A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-23 / 12. szám
II w> Keszeli Ferenc: ÁLLÓKÉP A MOZGÓKÉPRŐL Lovász Attila: ÁSÍTANAK-E AZ INASOK? Koller Sándor: ZENESZTRÁDA G. Kovács László: SZEMBEN A HAZUGSÁGGAL Csanaky Eleonóra: Requiem négy tételben VOLT EGYSZER EGY MEZŐVÁROS ... (1.) ELŐTTÜNK AZ ÁPRILIS (népszokások, hagyományok) Lapzárta: 1990. II. 28. Címlapunkon: Petrécs Anna és Boráros Imre „Az esőcsináló"-ban Fotó: Gyökeres György A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul, Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A SZABADtéri SZÍNHÁZ 1990. febru• ár 25-én Nyílt Fórumot tartott Zselizen. ahol 12 pontban rögzítették az itteni magyarság elképzeléseit a demokratikus együttélés feltételeiről. Az Együttélés politikai mozgalom előkészítő bizottságának vajon mi a véleménye erről a dokumentumról? — A Zselizen elhangzott 12 pont nem előzmény nélküli, hanem hosszasabb eszmecserék következménye. A Nyílt Fórum tizenkét pontja lényegében pontosan tükrözi az Együttélés programját is, Így politikai mozgalmunk is felvállalhatja. Sőt! Tulajdonképpen át is vehetjük; elvégre az Együttélés politikai mozgalom programját is elsősorban vitákban pontosítjuk és gondoljuk tovább. Úgy, ahogy a SZABADtéri SZÍNHÁZ színpadán összegeződött 12 pont is kialakult. 1990 januárjában milyen elképzelé: sek alapján látott munkához az „Együttélés"-t kezdeményező munkabizottság ? És aligha mellékes az sem, hogy ez a politikai mozgalom minő mértékben épít a Csehszlovákiai Magyarok Kisebbségi Jogvédő Bizottságának korábbi tevékenységére ? — Január elején azzal a céllal kezdeményeztem egy munkabizottság létrehozatalát, hogy megvizsgáljuk, miként lehet megteremteni a nemzeti kisebbségek politikai képviseletét Csehszlovákia pluralistává váló politikai rendszerében. Ez a munkaközösség még nem az Együttélés előkészítő bizottsága volt, hanem tulajdonképp egy ad hoc főbizottság, amely úgy formálta feladatát, hogy minél mélyrehatóbban megismerhesse a csehszlovákiai magyarság rétegeiben szerveződő erők elképzeléseit a politizálás hogyanjáról. Csak a továbblépés lehetőségeinek kikristályosodtával alakult meg az Együttélés előkészítő bizottsága. Eszmecseréinkből ugyanis azt a következtetést vontuk le, hogy olyan politikai mozgalmat kell indítani, amely ideológiamentes. nem egy nemzethez kötődik és minél szélesebb rétegek számára nyitott. Ez azért fontos, mert kiderült: a csehszlovákiai magyarság, illetve az országban élő többi nemzeti kisebbség — beleértve például a csehországi lengyeleket is — a politikai csatározások során a szétdarabolódás, a szétesés veszélyétől tart. Helyzetfelmérésünk eredményeképpen úgy döntöttünk, hogy ennek megakadályozására széleskörű politikai mozgalmat kell szervezni. Mindebből szinte már nyilvánvaló, hogy az Együttélés célkitűzéseiben megtalálhatóak a kisebbségi jogvédő bizottság tízéves munkája során felhalmozódott igények és észrevételek. E tekintetben sokban hasonlatosak a törekvéseink az FMK-val, s ez igy van jól, ezért rokon a két mozgalom. És a kettő igy is kapcsolódik egymáshoz, ami alapja lehet a további együttműködésnek, elvégre mind az FMK, mind az Együttélés néhány tagja korábban részt vett a jogvédő bizottság tevékenységében. Igen ám, csakhogy a terepen, azaz a ; falvakban és a városokban ez a megosztottság gyakorta rivalizálást, harcias kakaskodást eredményez! Együttműködés helyett már most, a demokrácia küszöbén fogna rajtunk a magyar átok ? — Természetes jelenség, hogy a politikai erővonalak kialakulásakor különböző nézetű emberek csapódnak a mozgalmakhoz. Olyanok is, akik nem ismerik a gondolatfolyamatok előzményeit. Sok esetben úgy vélik, hogy ott kezdődött a világ, ahol ők beléptek a mozgalomba. Ennek aztán könynyen lehet egyik következménye, hogy eztazt félreértenek, vagy egyáltalában nem értenek meg. Ugyanakkor jó tudatosítani azt is, hogy az ilyen-olyan személyeskedést egyetlen politikai mozgalom sem tudja kivédeni, elvégre ez az efféle küzdelmek természetes velejárója .. . Hogy ki melyik mozgalomban vesz részt, azt mindenkinek egyéniinterjú DURAY MIKLÓSSAL leg, saját szimpátiái alapján kell eldöntenie. Van, akinek a liberális irányvonal a rokonszenvesebb; van, akinek a keményebb politizálás a szimpatikusabb. Az FMK és az Együttélés esetében az a fontos, hogy mindkettő hasonló cél: a magyarság, az itteni nemzeti kisebbségek érdekében történjen! Az Együttélés politikai mozgalom, a I gyakorlatban, miként tudja felvállalni ezeket a célkitűzéseket? — Programunkat lényegében már mozgalmunk neve is tükrözi. Legfőbb céljaink egyike, hogy megteremtsük a magyarok és a szlovákok, illetve a többi nemzeti kisebbség kölcsönös kapcsolatainak és együttélésének politikai normáit. Méghozzá úgy, hogy azt necsak az elvek, hanem bizonyos szerződéses viszony is rendszabályozza. Megfelelő szinten és formában csak akkor lehet együtt élni, ha azonos pozíciókból indulunk ki. Ez az egyik kulcskérdése az Együttélés politikai programjának. A kisebbségi helyzetben lévőknek törvények útján társadalmilag és politikailag olyan nívóra kell kerülniük, hogy a többségi nemzet partnereként léphessenek fel. Mint azonos jogú, sőt kollektiv jogokkal bíró kisebbségiek! Természetesen, ehhez azon nemzetközi jogok és egyezségokmányok tiszteletben tartása szükségeltetik, amelyek a kisebbségi jogok megfogalmazásához teremtenek keretet; illetve nemzetközileg is feltételeket szabnak ahhoz, hogy egy-egy ország miként válhat szalonképessé az európai közösségben. Nem szabad elfelejteni, hogy együttélésünk terepe — és így az Együttélés mozgalomé is — a kisközösség. Ha ott nem tudjuk megte-7 a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogvédelméről; az Együttélés politikai mozgalom szerepéről és céljairól remteni a helyi autonómiákat, az együttélés természetes normáit, akkor valamennyi rendelkezés csupán írott malaszt marad ... Programunk másik iránya a gazdaság- és szociálpolitikai kérdésekre, az oktatásügyi és a kulturális önigazgatás feltételeinek megteremtésére, a család- és a munkaerővédelemre, illetve a vállalkozások megszervezésére és támogatására összpontosítja figyelmét. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy a gazdasági élet csak ott működhet jól, ahol konszolidáltak a politikai viszonyok. Sokan érdeklődnek afelől, miért nem ; párt, miért „csak" politikai mozgalom az Együttélés'? És vajon lesz-e módja képviselőjelöltek indítására; s ebben a tekintetben csak a magyar kisebbségi mozgalmakkal képzelhető-e el koalíció, avagy szélesebb körben is? — Úgy gondoltuk, hogy más nemzetekhez hasonlóan a magyarság is évtizedeken át Európának abban a térségében élt, ahol egypártrendszer uralkodott, igy kiábrándulhatott a „pártosdiból". Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemzeti kisebbségek politikai életének sikeresebb szervezése érdekében politikai mozgalmat indítunk. Persze, ha a támogató tagság többsége óhajtja, az Együttélés bármikor párttá alakulhat. A képviselőjelöltek állításának kérdése a választási törvénytől és a koalíciós partnerektől függ. Jómagam azt látnám szükségesnek. hogy hazánkban a nemzeti kisebbségek mozgalmai ne szétszóródva, hanem közös listán induljanak. Természetesen, az előttünk álló időszakban az Együttélésnek is szüksége van, szüksége lesz támogatókra. De bízom abban is, hogy a választásokon majd a rutének, a németek, a lengyelek szimpátiája mindkét országrészben szintén erösiteni fogja mozgalmunkat. Mindennek kapcsán látni kell még,-hogy a nagyobb pártok zöme úgyszintén tájékozódni próbál a nemzeti kisebbségek felé. Ez azonban főként párttaktikai szándék, elvégre a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban egyiküknek sincs olyan átfogó programja, mint az FMK-nak vagy az Együttélésnek. Maradjunk még az Együttélésnél! E ; mozgalmat milyen kapcsolat fűzi a Csemadokhoz? — Kapcsolattartásunk zavartalan, hiszen a Csemadok tagságának politikai rétegezödése azonos a csehszlovákiai magyarság politikai rétegezödésével. Az Együttélés is éppen ezzel a politikai keresztmetszettel dolgozik. Ha egy csehszlovákiai magyar tagja a Csemadoknak, akkor még nyugodtan tagja lehet egy politikai pártnak, vagy akár több politikai mozgalomnak is. Ezt azért hangsúlyozom, mert tudatosítani kell: ha a csehszlovákiai magyarság nem azokat a politikai pártokat s mozgalmakat fogja támogatni, amelyek konkrétan felvállalják politikai képviseletének kialakításáért, illetve a kollektív jogaiért való harcot, akkor nemcsak a politikai, hanem a társadalmi élet peremére is szorul. Ezért biztató ígéret, hogy a Csemadok támogatni fogja az Együttélést a választási kampányban. Befejezésül: mi a véleménye a Štúr ; Társaságról, éppenséggel nem a zökkenőmentes együttélést segítő aktivizálódásáról? — Az Együttélés mozgalomnak nincs módja, hogy bárkinek megtiltsa a nacionalizmust. Megpróbálhat viszont kialakítani egy, a nacionalista elemek elszigetelődését szorgalmazó konszenzust. A helyi morált kell úgy alakítani, hogy a helyszíni lakosság a saját, jól felfogott érdekében önmaga ítélje el az efféle megnyilvánulásokat. Ezzel megakadályozható a gyűlölet, a sovinizmus terjedése. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 9
