A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-03 / 45. szám
A FORRADALOM MA Több mint hét évtizede, hogy minden évben visszaemlékezünk azokra a forradalmi eseményekre, amelyek nyomán az akkori Oroszországban megdőlt a cári rendszer, létrejött a fiatal szovjet hatalom, majd az első szocialista ország megszületésével nagyot fordult az emberiség sorsa. Érdekes tehát, hogyha a Szovjetunióról szólva a forradalmat idézzük, akkor mindig a múltba tekintünk. De attól még nem kevésbé értékeljük a forradalmi múltat, ha most a nyolcvanas évek végén a Szovjetunió forradalmi jelenét állítjuk figyelmünk előterébe. Már csak azért is megtehetjük ezt, mert mindannak a gyökerei, ami ott ma történik, visszanyúlnak egészen 1917-ig, a lenini eszmékig, az akkor megindult alapvető társadalmi átalakulásig. A Szovjetunióban jelenleg zajló változásokat Mihail Gorbacsov egyik beszédében valóságos forradalomnak minősítette. Gorbacsov politikai irányvonala, amelyet az átalakítás és a nyiltság fémjelez, a közvetlenebb, konkrétabb szocializmus és a mind nagyobb demokrácia megvalósításának útját jelzi. Ez annyit jelent, hogy nyíltan és őszintén fel kell tárni a társadalmi hibákat és tévutakat, helyre kell hozni az elmúlt évek és évtizedek súlyos tévedéseit és a jelzett politika alapján kiépíteni egy új szocializmus modellt, amely érdekes és vonzó lesz az egész világ számára. Mihail Gorbacsov tudatában van annak, hogy az elmúlt évtizedek során a szocializmus vesztett tekintélyéből és hogy ennek a jelenségnek a gyökereit az elmúlt évtizedek dogmatikus és konzervatív politikai irányvonalában kell keresni. A szovjet sajtó hasábjain nap mint nap látnak napvilágot eddig ismeretlen dokumentumok, elemzések, új szemléletmódról tanúskodó Írások. Mint minden bonyolult dologban, itt sem lehet elkerülni az érzelmi kitöréseket, de ez mindig így volt a forradalmi idők fordulatában. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov egy mondását szeretném idézni: „Úgy tűnik, hogy most mi mindannyian a demokrácia iskolájába járunk és tanulunk. Még mindig hiányos a politikai kultúránk. Nincs türelmünk még a barátunkat sem meghallgatni. Mindez elmúlik majd, mi kitanuljuk majd ezt a mesterséget is." Gyakran figyelmeztet a főtitkár, hogy a legérzékenyebb kérdésekről is a kölcsönös megbecsülés jegyében kell tárgyalni. Arra figyelmeztet, hogy még a szélsőséges nézetekben is lehet valami ráció. Mert az az ember, aki becsületesen áll hozzá, aki a maga módján a közügy érdekeit képviseli, bizonyos életrealitásokat igyekszik megvalósítani. A Szovjetunió most a forradalom 72. évfordulóján súlyos problémákat kénytelen megoldani, a gazdaság, a belpolitika, a nemzetiségi éret területén. A problémákat nem rejtik véka alá. És nyíltan kimondják azt, hogy le kell győzni az évtizedeken át tartó szigorúan központilag irányított és megszabott programszerű gondolkodást és sablonszerű gyakorlatot. Meg kell tanulni az önálló gondolkodás és az önálló cselekvés erkölcsi és politikai módjait. Vissza kell állítani az ember egyéniségének a tiszteletbentartását és szabadságát. Bizalmat és megértést kell tanúsítani a dolgozók életszínvonala, életkörülményei iránt. E politikai irányvonal a külpolitikában és a nemzetközi munkásmozgalomban is meszszemenő távlatokról és eredményekről számolhat be. STRASSER GYÖRGY Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Prágában fogadta az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának küldött CSÜTÖRTÖK ségét, élén a KB Politikai Bizottságának tagjával, az etióp miniszter tanács alelnokével. Alemu Abebáy val. Miloá Jakes, a CSKP KB főtitkára Prágában fogadta Kurt Seibtet, a Német Szocialista Egységpárt PENTEK Központi Revíziós Bizottságának elnökét, aki a CSKP KB meghívására érkezett hazánkba. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke Budapesten találkozott Hans-Jochen Vogellal, az SPD elnökével. A magyar fővárosban a hét végén tartották meg a Hazafi-SZOMBAT as Népfront 9. kongresszusát. A front elnöke és köztársasági elnökjelöltje Kulcsár Kálmán igaz ságugy-miniszter lett. A KGST és az EGK kapcsolatairól VASÁRNAP köreinek képviselői vettek részt. Moszkvában kétnapos nemzetkö- A konferencia az első ilyen fórum zi konferenciát rendeztek. A ta- M volt azt követően, hogy a KGST és nácskozáson a két gazdasági tö- I _ M az EGK tavaly júniusban hivatalomörüléshez tartozó számos orsan is kapcsolatokat létesített, szag tudományos es vállalkozói Ülést tartott Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A tanácskozáson Ignác Janák a párt tevékenységéről. Ondrej Sáling pedig a környezetvédelem időszerű feladatairól számolt be. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök befejezte hivatalos iraki látogatását és Bagdadból az egyiptomi fővárosba, Kairóba utazott. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök, meghívására rövid munkalátogatást tett hazánkban Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke kíséretével. Ladislav Adamec és Németh Miklós áttekin SZERDA 11 tette a két ország közötti kapcsolatokat és az együttműködés további bővítésének lehetőségét. Tájékoztatták egymást a Gabcíkovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszer építésével összefüggő álláspontjukról. A prágai vár Spanyol Termében október 11 —12-én tartotta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 15. ülését. A tanácskozáson a CSKP KB 14. ülése óta kifejtett tevékenységről és a XVIII. kongresszusig hátralevő időszak további feladatairól, valamint a párt környezetvédelmi politikájáról tárgyaltak. OKTOBER '89 VISSZWLLANTÓ Ájedoe* Ofuojo! Madách Imrére emlékeztünk. Az ember tragédiája című drámai költemény szerzője halálának 125. évfordulója alkalmából cikkek jelentek meg és előadások hangzottak el a halhatatlan költő életéről és a nagy mű jelentőségéről. Én ezúttal néhány adalékot szeretnék elmondani arról az összefogásról, amely a költő halálának 100. évfordulója alkalmából 1964-ben megnyilvánult. Fábry Zoltán azt írta az ötvenes évek derekán megjelent egyik cikkében, hogy Alsósztregován, Madách Imre szülőhelyén a Madách-kripta összedől, Madách csontjait pedig kitúrják a disznók. Nyilván ezért, de azért is, mert Madách Imre kultusza sosem halványult el sem a magyarok, sem a szlovákok körében, a cikk megjelenése után sokirányú intézkedés történt annak érdekében, hogy a háborúban megrongálódott Madách-kastélyt és a Madách síremléket rendbehozzák és megőrizzék az utókornak. Az ötvenes évek végén sok ezer korona állami támogatással előbb a kastélyt, és a védetté nyilvánított parkot, majd 1960-ban a síremléket hozták rendbe és műemlékké nyilvánították. Később az illetékes szervek a losonci (Lucenec) irodalmároknak és a Csemadok helyi szervezete vezetőségének azt a javaslatát is magukévá tették, hogy Alsósztregován (Dolná Strehova) létesítsenek Madách Múzeumot. A terv megvalósítására a Szlovák Nemzeti Tanács támogatásával a kért hatvanezer korona helyett háromszázezer koronát utaltak át. A múzeum létesítésére szánt tekintélyes összegnek megfelelő nagyszabású tervet is kidolgoztak. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem három, hanem öt helyiséget rendeztek be múzeumnak. Három szobában Madách Imre alkotásait és az ezzel összefüggő irodalmi anyagot, két szobában pedig a család tárgyi emlékeit helyezték el. Előzőleg a Madách-kúria új tetőt kapott, külsejét-belsejét átfestették, padlózatát kicserélték, ajtóit, ablakait korabelivé varázsolták. A kastély homlokzatán restaurálták a címert, és újjáépítették a feljárót és az erkélyt. Ezenkívül rendbehozták a síremléket, a síremlékhez vezető utat, és körülkeritették a több hektárnyi parkot. Az épület, a park és a környék csinosítását a falu lakói társadalmi munkával segítették. A huszonhárom tematikus részre osztott múzeumban több mint száz képet, fényképet és más dokumentumot állítottak ki. Az anyag Madách Imre életét, munkásságát, környezetét, a kort és az akkori társadalmi viszonyokat mutatja be. Felvonultatja azokat is, akik a nagy mű keletkezését valamilyen formában befolyásolták. A Madách Imre írói. politikai és emberi profilját megrajzoló múzeumot — nagyszámú belföldi és külföldi hivatalos képviselet részvételével — 1964. október 4-én, a költő halálának 100. évfordulóján nyitották meg. A közben eltelt évek alatt a múzeumot sok ezren felkeresték, megcsodálták; Madách Imre hívei pedig tovább gyűjtötték a dokumentumokat. A szervezők már a kezdet kezdetén arra is gondoltak, hogy a Madách-kastélyban idővel tanácsos lenne állandó jellegű magyar—szlovák kapcsolattörténeti kiállítást is rendezni. E feladatát a Madách Múzeum járási-honismereti múzeumként teljesíti. A Madách Múzeum 25 éve a magyarok és a szlovákok példás összefogásának eredményeképpen született meg. Kifejezte, hogy népeink nemcsak együtt éltek és élnek, hanem a haladó hagyományokat is közösen őrzik és ápolják.
