A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-21 / 30. szám

Cynthia Hill közelebb lépett a rendőrhöz és azt mondta: — Ah, tegnapelőtt is veszekedtek. Ek kor tűnt el Mrs. Clapp... és azóta senki sem látta. Most képzelje el: az az ember, amikor egy csésze cukrot kértem tőle, be akarta nekem bizonyítani, hogy... — Elfogyott a cukra? — kérdezte ille­delmesen a rendőr és alaposan megnézte magának a beszélőt. Cynthia Hill szemre való nő volt. — Az az ember váltig hangoztatta, hogy Mrs. Clapp az önkiszolgálóba ment — folytatta Cynthia Hill. — Mindezt reggel nyolc órakor mondta, a boltokat pedig tízkor nyitják. Ma reggel merőben más mesével próbálkozott... meglátogatta a nővérét, mondta. Furcsa, nem? Nincs is nővére... A rendőr feljegyezte a noteszba: „nincs nővére". — Én vagyok az első szomszéd. Észre­­veszem — rossz alvó vagyok —, ha valaki éjnek idején elhagyja a házat. Ha Mr. Clapp éjfél után ülteti be a gépkocsiba a feleségét és elviszi a vasútállomásra, ak­kor én azt is látom. Meg aztán... az elmúlt éjszaka ... két órával éjfél után Mr. Clapp kiásott egy barackfát a kertjé­ben ... rövid idő múlva a fát visszahelyez­te a földbe. Mrs. Clapp egy órával a történtek előtt tűnt el. Mit mond ehhez, fiatalember? — Az ügy eléggé bonyolult. — A pénz az asszonyt illette. A pénz ... a széfben... az ékszerek között. Ebből a pénzből vásárolta a házat, amelyet most közös vagyonként vezetnek. Meglátja, egy hét elmúltával Clapp eladja a házat. — Mindent elmondok a seriffnek — vá­laszolta a rendőr távozóban. — Ismerem Charles Clappot — sóhaj­tott fel az öreg seriff. — Egyszerűen nevet­séges feltételezni, hogy megölte a felesé­gét. Megtudtál valamit. Frank? — A vasútállomáson senki sem látta az asszonyt — adta meg a felvilágosítást Frank Corso nyomozó. — Mit mondott Cynthia Hill férje ? — Mr. Hill nem létezik. Cynthia négy esztendeje egyedül él. — A többi szomszéd? — A legközelebbi másfél mérföldnyire lakik tőlük. — Mi van azzal a pénzzel ? — A pénz valóban Mrs. Clappé. Min­denki tudott erről, de ha valaki egy marék dollárért a másvilágra küldi a feleségét, akkor nyakig benne lennénk a munkában. Végül is nem értem, hogy Clapp miért tartozik felelettel Cynthia Hillnek. A fele­sége vagy elment a boltba, vagy pedig elutazott a nővéréhez ... és ? Én azt vála­szolnám a kíváncsiskodóknak, hogy a ne­jem elutazott Konstantinápolyba és pont. — Mégis ... ha valaki éjnek idején kiás a földből egy barackfát, majd visszaás­sa ... láss munkához. Frank. A parányi emberke egy baltával a kezé­ben fogadta a nyomozót. Mr. Clapp egyik ujján kötés. — Hello! Miben lehetek a segítséged­re? — A feleségedet szeretném látni, Char­les. — Nincs itthon. Eltávozott. — Meglátogatta a nővérét? — A bátyját. Nincs nővére. — Add meg nekem a nevét és címét. — John Smith ... a címét nem tudom. Csak annyit tudok róla. hogy Chicagóban él és telefonja sincs. — Mi lenne, ha bemennénk a szobába és elbeszélgetnénk? Clapp néhány pillanatig tétovázott, majd megvonta a vállát és bevezette ven­dégét a nappaliba. Útközben a nyomozó elvette Clapptói a baltát. — Éles, mint a borotva — jegyezte meg —, és piszkos. — Ez vér, ha éppen tudni akarod. Teg­nap bevágtam az ujjamat, amikor élesítet­tem. LARRY SISNER Isten hozott, lelkem — Szép házad van, Charles. Csak nem akarod eladni? — Ezen töröm éppen a fejemet. — A feleséged nem ellenzi ? — Ebben biztos vagyok. Ha ez minden, amit kérdezni akartál... — Ha valóban el akarod adni a házat, akkor engedd meg nekem, hogy körülnéz­zek — mondta a nyomozó és befordult a konyhába. — Ohobo! A pince ... Corso felkattintotta a zseblámpáját és lesietett a lépcsőkön. — Mi történt ezzel a szép betonpadló­val? — kérdezte. — Megrepedt alatta a cső — válaszolta Clapp. — Széjjelvertem a padlót és megja­vítottam a hibát. A nyomozó az udvarban felfedezte, hogy az egyik barackfa körül felásták a földet, de alaposan meglepődött, amikor észrevett egy mély lyuk mellett egy ásót. — Valami nincs rendben a barackfák­— Ehhez a munkához mindig éjjel fogsz hozzá? — Miért ne? Nem tiltja a törvény. — Megtörténhet, hogy ismét felkeres­lek — mondta a nyomozó már a kapuban. — Clapp az orrunknál fogva vezet ben­nünket — számolt be a nyomozás mene­téről Corso a seriffnek. — Az a felásott pince ... meg a balta. A vér tőle szárma­zik ... megegyezik a vércsoportjával. A feleségének a vércsoportja ismeretlen. Ez a nő még vért sem adott! Az ördögbe! Tíz nap múlott el és ott vagyunk, ahol vol­tunk. Felástuk a pincét: semmi. Tíz napig ástunk a barackfák körül... és semmi... és Clapp ma reggel feladta a hirdetést. Eladja a házat! — Mivel magyarázza a felesége eltűné­sét? — Végül erre is rátért Szerinte csúnyán összerúgták a port és a felesége emiatt elhagyta. Neked mi a véleményed az ügy­ről? — Nem látok tisztán — válaszolta a seriff. — Ó, majdnem elfelejtettem. Cynthia Hill telefonált. Clapp azt hihette, hogy nincs otthon, mert telerakta a gépkocsiját zsákokkal és elporzott valamerre. Azonnal kiszálltunk a helyszínre. Clapp gépkocsija merő sár. A csomagtartóban semmit sem találtunk. — Mire gyanakszol ? — Clapp elásta a felesége holttestét valahol az erdőben. A hulla nélkül nem megyünk semmire. Hónapokig áshatunk a környéken. Félrevezetett bennünket a pincével és a barackfákkal. Tökéletes bűntényt követett el. — Most mihez kezdünk. Frank? — Megvárjuk, amíg egy kiránduló meg­találja a holttestet. Egy bizonyos: ha a házban vagy a kertben ásta el a feleségét, akkor a holttest már nincs ott. Az éjszaka csöndjét sietős léptek törték meg. — Miért ültettél fel a vonatra Wichitá­­ban, amikor a vonat nálunk is megáll? És most ismét Wichitá­­ban szedtél le a szerelvényről! Annyira szeretsz kocsikázni? A benzin nem ömlik az égből. Mit törődsz te mindezzel... nem a saját pénzedet herdálod. És mi­ért nyavalyogtál olyan kitartó­an, hogy látogassam meg az anyádat? Három hétig ültem mellette abban a förtelmes házban ... Ha én most meg­tudom, hogy időközben lo­­tyókkal szórakoztál, akkor méltó büntetést kapsz. Meg­vonom tőled a zsebpénzt. A garázs ajtaja kinyílt, majd ismét becsukódott. — Te jó ég! Miért ástad fel a barackfák körül a földet és mit keres ez a viharlámpa a földön? Ha át akarod ültetni a fákat, akkor dolgozz nappal. A konyha ajtaja is kinyílt. — A villanyt persze égve hagytad. Az áram drága ... meg ezt az undorító baltát is az asztalon hagytad ... oh... kávét főztél nekem ? Ez igazán szép tőled. Néhány pillanatig senki sem beszélt. — Charles! Ezek a csészék piszko­sak ... és ... ittak belőlük! Ha ebben a házban buliztál Cynthia Hill-el, amíg én az anyádnál voltam, akkor ... láttam min­dent ... majd felfaltátok egymást a sze­metekkel ... Charles! Valaki áll a sötét­ben ... hallod ... Charles? — Isten hozott, lelkem — mondta hal­kan Cynthia Hill és felkapta a konyhaasz­talról a baltát. — Terád vártunk ... kai? — A gyökérnek levegőre van szüksége — adta meg a választ Clapp. — Emiatt gyakran kiásom a törzseket. 23

Next

/
Thumbnails
Contents