A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-20 / 43. szám

A B pavilon szovjet részlegében a hadi­­technika előállításáról polgári termelésre való áttérés eredményeképpen született gé­pek és berendezések nemcsak a szovjet ipar fejlettségéről, hanem a Szovjetunió békepo­litikájáról és a Szovjetunióban történő átala­kításról is kifejezően vallottak. A vásáron tett látogatása alkalmából a szovjet pavilonban szerzett benyomásairól elismerően nyilatkozott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára is. A szovjet kiállítók vendég­könyvébe ezeket írta: „Nagy érdeklődéssel szemléltem meg a kiállított gépeket, ame­lyek az új műszaki eredmények gyakorlati felhasználására tett törekvéseket és a kato­nai kapacitásoknak a lakossági szükségletek kielégítésére tett lépéseket tükrözi." Sok szépet és újdonságot vonultatott fel egyebek között a Német Szövetségi Köztár­saság, Anglia, Japán, Dánia, Belgium, Olasz­ország, Svédország, Spanyolország, és Hol­landia. Az utóbbi ország Philips pavilonjában kiállított távközlési eszközök aratták a leg­több sikert. A Philips vállalat eddig már hét csehszlovák vállalattal kötött kooperációs szerződést és újabb szerződéseket készít elő. A holland cég egyebek között a Cseh­szlovák Televíziónak egy szintén nagy érdek­lődéssel övezett képújság-programot is ősz - szeállított. Nagy sikert arattak a magyarországi válla­latok termékei is. Újdonságnak számított egyebek között a korrtert korróziósebesség­mérő műszer. Csehszlovákiában először állí­tották ki a ruházati iparban használatos bé­lésragasztógépet és a licenc alapján gyártott kétpárnás ipari vasalógépet. A magyarországi termékek közül a látoga­tók különösen az Ikarusz 366 típusú távolsá­gi autóbuszt szemlélték nagy érdeklődéssel. — Az Ikarusz 366 típusú autóbusz — kaptuk a tájékoztatást a KGST keretében kötött hosszúlejáratú kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés ered­ményeképpen született meg. Alváza a Karo­sa gyár terméke, meghajtása UAZ motor, a felépítmény magyar gyártmány... Az Ikarusz csuklós autóbusz Szlovákia fő­városában is kedvelt tömegközlekedési esz­köz. Csehszlovákia ebből a típusból városa­ink részére ebben az évben a Magyar Nép­­köztársaságtól több mint ötszázat rendelt. A vásárt járva azt láttam, tapasztaltam, hogy belső szükségleteink és a külső körül­mények, mindenekelőtt az éles nemzetközi verseny és a Nyugat-Európában létrehozott egységes piac azt diktálják, hogy határozot­tan és következetesen haladjunk az átalakí­tás, a gazdasági és a politikai élet mechaniz­musának a tökéletesítése útján. Az átalakítás azt jelenti, illetve azt igényli, hogy Csehszlovákia termékeit, technoló­giáját, szellemi teljesítményét viszonyítsuk, vessük össze a világszínvonallal és töreked­jünk arra, hogy Csehszlovákia jó hírét meg­őrizve ott is elérje a csúcsszínvonalat, ahol ma még elmaradás és visszaesés tapasztal­ható. Egyesek felteszik a kérdést, a vásáron rendezett sajtótájékoztatón is találkoztunk hasonló gondolattal, hogy vajon futja-e erőnkből, meg tudunk-e birkózni az egyre növekvő feladatokkal, képesek vagyunk-e haladni az intenzifikálás és á gazdaság jöve­delmezősége útján ... Képes-e a csehszlo­vák ipar arra, hogy egyre több terméke elérje a világszínvonalat'? Számos szakember véleménye, és az emlí­tett sajtótájékoztatón kapott tájékoztatás szerint: igen. Az utóbbin egyebek között ezeket mondták: — Előrehaladásunkhoz el­sősorban az szükséges, hogy tökéletesítsük az KGST-n belüli munkamegosztást, a kor szükségletének megfelelően egyeztessük a népgazdasági terveket és kössük meg a gazdasági szerződéseket, biztosítsuk, hogy fejlődjék a KGST keretein belül a korszerű, szocialista piac. A gazdaságtalan termelés fokozatos, tervszerű és céltudatos visszaszo­rításával, valamint a progresszív termelési ágazatok kiemelt fejlesztésével nemcsak a nyersanyag-, energia- és anyagfelhasználás csökkenthető, hanem növelhető a termékek színvonala is. Az átalakítás, a gazdaság szerkezetének tökéletesítése, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása, a minőségért folytatott küzdelem, nagy feladatokat hárít a tudomá­nyos kutatásra is. A kiállításon kapott tájé­koztatás szerint azonban a tudományos ku­tatás ma már egyre jobban arra törekszik, hogy — felhasználva a számára biztosított kedvező feltételeket — megfeleljen az elvá­rásnak. Nézelődésre azért választottam a vásár megnyitását követő első napokat, mert úgy véltem, hogy ezeken a napokon nem lesz olyan nagy a zsúfoltság mint hétvégén. Le­het, hogy a megnyitást kővető szerdán és csütörtökön néhány ezerrel valóban keve­sebben járták a vásárt, mint hétvégén, szom­baton vagy vasárnap. Egy-egy pavilon előtt azonban állandóan rengetegen álltak, to­longtak. Ennek ellenére így is sok szépet láttam, sok új ismerettel gazdagodtam. Azt hiszem, a vásárról mindenki azzal az érzéssel távozott, hogy érdemes volt elmenni Bmóba, a nemzetközi gépipari kiállítást ér­demes volt megnézni. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek §9 HmÁniHn v/íí»lf/l #« É ti $$€& Debrődön (Debracf) 1976-ban szüntették meg az iskolát Ezt a tényt többször és több helyen idéztem már szóban és írás­ban, az iskola másfél százados krónikája kapcsán, amit ma is példaértékű doku­mentumnak tartok. Pozitív példának egy kistelepülés oktatásügyének folytonossá­ga szempontjából, s negatívnak e folyto­nosság megszakításának okán. Azért, hogy a fenti dátumtól számítva a krónika írása mostanáig szünetelt. Azonban ezt a jeles krónikát megőrizték, s úgy tűnik, a másfél évtizeddel ezelőtt félbeszakadt be­jegyzéseket ismét folytatni lehet. Vagy pontosabban: nemcsak lehet, hanem kell is. Az új rendelkezések — mint ismeretes — lehetővé tették a kistelepüléseken a korábban megszüntetett iskolák reinteg­­rációját. Debrődön e határozat értelmé­ben még a tavasszal hozzáláttak az egy­kori iskola renoválásához, azzal az elhatá­rozással, hogy már most szeptemberben újrakezdik benne a tanítást Csakhogy a közel másfél évtizede használaton kfvüli iskolaépületet az idő megviselte,.s megfe­lelő felújítás nélkül egykori rendeltetésé­nek megfelelően nem szolgálhatott. A fel­újítási munkálatokhoz még áprilisban hoz­záláttak, hogy a szeptemberi iskolanyitás­ra minden elkészüljön. Csakhogy a való­ságban a dolgok nem mennek mindig olyan gyorsan s olyan simán, mint ahogy azt szeretnénk. A debrődi iskola felújítá­sakor is különböző tervezési és adminiszt­rációs problémák merültek fel. Mindezek következményeként az már a nyár köze­pén látható volt, hogy az iskolanyitást el kell halasztani. Szeptember elején voltam Debrődön, hogy közelebbi tájékoztatást kapjak az iskola felújításának, illetve megnyitásának lehetőségei felől. — Szerettük volna, ha az idén már is­mét itthon tanulnak a gyerekeink — mondta Papp Tiborné, a hnb titkára —, de sajnos, ezt különböző akadályok miatt nem tudtuk elérni. — Mondana ezekről az akadályokról valamit részletesebben? — Amióta hozzáláttunk az iskola tata­rozásához, elmúlt három-négy hónap, de a hozzáépítési tervet, ami pedig nem is jelentős, mindmáig nem hagyták jóvá. A higiénikusok sem voltak még nálunk azó­ta, s így az ő véleményezésük, illetve döntésük is hiányzik. Ezenkívül tisztázat­lan a fűtés módja. Az egyik elképzelés szerint villanykályhákat állítanának be, de szerintem a központi fűtés volna az éssze­rűbb, mert egy kazánház megépítésével az iskola és a művelődési ház fűtése is egyszerre oldódna meg. — Mindezek ellenére, látom, hogy az épületen dolgoznak. — Dolgoznak az emberek, ahogy lehet, s ahogy az építkezési anyagokhoz hozzá­jutunk. Az iskola jelenlegi állagában két osz­tályt lehet kialakítani, s az elképzelések szerint az egykori tanítói lakásban helyez­nék el a konyhát és az ebédlőt. Mivel az óvoda közel van, az óvodások étkeztetése is itt történne. Beszéltem az épületen dolgozó meste­rekkel is. — Ha lehet dolgozunk, de elég nehéz így, mert hiányoznak a véglegesített, jó­váhagyott tervek, s főleg a higiénikusok döntései. Rajtunk nem múlik; ha lesz jó­váhagyott terv és anyag, rend betesszük az épületet. — Mennyi időre lesz szükségük ehhez ? — Legalább három-négy hónapra való munka van még az épületen. Már ajtók és ablakok is vannak. Azt szeretnénk, hogy a tél beállta előtt pzek a helyükre kerülje­nek, hogy a hidegek idején a belső munká­kat végezhessük. Debrődnek jelenleg 430 lakója van. Az idén Szepsibe az ottani iskola alsó tagoza­tára innen 27 gyermek jár. A hnb-n meglé­vő statisztikai kimutatások szerint jövőre Papp Tiborné, a hnb titkára A debrődi iskola az 1 —4-es tagozaton 15 gyermek marad, az azt követő iskolaévben 17 lenne, majd 20. Az 1994/95-ös iskolaévben pedig mintegy 25—27 gyerekre számítanak. Az iménti rövid statisztikából egyértel­műen kitűnik, hogy a közeljövőben ennek a kisiskolának megvan a létjogosultsága. S ha az idén az iskola újranyitása nem is sikerült, én azt nem tartom nagy szeren­csétlenségnek, bár jobb lett volna, ha bekövetkezik. Azt azonban a józan belátás és az objektív helyzet együttesen adja, hogy a gyermekek számára megfelelő kö­rülményeket kell teremteni minden szem­pontból. És — amiként ez látható — ez nem megy egyik napról a másikra. A jövő évi szeptemberi iskolanyitásban azonban én erősen hiszek. S abban is. hogy abba a barna födelű krónikába már ennek az év­nek az erőfeszítései is bekerülnek. Beke­rülnek, mert ott a helyük ... GÁL SÁNDOR A szerző felvételei 13

Next

/
Thumbnails
Contents