A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-14 / 29. szám

a baj, hogy a Bratislavai Líra már nem­csak alulmúlta, hanem végleg kifutotta önmagát? Ezt eldönteni nem az én dolgom, ám mindenképpen riasztó jel, hogy a nemzeti dalverseny színvonala esztendők óta süllyedőben van; hogy az évről évre itt elhangzó tízvalahány dal között vajmi ritkán csillan föl valami nemesebb, figyelemre méltóbb maté­ria. Mindennek szinte szükségszerű vele­járója, hogy a Líra manapság már a kulisszák mögött sem igazi esemény. Lehetséges, hogy aki még nem járt nemzetközi dalfesztiválon, az joggal hi­szi ezt a könnyűzenei seregszemlét olyan fényes eseménynek, amelyet szakmai tapasztalatcsere, barátkozás, versenyizgalom, sztárvendégek jelenlé­te és a versenyprogramon túl is sajtos, rádiós, televíziós hírverés jellemez ... Sajnos, a Bratislavai Lírán az utóbbi esztendőkben már alig-alig tapasz­talni az ilyesmit; ez a fesztivál a múló évek folyamán egyre inkább szürke és fénytelen eseménnyé vált. Az igazi izga­lom talán még egy komolyabb kuglipar­tin is nagyobb, mint az itteni verseny­ben, a három nap alatt alig akad kü­­lönprogram és sztárvendég is csupán egy-kettő, akik vagy el sem jönnek a tiszteletükre meghirdetett sajtóértekez­letre, avagy kényszeredett válaszokat adnak kényszeredett kérdésekre ... Ebben a fásult alaphelyzetben üdítő színfoltja volt a három napig tartó fesz­tiválnak a nemzetközi dalverseny. Euró­pa 14 országából érkeztek az énekesek és együttesek, s félház előtt is szinte egytől egyig fel tudták villanyozni a publikumot. A győztes egy spanyol „donna": Lián Ross lett. Nagy sikert aratott még Dorkás is, ez az NSZK-ból érkezett fiatalka táncdalénekesnö, to­vábbá az olasz nevű osztrák művésznő: Eta Scollo, a Hollandiát képviselő G'Race, a francia sanzon hagyományait öregbítő Myriam, de mások is fel tud­ták villantani tehetségük mértékét, egyéniségük báját, az énekesi mester­ség sikert hozó ötleteit. A Bratislavai Líra '89 rendezőségé­nek a fesztivál gálaműsoraival sem volt különösebb szerencséje. Művészileg csalódást okozott a Belgiumból érke­zett Confetti'S együttes; Sabrina, az olaszországi diszkósztár pedig egysze­rűen hamisan énekelt. Nemúgy Joan Baez, a folk-rock stílus világhírű gitáros elöadónöje, akinek koncertje mégsem hozta meg a rendezőség által remélt sikert. A fesztivál zárónapján az írorszá­gi Johnny Logan adott még éjfélbe nyúló műsort. Mindent egybevetve tehát: a kény­szerfiatalítás, a helyszínváltoztatás, az ilyen-olyan fazonigazítás sem hozta meg a Bratislavai Lira számára a tartós javulást ígérő igazi áttörést. Kár pedig, mert jövőre, a jubileumi fesztiválon jó lenne ismét régi fényében ragyogva, „hegymenetben" látni hazánk könnyű­zenei csúcsrendezvényét. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE Csopak és Balatonfüred közt a félúton a 73-as út kiépített csomópontján kell keresz­tülhaladni. Innen Balatonfüredig a 71 -es utat 2X2 sávosra szélesítették, igy ezen a for­galmas szakaszon is kényelmesen érkezünk Balatonfüredre, a Balaton északi partjának egyik nagy városába. Füred már a XVIII. században nevezetes helye volt a Balaton­nak. Nemcsak költők emlegették szépségét és „vigasságait", hanem a köszvényben, gyomorbajban szenvedők is gyógyhatású vi­zét. Kazinczy, Kossuth, Jókai, majd Eötvös Károly tudósításai öregbítették a fürdőhely hírnevét. Különlegesen előnyős fekvése miatt vált a magyar fürdőélet központjává. 1971 óta fürdővárosi rangja van Fürednek. A pihe­néstől a legváltozatosabb szórakozásig min­den fellelhető itt. Éttermei, szállodái — az Annabella és a Marina —, étel- és italkülön­legességeket kínáló híres csárdái — Barics­­ka, Koloska, Tölgyfa, Hordó —, korszerűen felszerelt hatalmas nemzetközi kempingje a nagy forgalom ellenére is ellátják az ideérke­zők sok tízezres tömegét. A gyógy- és üdülőhely központjában az 1800-ban épített ivócsarnokot találjuk. Sa­vanyúvizét mindmáig fogyasztják. Ma első­sorban keringési zavarok gyógyítására ajánl­ják. Itt találjuk a híres szívszanatóriumot, szomszédságában azt a fedett árkádos sé­tányt, ahol azoknak a költőknek, tudósoknak emléktábláit helyezték el, akik Füred gyakori vendégei voltak. Ugyancsak itt áll a híres Horváth-ház, a reformkori Füred szellemi központja; itt rendezték az első Anna-bált is. A parti sétány mozgalmas élete mellett né­hány szép szoborral is meglepi az ott meg­fordulót. Medgyessy Ferenc Lantpengető lá­nya szomszédságában Széchenyi István, Kis­faludy Sándor, Rabindranath Tagore szobrát találjuk. A parton Pásztor János Halász és révész c. szobrai idézik az ősi balatoni foglal­kozásokat, a kikötő mólóján Borsos Miklós alkotása, „A balatoni szél" díszük. A hires sétány nevezetességei közé tartoznak az emlékfák, amelyeket tudósok, politikai sze-Balatonfüred madártávlatból Tihanyi részlet mélyiségek, költők ültettek ittlétükkor. Bala­tonfüred környéke nemcsak a Balaton fensé­ges látványával kecsegtet, hanem a város fölött elterülő hegyek és völgyek hangulatos kirándulóhelyeivel is. A 71-es út a füredi hajógyár mellett, közvetlenül a tó partján halad, az Aszófői-saroknak nevezett öböl mentén. így éri el a Tihanyi-félszigetet. A félsziget tájvédelmi körzet, a Balaton egyik legszebb pontja. Változatos felszíni formáival kiemelkedik a tájból, magasan a tó vize fölé. Kéttornyú temploma és a körülötte felépült falu sajátos építészeti stílusával, hegyre kapaszkodó házaival megkapóan szép látványt nyújt. 1055-böl ránk maradt híres alapítólevele az egyetlen olyan kin­csünk, amelyikből képet alkothatunk ma­gunknak a XI. századi magyar falu életéről. Az ősrégi faluból ma már csak az altemplom, valamint az Óvár egy-egy falmaradványa ad hírt. Vára, amelyet a törökök képtelenek voltak elfoglalni, ma már sehol sincs. A Rákóczi-szabadságharc után a császári had­­vezetöség romboltatta le. Ennek köveiből emelték az apátsági templomot és a hozzá csatlakozó kolostorépületet 1719 és 1754 között. A szentély alatti altemplomban, ami az 1055-ben emelt templom helyén áll, az alapító I. András dísztelenségében is megka­póan szép sírját találjuk. A kolostor ma a híres Tihanyi Múzeum kiállításainak ad nya­ranta helyet. A Templom-dombon sok a látnivaló, de a községben is érdemes kiadós sétát tenni. A népi építkezés szebbnél szebb épületei bukkannak elénk. A tihanyi köböl emelt tornácos lakóházak, a zegzugos utcák és a táj sajátos növényzete mediterrán han­gulatot idéznek. A falu megkapó látványa után a félsziget megtekintésére invitáljuk a látogatót. Legérdekesebb ezek közül a Bel­­ső-tó, felszíne 25 méterrel magasabban fek­szik a Balatonénál. Körülötte megcsodálhat­juk a hévforráskúpokat, közülük is a legszeb­bet, amelyet a nép Aranyházként emleget. Tihany nemcsak látnivalóval várja vendé­geit, hanem elsőrendű szolgáltatásokat is nyújt számukra. Szállodája, jól felszerelt mo­telje, csárdái, éttermei, és hires Rege cuk­rászdája a teraszáról kitáruló panorámával, valamint jól szervezett fizetővendég-szolgá­lata kellemessé teszi az itt-tartózkodást. A Balaton e pontjáról autóval vagy hajóval egyszerű eljutni a tó bármelyik pontjára. KÉRDÉS: Mi volt egykor Tihany természeti nevezetessége ? 3. VERSENYSZELVÉNY hum usz HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5

Next

/
Thumbnails
Contents