A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-15 / 51. szám
pTEDNÖS sorsa, tudása, szerencséje állította, ott értékes tagja lehet majd egy okosan és demokratikusan tagolt társadalomnak. És rájött arra is, hogy a végső szót végül is ő mondja ki; viszont aki csak hablatyol, dumál, de célravezető megoldást kínálni nem képes, úgyis fennakad a rostán! Az utcákon és tereken ezért énekelték lelkes fiatalok és könnyező szemű öregek a csehszlovák him-MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György Hangos helyeslés és számtalan tapsvihar jelezte: a változás lényegét, a megújhodás szellemét mindenki érti. A forgalmat irányító rendőr is — kokárdával a hajtókáján ...! és döntenek a haza ügyeiben. . .. November második felében országos szavalóverseny színhelye lett hát Csehszlovákia, ahol az egyszerű halandó megtapasztalhatta végre a saját erejét; rájöhetett, hogy azon a helyen, ahová ■ ' «PHBwaaMMBHaMWBMBMHBBMBBWBHBBBBBMBMMi nuszt, a figyelmesek ezért tapsoltak bele hangosan a rögtönzött pódiumokra lépő szónokok beszédébe. Sokan találkoztunk a tereken és a vitaklubokban: az erőszakot elítélők és másként gondolkodók ... barátok, ismerősök.
