A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-17 / 47. szám
EREDMÉNYES ÉVTIZED A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke 1979-ben hirdette meg a történeti Gömör megye néprajzi feltárásának hosszútávú programját. E kutatási terv kezdeményezője és gyakorlati irányítója, a tanszék mostani vezetője, Ujváry Zoltán már ezt megelőzően is közzétett ugyan néhány, a megye néprajzát, főleg népköltészetét bemutató munkát, és születtek egyéb, szórványos eredmények is, az egész Gömör-kutatás leggyümölcsözőbb évtizede mégis ez a legutóbbi volt. A tanszék gondozásában azóta jelenik meg a Gömör Néprajza című könyvsorozat, amely mostanra a huszonegyedik köteténél tart és többszerzős tanulmányköteteket, valamint kismonográfiákat egyaránt tartalmaz a történeti Gömör megye Magyarországhoz, ill. Szlovákiához tartozó területéről is. Ezzel párhuzamosan a Néprajzi Tanszéken létrehozták a Gömöri Archívumot (a Gömör-kutatás adattárát), amely eddig több tízezer lapnyí néprajzi adatot, rengeteg fényképfelvételt, hangszalaggyűjteményt foglal magába. 1987-ben az akkor alapított Gömöri Múzeumban, Putnokon egy kis állandó néprajzi kiállítást is létrehoztak. Az eredmények tehát valóban nyilvánvalóak. A Gömör-kutatásban érdekelt intézmények 1989. október 6—7-én Putnokon az intézményes kutatások tizedik évfordulója alkalmából egy kétnapos konferenciát rendeztek, amelyre a kutatásokban érdekelt szakembereken kívül, a munkát segítő állami és társadalmi intézmények képviselői is részt vettek. Szőkébb pátriánkat a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömöri Múzeum és a rozsnyói (Rozriava) Bányászati Múzeum küldöttségén kívül, a rozsnyói Csemadok JB munkatársai, valamint több érintett helység (Szilice, Deresk stb.) küldöttei képviselték. A rendezvénysorozat nyitányaként a Gömöri Múzeum időszaki kiállítóhelyiségében az intézmény legújabb szerzeményeiből rendezett kamarakiállitást adták át az érdeklődő nagyközönségnek. Az ezt követő bensőséges hangulatú konferencián először Ujváry Zoltán számolt be a kutatási program megvalósításának kezdeteiről, majd a tárgyi néprajz vizsgálatának eredményeiről (Bödi Erzsébet), ill. a folklórkutatás állásáról (Bartha Elek) hallgathattunk meg tartalmas előadásokat. Szabó László a Gömör Néprajza c. sorozat eddigi darabjait értékelte szélesebb összefüggésekbe helyezve, szuggesztiv módon. Bodnár Mónika a putnoki Gömör Múzeum eddigi tevékenységéről és terveiről számolt be. A számtalan felszólaló köaül most B. Kovács István tájékoztatóját érdemes kiemelni, amelyben a rimaszécsi (Rimavská Sec) Honismereti Ház vezetője arról számolt be, milyen eddigi eredményei vannak, ill. mik a célkitűzései ennek a viszonylag kis tájegységet átfogó, ám az egész Gömör-kutatás szempontjából mindenképpen nagyon figyelemreméltó újdonsült intézménynek. Másnap a konferencia résztvevői egy egész napos tanulmányi kiránduláson vehettek részt, amelynek keretében a Száraz-völgyi falvak jólápolt népi műemlékeit csodálhatták meg. A konferenciák hivatalos programja és a magánbeszélgetések egyaránt arról győzhették meg a résztvevőket, hogy valós eredmények még ilyen viszonylag kis területegység tudományos vizsgálatával is. csupán jól szervezett összmunkával, intézmények közötti együttműködéssel érhetőek el. Gömörben ehhez adottak a feltételek! USZKA JÓZSEF Lehnt villa rs múzeum tiad Ischlben m zeneszerző noyy üuiyozuszuüujo seüvenc j/udsztuluvji LEHÁR NYOMÁBAN BAD ISCHLBEN Komáromot (Komárno) és az Ausztriában levő Bad Ischl fürdővárost egy nagy zenei egyéniség, Lehár Ferenc köti össze. Komáromban született és Bad Ischlben élt hosszú ideig, s itt is halt meg 1948-ban. A nyár folyamán a szülőváros kezdeményezésére az SZSZK Kulturális Minisztériumának égisze alatt az Osztrák Kulturális Minisztérium vendége volt egy hétig Bad Ischlben dr. Szénási Zoltán tanár, a zeneszerző születésének 120. évfordulójára készülő monográfia szerzője. Gazdag élményekkel, tapasztalatokkal és sok új értékes adat birtokában érkezett haza a felejthetetlen útról. — Kérem mutassa be röviden a várost. — Salzburgtól 45 km-re terül el ez a csodálatos, 20 ezer lakosú fürdőváros, a Traun és az Ischl folyó találkozásánál. Körös-körül magas hegyek övezik. Szinte meseország benyomását kelti, ahol megállt az idő, a gótikus, barokk és más stílusú szép épületek között ma is olyan a hangulat, mint amilyen Lehár ^életében volt. Mindenütt rengeteg a virág, szépek a fürdőépületek, ahová főleg a reumás s más ízületi betegségben szenvedők jönnek gyógyulást keresni. — Gondolom, hogy a sok szép látnivaló közül mégis elsősorban a Lehár-emlékek érdekelték? — Természetesen. A Lehár-sétányon a Traun folyó partján van a Lehár-villa. amely ma már Lehár-múzeum. Lehár végrendeletében a városra hagyta az épületet az egész értékes berendezésével s nagy művészeti gyűjteményével együtt. Csak egy kikötése volt, hogy semmit se változtassanak meg, ezt a kérését az utódok ma is-tiszteletben tartják. Családias jellege van a múzeumnak. 12 helyiségében mindenütt találkozunk Lehár életével kapcsolatos tárgyakkal, emlékekkel. Komáromról is van itt két kép: panoráma a városról meg a Nádor utcai szülőházát bemutató felvétel. Megcsodáltam Lehár kis és nagy dolgozószobáját, ahol halhatatlan műveit alkotta s csöndben elgondolkoztam a hálószobában annál az ágynál, ahol 1948. október 24-én délután három órakor csendesen elhunyt. Kedves kísérőm, Sylvia Müller elmondotta, hogy ravatala napokig állt az ischli templomban, vége-hossza nem volt a koszorúk és csokrok áradatának. Ezernyi riporter nyüzsgött az utcákon, tereken, a temetőbe vezető út mentén. A koporsóját az ischli temetőbe vitték, s a családi kripta márványlapjára rávésték Lehár Ferenc nevét, búcsúzóul a Volga-dalt, „A cárevics" c. nagyoperett sikerszámát adta elő a bányászzenekar. Ez volt Lehár utolsó kívánsága. Sok szép kép és értékes dombormű van a Lehár-villában, amely a szülei iránti nagy szeretetéröl tanúskodik. Naponta ellátogattam a villába, ahol a Lehár-múzeum májustól október végéig van nyitva az érdeklődők elint s/obnt tíoií Ischli A Lehar-sztnnoz unuicíc számára. Napi sétáimat mindig a temetőben, Lehár sírjánál fejeztem be, megöntözve a virágokat s letettem én is a tisztelet csokrát városunk nevében. A Lehár-tradíciókat itt is ápolják; látva a két Lehár-szobrot Bécsben és Bad Ischlben, büszke voltam rá, hogy a legszebb szobor mégis nálunk, a szülővárosában áll. Évente júliustól szeptemberig rendezik itt a Lehár operett-heteket a kongresszusi palota nagy kultúrtermében. A palotát körülvevő parkban van Lehár szobra. Lehár-képet szinte minden kirakatban lehet látni. Májustól októberig a képeslapokat a Lehár-ünnepségek emlékbélyegzöjével bélyegzik le. Az eredeti Lehárszínházban ma Lehár-filmszínház van. Otttartózkodásom alatt fogadott Kari Saller, a város polgármestere, ö is sokat beszélt nekem a Lehár-hagyományokról. hiszen a zeneszerző a város díszpolgára volt s 60. születésnapja alkalmából nevezték el róla azt az utcát, ahol utána még 18 évig élt. A polgármester megkért,. hogy adjam át az üdvözletét Lehár szülővárosa lakóinak s kifejezte óhaját és reményét, hogy a jövőben a két város szorosabbra fűzi kapcsolatait s kölcsönösen részt vesznek egymás Lehárrendezvényein. — Végezetül mondjon valamit a készülő monográfiájáról. — Tizenegy fejezete lesz a készülő műnek, elsősorban Lehár itteni életszakaszát szeretném feldolgozni benne és számba venném a hazai Lehár-hagyományokat is. Dr. BENDA ISTVÁN (Fotó: dr. Szénási Zoltán) 10
