A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-09 / 6. szám
••• A oaplak a múlt század elején épült. Úgy néz ki, mint egy hosszú parasztkuria, tornácos oszlopokkal, tágas szobákkal, régmúlt időkre emlékeztető hangulattal. Közel a templomhoz, amelyet a 18. század elején, egészen pontosan 1718-ban hozott létre a teremtő igyekezet. Vay Judit pártfogásával. A jóakaratot megtestesítő földbirtokos család lányának második férje erdélyi származású helyezte, s mint Serkére helyezett lelkész tette le második lelkészképesító vizsgáját, csak ezután lett választható pap. Erről es sok minden másról beszélgettúnk a papiak csendességében, a fiatal, „civilben" farmernadrágos Erdélyi Judittal. A beiktatási ceremónia különösen érdekel. — Néhai Horváth Zsigmond püspök úr iktatott be tisztembe — emlékezik hivatásához illő komolysággal Erdélyi Judit A SERKEI LELKIPÁSZTOR volt, s ez a templomon föl is lelhető bizonyos építészeti stílusjegyekben. Vay Judit, a jótevő a templom alatt levő kriptában nyugszik. Isten szent hajléka a serkei reformátusok szerint a Várhegyen magasodó Lorántffy vár köveiből épült. Mert valamikor ez a család birtokolta Serkét. Fontosabb családnak számítottak még itt a Bánffyak, Fáyak és Gömöriek. Ez utóbbiak kastélya, amely ma is Gömöri-kastélyként él a nép nyelvén, már romokban hever. Az épület ugyan még áll, de beomlott tetővel, kitört ablakokkal, széllakta szobákkal. A kastély mellett gyönyörű park volt, amelyet gondozás hiányában felvert a gaz. A parkban szabadtéri színpad áll, s ott évről évre megrendezik a hagyományos Hét falu találkozót. Serkének kb. ezer lakosa van, s a falu többszörösen hosszabb, mint a református papiak. Nyújtózkodásával azt a benyomást kelti, mintha egyik oldalán Feled, a másikon Simonyi kezét akarná megfogni. Felekezeti megoszlás tekintetében négyszáz református él a községben, amelyhez Kiss József költő és lapszerkesztő is kötődik serkei boltos édesapja révén. A paplakot egyetlen személy lakja. Erdélyi Judit, a falu lelkipásztora. Simonyi és Darnya gyülekezete tartozik még hozzá, s ezeken kívül szolgálja, illetve pasztorolja a jénei gyülekezetei, valamint a füleki reformátusokat. Lelkész! hivatalának falán nincs valamiféle „órarend", minden második vasárnap más-más gyülekezetben tart istentiszteletet. Fülekre havonta csak egyszer jut el. Ott nincs is templom, csak egy kis imaház van. Öt éve szolgálja Serkén és az említett helyeken a gyülekezetei nagy elfoglaltságban, hiszen a templomi szolgálaton kivül keresztel, esket, temet, és még imaórákat is tart azoknak, akik ezt igénylik. Hanváról jött ide. Ott volt kihelyezett lelkész egyházzsinati elnökségi döntés alapján. 1985 pünkösdjén már ö tartotta az istentiszteletet. Ide szintén a zsinati elnökség a nem is távoli eseményre. — Igét hirdetett, s az a gyülekezethez és a lelkészhez is szólt. A lelkipásztori szolgálat örömeiről, terheiröl beszélt. A papi hivatás szépségéről. A templom zsúfolásig megtelt. Köszöntött a gyülekezet gondnoka, egyházmegyénk részéről az esperes, a gondnok, s köszöntöttek a lelkipásztortársak. Kántorunk nem volt. Kántorunk ma sincs. Ez is. pótolni való mulasztás. Varga Lajos simonyi kántor játszott a zongorán. Templomunkban Szabó Béla egyik presbiterünk kezdi az éneket. A püspök úr beiktató beszéde után én hirdettem igét a századik zsoltár alapján. Beiktatásom esztendejében harmincéves voltam. — Prágában végzett teológiát ... — töröm meg a ránk szakadt csendet.-- Igen -- bólint Erdélyi Judit. — Az egész évfolyamban ketten voltunk reformátusok. A tanítás nagyobbrészt cseh nyelven folyt, de a gyakorlati teológiát és a református egyház történelmét magyarul adták elő. Kálvin teológiáját is magyarul tanultuk. Csémy Lajos teológiai professzor és Bihary Mihály docens voltak az előadóim. A református egyház lelkipásztorai voltak, így kerültek Prágába. A teológiának egyébként nincs magyar tagozata. — Úgy hallom, hogy az utóbbi években sokan jelentkeztek teológiára. Ön hogyan jutott oda? — Elhivatottságom éreztem a lelkipásztori szolgálatra. Ebben latom az élet értelmét. Eredetileg orvosi pályára készültem, de nem vettek fel az egyetemre, s mivel a hit kérdése gyerekkorom óta tisztázott számomra, nem volt nehéz eltalálnom a teológiára. Hogy jobban megértsen, hívő családban nőttem fel Léván. Édesapám laikus igehirdetö volt, de a laikus szolgálatot az ötvenes években felszámolták. Édesanyám is jelentkezett a missziói iskolába, de végül is megszüntették az iskolát. A légkör tehát adott volt a neveltetésemhez. Hittanórára jártam, és ott-A serkei templomtorony 14
