A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 30. szám
ni elváltozásokat okozhat a szervezetben. Mint az expedíció orvosa, találkoztál magaslati betegségekkel ? — Nem ismerek himalájai hegymászót, aki magaslati betegség bizonyos stádiumába ne esett volna. Ilyen a néha nagyon kegyetlen fejfájás, teljesítménycsökkenés, kedvetlenség, rosszullét, étvágytalanság, a hegymászó elveszíti képességét összehangolni a mozdulatait, közömbös, vagy ellenkezőleg indokolatlanul jókedvű. Ezek a tünetek nagyon gyorsan átmehetnek akiit magaslati betegség állapotába, amilyen az agy- és tüdőödéma. Ez a stádium veszélyezteti a hegymászó életét. Gyakran csak a beteg gyors leszállítása segít, ha ez egyáltalán lehetséges. A halál minden orvosi segítség ellenére néhány órán belül beállhat. — Lehet előre felkészülni ezekre a körülményekre ? — Bizonyos szintig lehet, kondíciós tréninggel, de valójában ez alkati kérdés, mert van, akinek minden edzés ellenére sincs a szervezetében tartaléka az oxigénhiányra. Nem kevésbé fontosak az egyén erkölcsi tulajdonságai és akaratának erőssége. — Odafönn a magasban bizonyára különösen gazdag tápértékű élelemre van szükség.. . — Igen, minél nagyobb kalóriabombát kell juttatni a szervezetbe a lehető legkisebb térfogatban, mert a magasban étvágytalan az ember. Nem egyszerű pótolni a vizet. A rendkívül száraz levegő és a megerőltető teljesítmény miatt a hegymászó egy nap alatt kilélegzéssel és izzadsággal nyolc vagy több liter vizet és ásványi sót veszíthet. Ez végzetes következménnyel járhat. — Úgy tűnik, mintha ti hegymászók nem félnétek. Vajon milyen formát talál odafönn a félelem ? — Talál formát, és gyakran. Félelem a magasságtól, a szélvihartól, a magánytól, ez többnyire az ösztönök dolga, nem lehet elkerülni és nem lehet ellene védekezni. Túl kell lépni rajta, de csak egy bizonyos határig, hiszen végül is a félelem egy védekezési jelzés, amely az embert megvédheti az olyan helyzettől, amelyikből nincs visszatérés. — Baj esetén miféle segítséget várhat a hegymászó fönn a csúcson? — Semmilyet. Nyolcezer méter fölött mindenki a lehetőségei határán van. Kb. 15kg-os csomagot cipel és a személyes holmiját és minden lépéshez néhány lélegzetre van szüksége, a járás is szenvedést okozhat neki. Kizárt, hogy egymást vigyék, erre néhányan sem képesek. Szükség esetén a helikopter is csak 6 000 m magasba tud emelkedni. A csúcson a kibicsaklott boka is halálos sebesülés, aki nem képes egyedül menni, meghal, — Fényképeken láttam, hogy buddhista szertartáson is részt vettetek. Hogyan kerültetek a láma színe elé? — Nepálban minden expedícióra érvényesek bizonyos íratlan törvények, amelyek a buddhizmusból és a hindu vallásból származnak. Számunkra gyakran érthetetlen tabuk és korlátozások, amelyeket illik figyelembe venni. Szerencsére a nepáliak rendkívül türelmesek és toleránsak. Nagy segítségünkre volt sirdar, a serpák vezetője, aki udvariasan figyelmeztetett bennünket a szokásokra. Az ő kérésére kerültünk a legmagasabban fekvő nepáli kolostorba, Tjangbocseba, ahol az istenek áldását kaptuk. Sajnos, az istenek segítségét nem biztosította, mert négy társunk tragikus módon nem tudott viszszatérni a csúcsról. — Egy hegymászó nagyon sokat kockáztat. Mi az, ami hajtja, motiválja, mit akar bebizonyítani? — Akkor is kockáztatok, amikor a hétvégi házamba utazok, bármi elüthet. De az igaz, hogy a hegymászó veszíthet is, sokat: energiát, pénzt, időt, személyi karriert, végül az életét kockáztatja és fel is áldozza. Úgy látszik, megér ennyit. A motiváció lehet sikerélmény, az a vágy, hogy valamit bebizonyítson magának vagy másoknak. Számomra valami többet jelent, valami olyat, ami a puszta emberi lényegnek természetes. ÉCSI GYÖNGYI < A hegyi hordár 30 kilogrammos teherrel igyekszik Namcse Bazar felé Sebesült hegymászó leszállítása a hegyről A szerző felvételei Egy rendhagyó kiállítás Sokan alig várják, hogy elérkezzen a nyári kirándulások ideje, hogy különböző országok, tájak útjait rójuk és olykor-olykor tanácstalanok vagyunk, hogy mit is tekintsünk meg. Pedig különböző vonzó látnivalókkal, érdekességekkel találkozhatunk a környezetünkben is. Komárom (Komárno) szomszéd városában a magyarországi Komáromban egy nem mindennapos kiállításra invitálom az olvasókat, a kirándulni vágyókat a Magyar tengerhajózás történetét bemutató tárlatra. Egyre több községben, városban nyitnak kiállítást, melyek a helység helytörténeti tárgyait, eseményeit örökítik meg és az ipar, gazdaság a képzőművészet remekműveit őrzik. Egy ilyen kiállítási gyűjtemény várja teljes pompájában az érdeklődőket Komáromban (Magyarországon) a Klapka György Múzeumban. Az érdeklődőket a pazar fény kíséretében a 16. század egész Európát meghódító képei fogadják. Balló Ede liptószentmiklósi (Lipt. Mikulás) születésű festőművésznek, az európai festészet mesterművei egyik legjobb másolójának képei. A festőművész kíváncsiságát az olajfejtés technikájának kutatása keltette fel, s ezek tanulmányozásának szentelte életét. így keletkezett a több mint száz képből álló gyűjteménye, a legkülönbözőbb festmények másolatai. Gyűjteményét, képeit a budapesti Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta és e képekből egy kis csokrot mutat be a városi múzeum. Csodálatos élményben lehet része a látogatónak, aki itt a közelben megtekintheti a távoli országok képtárainak híres képeit, melyeknek eredetijét a bécsi Kunsthistorisches Museum, a müncheni Pinakotheka, a berlini Staatliches Museum, az amszterdami Rijksmuseum, a madridi Prádó és a drezdai képtárban találhatók. Egyhelyütt megtekinthetők a kitűnő olasz, holland és spanyol festők remek alkotásai, e képek gyönyörködtető és felejthetetlen élményt nyújtanak, ha csak Giorgone A három filozófus; Tintoretto: Velencei föúr; Paulo Veronese: Judit, Van Dyck arcképeit, id. Frans Hals, Rembrandt kilenc képét, Saskia Zsuzsanna a fürdőben. Szent család és nem utolsósorban a spanyol Velázquez öt csodálatos képét említsem. Tovább haladva a szerény megjelenésű, de gazdag kiállítás anyagán a következő teremben merőben ellentétes anyag tárul elénk: a Magyar tengerhajózás történetének csodás eredeti gyűjteménye, melyet dr. Juba Ferenc orvos, jogász és hajóskapitány ajándékozott a múzeumnak. Dr. Juba Ferenc egyedülálló tengerészeti gyűjteménye a magyar tengerhajózás történetét mutatja be kronológiai sorrendben. A színvonalas és értékes kiállítási anyag nemcsak az érdeklődők figyelmét köti le, hanem a történészeknek is felejthetetlen élményt kínál az eddig feltáratlan és ismeretlen anyag. A tengerhajózás rövid történetének bemutatását a görög gályáktól kezdi, az ősi magyar hajózástól a Mária Terézia idejéből való emlékeken keresztül a második világháborúig. Gazdagnak mondható a tengerészeti gyűjtemény leírása is. Itt találhatók azok az emlékek, melyekből megtudjuk, hogy Komárom, e nagy múltú város a Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási RT.-nak az országban a tengertől legtávolabbi tengeri kikötője volt. Ugyanis idáig jöttek fel a tengeri hajók. Itt látható Jókai Mór komáromi házának előszobájában függött képe, mely a Normandia hajót ábrázolja. A negyedik helyiségben Ribitsch Gusztáv folyamszabályozási mérnöknek a Kulpa folyónak a Dunával és az Adriai-tenger összekötéséről készült tervei láthatók. A falon két Tengerhajózási Szabadalmi Diploma 1800- ból és 1807-ből. A fiumei kikötő egy része Baross Gábor minisztersége alatt épült ki. A falon található az Attila és az Adria Társaság hajóinak képei. Érdekes az 1872—1874. évi magyarosztrák Északi-sark expedíció képanyaga, itt olvasható, hogy az új területnek magyar elnevezései is vannak, mint Simonyi-hegy, Zichy-föld. Az ötödik helyiség a magyar tengerészeti szakoktatásról ad képet. Baross Gábor ideje alatt Fiumében Kir. Tengerészeti Akadémia működött. Mint érdekesség említendő, hogy itt végzett a Kárpátia hajó negyedtisztje Ráth Gusztáv, aki résztvett a Titanic megmentésében, és dr. Lengyel Árpád, a Kárpátia hajó másik magyar tengerésze, aki szintén a Titanic hajótöröttéinek megmentésében vett részt. Ezért az angol Tiszti Ezüst Tengerészeti Érmet és az amerikai Arany Titanic-érmet kapták. Az alsó vitrinben Mária Terézia uralkodása idejéből a hajó egészségügyi-tankönyvei láthatók. Az utóbbiak egyikét dr. Juba Ferenc írta. E kis tárlat informál a hajóorvoslásról és bemutatja a tengeri tisztképzés tankönyveit. Nagyon érdekes az egyik tréfás oklevél, melyet dr. Juba Ferenc hajóorvos kapott, abból az alkalomból, amikor 1964. november 12-én átkelt először az Északi-sarkkörön hajóval. Régi szokás szerint az egyenlítő és a sarkkör áthajózása alkalmával mókásan megkeresztelték az először áthaladót, a szokás szerint hasra fektették és megöntözték hideg vízzel. Itt láthatók még a Királyi Tengerészeti Akadémia tankönyvei, a falon csillagtérképek, csillagászati, navigációs számításokhoz szükséges tájolók és hajózási műszerek. Az utolsó teremben a filatelistáknak is igazi csemegét jelentő anyagot, a Magyar Tengeri Postaszolgálat leveleit mutatják be. A Magyar Tengerhajózási Postaszolgálat ritka emlékeit dr. Nagy Ferenc — híres filatelista, szakíró és orvos — ajándékozta a Jubaféle magyar tengerészeti gyűjteménynek, ezzel is kiegészítve e témakör történelmi mozzanatait. Itt kell megemlíteni, hogy a teljes filatelista gyűjteményt a chicagói, torontói és a madridi világkiállításon aranyéremmel tüntették ki. Kísérőm, Kecskés László, a kiállítás vezetője a tárlat végén hozzátette, hogy még ma is gyarapodik a gyűjtemény. A közeljövőben a Szent Jupát hajóról kapnak anyagot. Kecskés László időt és fáradságot nem kímélve már negyed évszázada gyarapítja és szervezi a Magyarországon egyedülállónak mondható tengerészeti kiállítási anyagot, hogy az emlékek bemutatásával a mai kor emberének már egy elképzelhetetlen feledésbe merült történelmi anyagot mutathassanak be. Tehát a látogatónak pazar élményben lehet része, ha délutánját rászánva megtekinti a komáromi Klapka György Múzeum legújabb tárlatát és találkozik a múlttal. SZÉNÁSSY ÁRPÁD
