A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-03 / 45. szám
V. SZÁDELÖI-FENNSÍK Két párhuzamosan húzódó sziklás kanyon: a Szádelői-völgy és az Áji-völgy fogja közre a keskeny, észak—dél irányban elnyúló karsztfennsikot. A Tornai-völgyre néző déli lejtőjét és a vele határos területeket az erős karsztosodás jellemzi. Számos sziklakiszögellés és az évszázadokkal ezelőtt nagyban folytatott tarrvágások következtében létrejött ördögtavaszi hérics (Adonis vernalis) sárga tövei. A legkeskenyebb sziklarepedésekbe is befészkeli magát az osztrák pozdor. Gyermekláncfűre emlékeztető nagy virágfészkei a hófehér dolomitsziklák egyik legpompásabb dísze. Egy-egy tövön olykor tízesével ragyognak aranysárga virágai. Csakúgy, mint a többi fennsíkon, itt is a májusi hónap szolgáltatja a legtöbb meglepetést, érdekességet. Ekkor hozza bámulatos virágait a sziklateraszokon együtt találjuk a havasi őszirózsa (Aster alpinus) töveivel. Hamvaszöld színű töleveleí sűrű „párna" formájában tapadnak a sziklafalakra vagy éppenséggel az ördögszántások zegzugos mélyedéseibe. A fennsík egyik nevezetes vadvirága, amely Európa ritka növényeinek Vörös Könyvébe is bekerült — az osztrák sárkányfü (Dracocecephalum austríacum). 3—4 cm-es lila virágainak a pártája íei van fujódva, mint A fentebb említett növényfajok mind a fennsík déli és délnyugati részén találják meg optimális életfeltételeiket, de több faj közülük^északabbra — a fennsík magasabban fekvő növénytársulásaiba is „felmerészkedik". így pl. a magyar nőszirom az osztrák pozdorral és pusztai árvalányhajjal (Stipa pennata) együtt 700 m-es magasságban is virágzó állományokat képez. Még ezek-öi 3 lelőhelyektől is északabbra — a Szarvas NÖVÉNYPARADICSOM A GÖMÖR—TORNAI-KARSZTON___________ ■■■1^I A tátogó kökörcsin a Délorosz-sztyeppek hírnöke szántások a külszín domborzatának a meghatározói. A fennsík északi irányában fokozatosan emelkedik és egyben a karsztvidék határát is képező Szarvas 950 méter magas, elnyúlt tömbjével ér véget. Innen szép panoráma tárul a Gömör-Szepesi Érchegység erdős tájaira és néha a távolban felcsillannak a Tátra hófedte csúcsai is. A Szádelői-fennsik a Gömör—Tornaikarsztnak azon figyelemre méltó része, ahol eszményien lehet tanulmányozni a pannon flóratartomány több száz fajának diadalmaskodó virágzását, majd fokozatos visszaszorulását, csökkenését a kárpáti flóra képviselőinek javára. A délnek tekintő, meredek oldalon a sűrű karsztbokorerdők sok helyen járhatatlan bozótjaival találkozunk. A fák közül mindössze a csökevényes molyhos tölgy (Quercus pubescens) érdemel említést, különben a többi fajtának ezek az életfeltételek úgyszólván elviselhetetlenek. A gyepszintben a harangcsillag (Asyneuma canescens), osztrák pozdor (Scorzonera austriaca), waldstein pimpó (Waldsteinia geoides), hólyagos csűdfü (Astralagus vesicarius subsp. albidus) a jelentősebb, ritka fajok. A fennsíkon kora tavasztól kezdve, júliusig egymást váltják-a szebbnél szebb virágok. A csendes, védett erdőkben, cserjések alján a keltikék (Corydalis) lila és fehér színű virágai hirdetik a tavasz jöttét. Ugyanebben az időben a napos sziklákon a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) sárga virágai az első hírnökök. A sziklagyepekben aztán egymás után nyílnak a homoki pimpó (Potentilla arenaria), selymes zanót (Cytisus ratisbonensis), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) virágai. Április közepétől már alig lehet szemmel követni a tarka-barka virágszönyeg fajgazdagságát — ekkor nyíl - nak az apró nőszirom .(Iris pumila) sokszínű virágai a pápaszemü (Biscutella laevigata), Májusban ilyen látvány fogadja az ide látogatókat és a sziklagyepekben tenyésző magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica). Villásan elágazó szárain kettesével-hatosával nyílnak egymás után a 6—7 cm-es liláspiros virágok. A magyar nőszirom a pannon flóra bennszülött faja, így csak kevés lelőhelyen találjuk meg: Ukrajna, Románia, Magyarország területén, de mindenütt ritkán. A következő növényritkaság, amely az ausztriai Hainburgihegyektöl kezdve a Gömör—Tomai-karsztig található csupán — a Lumnitzer szegfű (Pianthus plumarius subsp. lumnitzeri), a Kárpát-medence bennszülött növénye. Hófehér, mélyen szabdalt, csipkés szélű virágait a sárkány torka, innen kapta nevét is: draco “ sárkány, kefalé = fej. Több mint valószínű a Gömör—Tornai-karszton található virágállományának egyik legerősebb génbankja, ami azt jelenti számunkra, hogy itteni lelőhelyeink védelmekor nemcsak hazai állományait védjük, hanem biztosítjuk számottevő, életerős populációinak fennmaradását az egész tudományos világ számára is. Azt, hogy valóban egy minden figyelmet megérdemlő fajról van szó, tanúsítja közép-európai lelőhelyeinek száma, amely nem több mint 6 vagy 7. Éppen ezért ezeket a meglévő lelőhelyeket közös erővel kell, hogy védjük. Az európai Hóra egyik legritkább növénye az osztrák sárkányfü Az osztrák pozdor az áprilisi termeszét dísze 950 m magas csúcsa alatt terem a leánykökörcsin és a vele rokon, nagyon ritka tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens). Közös lelőhelyükön csak innen ismeretes kettőjük keverékfaja. A tátogó kökörcsin a jégkorszak utáni meleg időszakban vándorolt Közép- és Nyugat-Európa vidékeire a Délorosz-sztyeppekröl. A hegyvidéki, kárpáti növények előfordulása a fennsík területén pontosan fordított, mint a pannon-sztyeppi fajoké, tehát az elterjedésük centruma az északi, magasabb fekvésű növénytársulásokba összpontosul, 8
