban a nemzeti kisebbsé­gek mozgalmai ne szétszóródva, hanem közös listán induljanak. Természetesen, az előttünk álló időszakban az Együttélésnek is szüksége van, szüksége lesz támogatókra. De bízom abban is, hogy a választásokon majd a rutének, a németek, a lengyelek szimpátiája mindkét országrészben szintén erösiteni fogja mozgalmunkat. Mindennek kapcsán látni kell még,-hogy a nagyobb pártok zöme úgyszintén tájékozódni próbál a nemzeti kisebbségek felé. Ez azonban főként párttaktikai szándék, elvégre a nem­zeti kisebbségekkel kapcsolatban egyikük­nek sincs olyan átfogó programja, mint az FMK-nak vagy az Együttélésnek. Maradjunk még az Együttélésnél! E ; mozgalmat milyen kapcsolat fűzi a Csemadokhoz? — Kapcsolattartásunk zavartalan, hiszen a Csemadok tagságának politikai rétegezödé­­se azonos a csehszlovákiai magyarság poli­tikai rétegezödésével. Az Együttélés is ép­pen ezzel a politikai keresztmetszettel dol­gozik. Ha egy csehszlovákiai magyar tagja a Csemadoknak, akkor még nyugodtan tagja lehet egy politikai pártnak, vagy akár több politikai mozgalomnak is. Ezt azért hangsú­lyozom, mert tudatosítani kell: ha a cseh­szlovákiai magyarság nem azokat a politikai pártokat s mozgalmakat fogja támogatni, amelyek konkrétan felvállalják politikai kép­viseletének kialakításáért, illetve a kollektív jogaiért való harcot, akkor nemcsak a politi­kai, hanem a társadalmi élet peremére is szorul. Ezért biztató ígéret, hogy a Csema­dok támogatni fogja az Együttélést a válasz­tási kampányban. Befejezésül: mi a véleménye a Štúr ; Társaságról, éppenséggel nem a zök­kenőmentes együttélést segítő aktivi­zálódásáról? — Az Együttélés mozgalomnak nincs mód­ja, hogy bárkinek megtiltsa a nacionaliz­must. Megpróbálhat viszont kialakítani egy, a nacionalista elemek elszigetelődését szorgalmazó konszenzust. A helyi morált kell úgy alakítani, hogy a helyszíni lakosság a saját, jól felfogott érdekében önmaga ítélje el az efféle megnyilvánulásokat. Ezzel megakadályozható a gyűlölet, a sovinizmus terjedése. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 9

Next

/
Thumbnails
Contents