A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 52. szám
••• Szombat délelőtt van, a 697-es számú ház előtt egy hatalmas, leponyvázott teherautó áll. Meglepődve fedezem fel rajta a komáromi (Komárno) rendszámot, ugyanis a galántai (Galanta) járási Vágfarkasdon (Vlcany) járunk. Később aztán megtudom, hogy a család két fiatal férfitagja gépkocsivezető egy komáromi vállalatnál. A kapuban a házigazda, Jancsó Péter fogad. Miatta jöttem, ugyanis már többször hallottam, hogy rendkívül áldásos képességgel rendelkezik: könnyűszerrel helyreteszi a helyükből kimozdult csontokat, a kificamodott végtagokat és gerinccsigolyákat. Bizonyára sokan emlékeznek a közeli sókszelőcei (Selice) csontkovácsra, Pista bácsira, akiről valóságos legendák keringtek. Érthető hát a kíváncsiságom. A tágas konyhában ülünk, betelepszenek a családtagok is. Beszélgetésünk elején megtudom, hogy Jancsó Péter véletlenül jött rá erre a képességére öt vagy hat évvel ezelőtt. Akkor még tenyésztett nutriákat, s az egyik anyaállatnak helyretette a sérült lábát. Később a szomszéd hozta át a kerítésen fennakadt kiskutyáját, annak a lába ment ki a helyéből. Azt is egy-két másodperc alatt helyretette. Aztán még sok állatot megEgy újabb A helyrehozott gerinc teherbírását álló helyzetben kell kipróbálni csontkovacs gyógyított ily módon. Persze, emberekhez nem mert nyúlni, erre a kényszer vitte rá: a lányának gyakori problémái voltak a gerincével, úgyhogy a sok hatástalan gyógyítás után maga vette „kezelésbe", nagy örömükre sikerrel. Azóta ő lett a család „házi" csontkovácsa. Beszélgetőpartnerem magához vonja unokáját. — Ez volt az egyik legkomolyabb esetem. A lurkó egyszer leesett a kerékpárról, s kiugrott a könyöke. Nagyon csúnya sérülés volt, a csontok egymás mellé csúszva, teljesen idomtalan volt a karja. Ránézni is rossz volt. Pár másodperc alatt helyükre csúsztattam az alkar csontjait és nézze meg, teljesen egészséges a gyerek. Nem kellett ide se gipsz, se pólya. A családban véghezvitt „csodák" híre persze hamar elterjedt a környéken. Egyszer a közeli futballpályáról egy hazai játékost hoztak hozzá, komolyan megsérült mérkőzés közben. — Oldalról ráugrottak a lábára, ennek következtében érdekes módon több csigolyája kiugrott a helyéből. Az egész ember el volt kékülve, pokoli fájdalmai lehettek. A sérült rész bedagadt, ez nehezítette, hogy kitapogassam rendesen. De sikerült, a fiatalember már a saját lábán távozott. Két hét múlva eljött, hogy ő már focizna, de nem tanácsoltam neki. Újabb két hét után azonban óvatosan elkezdte az edzéseket és nemsokára a régi formájában kergette a bőrt. Rajta kívül még sok focistának hoztam helyre sérült térdét, bokáját. Gyakran felkeresnek a tardoskeddi (Tvrdosovce) sportolók is. Jancsó Péter rokkantnyugdíjas, így a nap bármely órájában rendelkezésére áll az arra rászorulóknak. A sors iróniája, hogy maga is a gerince vé-Mivel az itt közölt írás emberek életét javíthatja vagy ronthatja, szerkesztőségünk ortopéd szakorvossal konzultált csontkovács ügyben. Ennek alapján szükségesnek tartjuk közölni az alábbiakat: Egy iriss ficam esetében valóban csodásán helyre tudja tenni a csontkovács az ízületeket, de abból nagy baj lehet, ha az évek folyamán kialakult ferdülést, vagy a már évekkel ezelőtt kificamodott és az új helyén beágyazódott csigolyát akarja helyre tenni. Az erőszakkal többet árt. mint használ, bár lehet, hogy a jószándék vezeti. Az egyetlen helyes megoldás az lenne, ha a beteg érdekében az orvos és a csontkovács együttműködne. A kezelés, a beavatkozás előtt mindenképpen előbb ki kell vizsgálni a baj eredetét. A röntgenfelvétel sok mindent elárul. És kérdezze meg a beteg az orvost, hogy nem ajánlja-e neki a csontkovács felkeresését. Mert akkor is. amikor ficamok helyretevéséről van szó, szükséges az utókezelés. Ha a kisgyerek kificamítja a bokáját, ezt nagyszerűen helyre tudja tenni, ám utána még rögzíteni kell az izmokat. És ha ez elmarad félmunkát végzett a csontkovács is. Nagyon sok az olyan természetű gerinctáji fájdalom, amelyen a folyamatos. állandó kezelés enyhíthet, de meg nem szüntetheti. És sok a képzelt beteg, rajtuk nincs segítség, mert nincs kimutatható bajuk. De az ilyen ember nem hisz az orvosának. Ha lenne pszichoterápiás kezelés, nem lenne szükség a csontkovácsra. Sok embernek csak az állandó törődés hiányzik. Nyugodt lélekkel tehát csak az orvos és a csontkovács összmunkáját ajánlhatjuk. A SZERKESZTŐSÉG gett került ebbe az állapotba, saját magán viszont sajnos nem tud segíteni. — Kórházban is voltam már a gerincem végett. Ott láttam, hogy sokszor mit szenvednek a ficamos betegek. Van úgy, hogy fejjel lefelé lógatják őket, hogy a test saját súlyánál fogva húzza helyre a csontokat, vagy erővel húzatják a sérült tagokat. Egy ízben volt nálam egy nö, takarítás közben csúnyán kiment a csuklója. Megröntgenezték, közölték vele, hogy ficam és majd valahogy helyrehúzatják. Akkor valaki azt ajánlotta neki, hogy keressen fel engem. Sérülése régebbi keletű volt, ugyancsak be volt dagadva. Ilyenkor nehezebb helyretenni és nagyobb fájdalommal jár. De próbálkozásom sikerrel járt, mindjárt tudta is mozgatni a kezét és az ujjait, pedig előtte teljesen mozdulatlan volt az egész kézfej. Nemsokára teljesen rendbejött. Hogy mozogjunk egyet, kimegyünk az udvarra. Itt is, a kertben is példás a rend és a tisztaság. A gazda szemet szór az udvar közepére, s pillanatok alatt népes galambcsapat terem előttünk. Van itt mindenféle fajta, különböző színű, nagyságú. Legtöbb a nagy méretű madár, ezekből a konyhára is jut. Közben átjön az egyik szomszéd, a fájós gerincét jött leellenőriztetni. Leveti ingét, lovaglóülésben helyet foglal egy széken, a házigazda pedig fokról fokra végigtapogatja a gerincoszlopot. Megállapítja, hogy az utolsó ellenőrzés óta két csigolya picit elmozdult a helyéből, ezeket egy-egy apró mozdulattal helyretessékeli. Lassan szedelőzködöm, közben vendéglátóm még elmeséli egy esetét. — Egyszer Magyarországon egy orvosi váróteremben beszédbe elegyedtem egy nénivel. Elmondta, hogy injekcióra jár ide, de sajnos a gyógyszerek nem segítenek. Ha fekszik, akár oldalt, akár hanyatt, vagy bizonyos mozdulatoknál úgy érzi, mintha egy nagy tűvel lenne átszúrva. Megkérdeztem, megnézhetem-e a gerincét. Csak úgy, a ruhán keresztül végigtapogattam a háta közepén és mindjárt észrevettem, hogy két csigolyája nincs a helyén, bizonyára ezek nyomhattak egyes idegszálakat. Könnyűszerrel helyretettem őket, s megkértem a nénit, tegyen olyan mozdulatokat, melyek fájdalmat szoktak neki okozni. A fájdalom tel- j jesen eltűnt, szegény alig akarta elhinni. Nem is várta meg az utolsó injekciót... Egyre többen keresik fel Vágfarkasdon a 697-es számú házat a futballpálya közelében. Jönnek betegek a környező járásokból, néha még Magyarországról is. Jancsó Péter azonban boldog lenne, ha még több rászorulón tudna segíteni, hiszen biztosan nagyon sokan vannak még. SZTRECSKÓ RUDOLF A szerző felvételei 12
