A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-20 / 43. szám
A B pavilon szovjet részlegében a haditechnika előállításáról polgári termelésre való áttérés eredményeképpen született gépek és berendezések nemcsak a szovjet ipar fejlettségéről, hanem a Szovjetunió békepolitikájáról és a Szovjetunióban történő átalakításról is kifejezően vallottak. A vásáron tett látogatása alkalmából a szovjet pavilonban szerzett benyomásairól elismerően nyilatkozott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára is. A szovjet kiállítók vendégkönyvébe ezeket írta: „Nagy érdeklődéssel szemléltem meg a kiállított gépeket, amelyek az új műszaki eredmények gyakorlati felhasználására tett törekvéseket és a katonai kapacitásoknak a lakossági szükségletek kielégítésére tett lépéseket tükrözi." Sok szépet és újdonságot vonultatott fel egyebek között a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Japán, Dánia, Belgium, Olaszország, Svédország, Spanyolország, és Hollandia. Az utóbbi ország Philips pavilonjában kiállított távközlési eszközök aratták a legtöbb sikert. A Philips vállalat eddig már hét csehszlovák vállalattal kötött kooperációs szerződést és újabb szerződéseket készít elő. A holland cég egyebek között a Csehszlovák Televíziónak egy szintén nagy érdeklődéssel övezett képújság-programot is ősz - szeállított. Nagy sikert arattak a magyarországi vállalatok termékei is. Újdonságnak számított egyebek között a korrtert korróziósebességmérő műszer. Csehszlovákiában először állították ki a ruházati iparban használatos bélésragasztógépet és a licenc alapján gyártott kétpárnás ipari vasalógépet. A magyarországi termékek közül a látogatók különösen az Ikarusz 366 típusú távolsági autóbuszt szemlélték nagy érdeklődéssel. — Az Ikarusz 366 típusú autóbusz — kaptuk a tájékoztatást a KGST keretében kötött hosszúlejáratú kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeképpen született meg. Alváza a Karosa gyár terméke, meghajtása UAZ motor, a felépítmény magyar gyártmány... Az Ikarusz csuklós autóbusz Szlovákia fővárosában is kedvelt tömegközlekedési eszköz. Csehszlovákia ebből a típusból városaink részére ebben az évben a Magyar Népköztársaságtól több mint ötszázat rendelt. A vásárt járva azt láttam, tapasztaltam, hogy belső szükségleteink és a külső körülmények, mindenekelőtt az éles nemzetközi verseny és a Nyugat-Európában létrehozott egységes piac azt diktálják, hogy határozottan és következetesen haladjunk az átalakítás, a gazdasági és a politikai élet mechanizmusának a tökéletesítése útján. Az átalakítás azt jelenti, illetve azt igényli, hogy Csehszlovákia termékeit, technológiáját, szellemi teljesítményét viszonyítsuk, vessük össze a világszínvonallal és törekedjünk arra, hogy Csehszlovákia jó hírét megőrizve ott is elérje a csúcsszínvonalat, ahol ma még elmaradás és visszaesés tapasztalható. Egyesek felteszik a kérdést, a vásáron rendezett sajtótájékoztatón is találkoztunk hasonló gondolattal, hogy vajon futja-e erőnkből, meg tudunk-e birkózni az egyre növekvő feladatokkal, képesek vagyunk-e haladni az intenzifikálás és á gazdaság jövedelmezősége útján ... Képes-e a csehszlovák ipar arra, hogy egyre több terméke elérje a világszínvonalat'? Számos szakember véleménye, és az említett sajtótájékoztatón kapott tájékoztatás szerint: igen. Az utóbbin egyebek között ezeket mondták: — Előrehaladásunkhoz elsősorban az szükséges, hogy tökéletesítsük az KGST-n belüli munkamegosztást, a kor szükségletének megfelelően egyeztessük a népgazdasági terveket és kössük meg a gazdasági szerződéseket, biztosítsuk, hogy fejlődjék a KGST keretein belül a korszerű, szocialista piac. A gazdaságtalan termelés fokozatos, tervszerű és céltudatos visszaszorításával, valamint a progresszív termelési ágazatok kiemelt fejlesztésével nemcsak a nyersanyag-, energia- és anyagfelhasználás csökkenthető, hanem növelhető a termékek színvonala is. Az átalakítás, a gazdaság szerkezetének tökéletesítése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a minőségért folytatott küzdelem, nagy feladatokat hárít a tudományos kutatásra is. A kiállításon kapott tájékoztatás szerint azonban a tudományos kutatás ma már egyre jobban arra törekszik, hogy — felhasználva a számára biztosított kedvező feltételeket — megfeleljen az elvárásnak. Nézelődésre azért választottam a vásár megnyitását követő első napokat, mert úgy véltem, hogy ezeken a napokon nem lesz olyan nagy a zsúfoltság mint hétvégén. Lehet, hogy a megnyitást kővető szerdán és csütörtökön néhány ezerrel valóban kevesebben járták a vásárt, mint hétvégén, szombaton vagy vasárnap. Egy-egy pavilon előtt azonban állandóan rengetegen álltak, tolongtak. Ennek ellenére így is sok szépet láttam, sok új ismerettel gazdagodtam. Azt hiszem, a vásárról mindenki azzal az érzéssel távozott, hogy érdemes volt elmenni Bmóba, a nemzetközi gépipari kiállítást érdemes volt megnézni. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek §9 HmÁniHn v/íí»lf/l #« É ti $$€& Debrődön (Debracf) 1976-ban szüntették meg az iskolát Ezt a tényt többször és több helyen idéztem már szóban és írásban, az iskola másfél százados krónikája kapcsán, amit ma is példaértékű dokumentumnak tartok. Pozitív példának egy kistelepülés oktatásügyének folytonossága szempontjából, s negatívnak e folytonosság megszakításának okán. Azért, hogy a fenti dátumtól számítva a krónika írása mostanáig szünetelt. Azonban ezt a jeles krónikát megőrizték, s úgy tűnik, a másfél évtizeddel ezelőtt félbeszakadt bejegyzéseket ismét folytatni lehet. Vagy pontosabban: nemcsak lehet, hanem kell is. Az új rendelkezések — mint ismeretes — lehetővé tették a kistelepüléseken a korábban megszüntetett iskolák reintegrációját. Debrődön e határozat értelmében még a tavasszal hozzáláttak az egykori iskola renoválásához, azzal az elhatározással, hogy már most szeptemberben újrakezdik benne a tanítást Csakhogy a közel másfél évtizede használaton kfvüli iskolaépületet az idő megviselte,.s megfelelő felújítás nélkül egykori rendeltetésének megfelelően nem szolgálhatott. A felújítási munkálatokhoz még áprilisban hozzáláttak, hogy a szeptemberi iskolanyitásra minden elkészüljön. Csakhogy a valóságban a dolgok nem mennek mindig olyan gyorsan s olyan simán, mint ahogy azt szeretnénk. A debrődi iskola felújításakor is különböző tervezési és adminisztrációs problémák merültek fel. Mindezek következményeként az már a nyár közepén látható volt, hogy az iskolanyitást el kell halasztani. Szeptember elején voltam Debrődön, hogy közelebbi tájékoztatást kapjak az iskola felújításának, illetve megnyitásának lehetőségei felől. — Szerettük volna, ha az idén már ismét itthon tanulnak a gyerekeink — mondta Papp Tiborné, a hnb titkára —, de sajnos, ezt különböző akadályok miatt nem tudtuk elérni. — Mondana ezekről az akadályokról valamit részletesebben? — Amióta hozzáláttunk az iskola tatarozásához, elmúlt három-négy hónap, de a hozzáépítési tervet, ami pedig nem is jelentős, mindmáig nem hagyták jóvá. A higiénikusok sem voltak még nálunk azóta, s így az ő véleményezésük, illetve döntésük is hiányzik. Ezenkívül tisztázatlan a fűtés módja. Az egyik elképzelés szerint villanykályhákat állítanának be, de szerintem a központi fűtés volna az ésszerűbb, mert egy kazánház megépítésével az iskola és a művelődési ház fűtése is egyszerre oldódna meg. — Mindezek ellenére, látom, hogy az épületen dolgoznak. — Dolgoznak az emberek, ahogy lehet, s ahogy az építkezési anyagokhoz hozzájutunk. Az iskola jelenlegi állagában két osztályt lehet kialakítani, s az elképzelések szerint az egykori tanítói lakásban helyeznék el a konyhát és az ebédlőt. Mivel az óvoda közel van, az óvodások étkeztetése is itt történne. Beszéltem az épületen dolgozó mesterekkel is. — Ha lehet dolgozunk, de elég nehéz így, mert hiányoznak a véglegesített, jóváhagyott tervek, s főleg a higiénikusok döntései. Rajtunk nem múlik; ha lesz jóváhagyott terv és anyag, rend betesszük az épületet. — Mennyi időre lesz szükségük ehhez ? — Legalább három-négy hónapra való munka van még az épületen. Már ajtók és ablakok is vannak. Azt szeretnénk, hogy a tél beállta előtt pzek a helyükre kerüljenek, hogy a hidegek idején a belső munkákat végezhessük. Debrődnek jelenleg 430 lakója van. Az idén Szepsibe az ottani iskola alsó tagozatára innen 27 gyermek jár. A hnb-n meglévő statisztikai kimutatások szerint jövőre Papp Tiborné, a hnb titkára A debrődi iskola az 1 —4-es tagozaton 15 gyermek marad, az azt követő iskolaévben 17 lenne, majd 20. Az 1994/95-ös iskolaévben pedig mintegy 25—27 gyerekre számítanak. Az iménti rövid statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy a közeljövőben ennek a kisiskolának megvan a létjogosultsága. S ha az idén az iskola újranyitása nem is sikerült, én azt nem tartom nagy szerencsétlenségnek, bár jobb lett volna, ha bekövetkezik. Azt azonban a józan belátás és az objektív helyzet együttesen adja, hogy a gyermekek számára megfelelő körülményeket kell teremteni minden szempontból. És — amiként ez látható — ez nem megy egyik napról a másikra. A jövő évi szeptemberi iskolanyitásban azonban én erősen hiszek. S abban is. hogy abba a barna födelű krónikába már ennek az évnek az erőfeszítései is bekerülnek. Bekerülnek, mert ott a helyük ... GÁL SÁNDOR A szerző felvételei 13