A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-27 / 44. szám
csen Ottmár Lajos, Bénán pediglen 1961 -tői Angyal Irén tanítónő a könyvtáros ... A fiatalok közül még a csákányházi Gáspár Júliát mindenképpen illik megemlíteni, ő fiatal, mindössze ötödik esztendeje végzi nagy áttekintéssel és hozzáértéssel önként vállalt munkáját. A járásban elsőként még 1965-ben, a füleki téka érdemelte ki a Példás Könyvtár címet. Azonban a város jó ideig nem tudott a közkönyvtárnak érdemleges helyiséget biztosítani. A vidéki könyvtárak munkáját többek között Eliásová Katarina szakfelügyelő is rendszeresen ellenőrzi. — Mivel tudok magyarul — mondja — részt veszek a magyar nyelvű könyvek vásárlásában is. A válogatáskor figyelembe veszszük az egyes könyvtárak dolgozóinak a személyes kívánságait, óhajait is. Bátran állítom: a járásban akad olyan könyvtárépület — mint Törincsen is —, ahol penészesek a falak, vagy beázik a tető. A losonci járási könyvtárnak sok a vidéki látogatója is. A kötetek jelentős hányada szépirodalmi alkotás. Az épületben olvasósarok is található; a gyerekeknek mesedélutánokat vagy lemezhallgatással egybekapcsolt rendhagyó irodalmi délutánokat, színvonalas összejöveteleket tartanak a könyvtár dolgozói. Losonc, mondhatni, diákváros, sok tanuló kőtelező olvasmányát is a járási könyvtárból szerzi be magának. — A különböző korosztályú lányok és fiúk — szögezi le Katarina —, elégedettek a könyvellátással, s ez kicsit a mi munkánkat is minősíti. — A legújabb 1. számú pionírtigeti lakótelepi könyvtárunkban — veszi át tőle ismét a szót az igazgató — videóműsorok rendezésére is nyílik lehetőség. A gyengén látó, vagy teljesen világtalan polgáraink számára önálló részleget szeretnénk még az idén nyitni. Lőcséről (Levoca) már meg is rendeltük a könyveket... Tavaly a járási könyvtár 5 145, olvasójegygyei rendelkező rendszeres látogatója 201 440 könyvet és folyóiratot kölcsönzött ki. A könyvtárba a könyveken kívül 157 féle napilap meg egyéb újság jár. A tenyérnyi olvasószögletben a Morvaországból Losoncra nősült Libor Drastík böngészi épp a napilapokat. — Szabadidőm egy részét itt töltöm — mondja — szeretek olvasni, leginkább a művészeti albumokat és a természetleíró könyveket kedvelem. A könyvtár, úgy érzem, méltán rászolgál a „példás" jelzőre. ZOLCZER LÁSZLÓ A szép írott szó mindenkié Losoncon (Lucenec) mintegy 30 ezren élnek, a járás területén pedig kb. százezer ember lakik. A nagy múltú város könytáraiban 140 ezer könyv található, a vidéki népkönyvtárakban megközelítőleg 10 ezer kötet lelhető. Az egész könyvállomány mintegy 30 százaléka magyar nyelvű kiadvány. A járási könyvtár és a körzeti könyvtár egy részlege Losoncon egy főtéri, belvárosi saroképületben található. Az intézmény 1985 óta viselheti a Példás Könyvtár címet. Az igazgatói teendőket 1974 áprilisától dr. Pável Urbancok látja el. • — Már kölyökkoromban nagyon szerettem olvasni, de ma is „könyvmoly" vagyok — mondja a 48 esztendős férfi — ezért hát módfelett megörültem, amikor lehetőségem nyílott az igazgatói állás betöltésére. Levelező tagozaton könyvtárosi szakképesítést is szereztem... A városban a központi és járási könyvtáron kívül az egyes peremkerületekben további négy részlegünk működik. Vidéken, Poltáron és Füleken (Fifakovo), a két további városon kívül 82 faluban, kisebb-nagyobb településen található népkönyvtár. Itt, helyben a különféle főiskolák diákjai számára is tudunk szakirodalmat biztosítani. Ez új kezdeményezés. A hallgatók élnek is a kínálkozó lehetőséggel, az elmúlt esztendőben mintegy száz esetben vették igénybe szolgáltatásainkat. Ha a keresett könyv vagy szkriptum nem áll rendelkezésünkre, az érdeklődő számára más könyvtárból is beszerezzük. Az olvasók könyvtárainkban összesen 440 ezer könyv között válogathatnak. Évente mintegy 600 000 korona értékben új kiadványokkal és újságokkal gyarapodik a választék. A járási könyvtár esztendők óta gyümölcsöző kapcsolatokat ápol a magyarországi rétsági, valamint a salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád megyei könyvtárral is. Legutóbb a Magyar Kultúra Napjai Csehszlovákiában címmel megrendezett rendezvénysorozat keretében például Zólyomban (Zvolen) magyar könyvek kiállítására is sor került. A tárlat köteteit az esemény végén a járási könyvtár kapta ajándékba. — Örültünk a kiadványoknak — magyarázza beszélgetőpartnerem —, s a készlet zömét vidéki részlegeink között osztottuk el. Az egykori banképület — számos kényszerű átalakítás után — 1975 kora tavaszán vált az írott szép szó fellegvárává. Az intézmény zömök falai között gyermekek, felnőttek és idős nyugdíjasok egyaránt sok hasznos órát eltölthetnek. Minden korosztály megtalálhatja a maga számára legvonzóbb olvasnivalót. — A könyveket 1980 óta már mi magunk vásároljuk — jegyzi meg a könyvtárigazgató —, a magyar könyveket a helyi meg a füleki könyvesboltban vesszük meg. Az idén, január elején a Pionírliget nevű lakótelepen, a művelődési otthonban, új könyvtár nyílt. A szóban forgó negyedben 12 ezer lakos él. A részleg egyelőre csak egy tágas, modem, ízlésesen berendezett csarnokot mondhat a magáénak, két további helyiségbe ugyanis ideiglenesen a szomszédos alapiskola osztályai költöztek. Pavel Urbancok szívesen elkalauzolt az épületbe. Beatrix Kovácová volt az ügyeletes könyvtáros. — Minden rosszban van valami jó is — jegyezte meg mosolyogva — igaz ugyan, hogy a két termünkben egyelőre kisiskolások tanulnak, de így legalább a gyerkőcök az óraközi szünetekben nem a folyosón futkosnak, hanem többnyire a könyvek között lapozgathat) nak. — Az ideális az volna — jegyzi meg mellettem kalauzom — ha minden könyvtárunk ilyen jól felszerelt lenne ... Visszaindulunk a belvárosi könyvtárépülethez. ^ — A falusi tékákat többnyire társadalmi munkában, önkéntes helybéli emberek vezetik — szögezi le az igazgató —, az illetékes nemzeti bizottságoknak nehéz erre a feladatra alkalmas, megfelelő személyt találniuk. Sok helyütt egyszerűen nincs, aki vállalná a könyvkölcsönzést. Tapasztalatom szerint ott folyik igazán eredményes munka, ahol olvasni egyébként is szerető, irodalombarát idősebb parasztemberek, vagy pedagógusok vállalták magukra a kultúra népszerűsítésének, terjesztésének nem mindig hálás szerepét ... Az alapiskolák értelmetlen, elsietett körzetesítése sok fejtörést okozott nekünk is. Több helyen természetes volt ugyanis, hogy a tanítói kar egyik vagy másik tagja felvállalta a könyvtár igazgatását is. Amint azonban megszűnt a tanoda a faluban, elköltözött a pedagógus a helységből, a könyvtár is vezető nélkül maradt. A járás mintegy 30 falujában azonban még ma is tanító a könyvtáros. Ezeken a településeken zökkenőmentes a kölcsönzés. — Sajnos — kesereg Urbancok igazgató — nálunk is nagy az elvándorlás. Évente megközelítőleg tíz könyvtárat hagy cserben, ilyen vagy olyan okok miatt az eddigi vezetője. A körzeti népművelőkön kívül járásszerte mindössze 35 hivatásos könyvtári dolgozónk van, a tékavezetést társadalmi munkában végzők közül az idén ez ideig már hét személy hagyott faképnél bennünket. Néhány községben: Mulyadon (Mufka), Persén (Prsa) vagy Keresztúron (Nővé Hony) például a közeljövőben javítani kell a könyvtár működésének a színvonalán, Ragyolcon (Radzovce). Csákányházán (Cakanovce), Törincsen (Trenc) Síden (Síd), Sőregen (Surice) meg többek között Bénán (Belina) viszont kifogástalan, eredményes munkát végeznek a könyvtárak vezetői... Ipolynyitrán (Nitra) 1968 óta Serfőző Mária néni vezette, még túl a nyolcvanadik esztendején is hozzáértéssel, lelkesen a könyvtárat. Az írott szó „templomának" nevezte kis birodalmát. Sajnos. néhány hónapja már nincs közöttünk ... Söregen is idős nyugdíjas, Tóth Józsi bácsi intézi, szervezi a könyvkölcsönzést. Síden 1962 óta Mihály Magda, Tőrin-6
