A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-13 / 42. szám

Dobossy László írja egy helyütt: „az ő korá­ban, vagyis a XVII. században természetes többnyelvűség folytán — magyar költemé­nyek szerzése mellett műfordításokat is ké­szített bibliai cseh nyelvre (s ennek révén — indokoltan — szerény hely illeti meg a régi szlovák irodalom történetében). Ám lehet-e, szabad-e ebből olyan politikai célzatú, dur­ván aktualizáló következtetést levonni, hogy Madách Imre szlovák származású volt; a nemzeti kötődés XIX. és XX. századi értel­mében?" Dobossy László fent idézett so­raival egyben arra a masaryki beszédre is választ kíván adni, amely 1930-ban a sztre­­govai temetőben hangzott el, s Madáchot célzatosan szlovák származásúnak mondta. Az „aktualizáló következtetések" egyéb­ként a mai kiadványokban, helyi bulletinek­ben is felfedezhetők. Az Alsósztregovai Járá­si Honismereti Múzeum útmutatójában (1972) például azt olvashatjuk, hogy „Az ember tragédiája szlovák környezetben sar­jadt alkotás". Tudjuk, hogy a Tragédia írója számtalan példát a világtörténelemből merí­tett, s egyetemes emberi problémákat érzé­keltetett. Eme kényszerű kitérő után visszatérve még Madách Gáspárhoz, el kell mondanunk, hogy a legnagyobb érdeme talán az volt, hogy „megmentette" Rimay irodalmi hagya­tékát a pusztulástól. Költőnk dédapja, Madách János szintén irt verseket, vallásos és didaktikus költemé­nyeket. Ö volt az, aki annyira segítette az evangélikus egyházat, hogy emiatt családja is anyagi válságba sodródott. A család vagyonának egy részét csak a nagyapának, Madách Sándornak (1756— 1814) sikerült visszaszereznie. „Kiperelte" őseinek öt megillető birtokait, rendbehozatta a régi kastélyt, s ezért a család második alapítójának is tartják öt. Migazzi váci püs­pök visszatérítette Madách Sándort a katoli­kus hitre, s ettől kezdve a Madáchok újra katolikusok lettek. Madách Sándor különben ügyvédi diplo­mát szerzett, s 1787-től Nógrád főügyésze volt. 1795-ben, a Martinovics-féle perben 16 személy védőügyvédjévé választották. Az elítéltek közt volt például Hajnóczy József és Batsányi János is. Az újabb kutatások szerint Madách Sán­dor perbeli megnyilatkozásai — szemben a Magyar Életrajzi Lexikon állításával — azt mutatják, hogy „ahhoz a nemesi nemzedék­hez tartozott, amely a szabadkőművesség közvetítésével sokat megismert a felvilágo­sodás eszmeáramlatából, részese volt az 1790-es rendi ellenállásnak, de nem jutott el a polgári haladás és nemzeti függetlenség egybekapcsolódásáig." (A befejező rész a következő számban) CSÁKY KÁROLY A felső-bajorországi Aibligenből származó építészcsalád, akinek nevét először 1678- ban említik Prágában, legtehetségesebb sar­ja. Munkásságukhoz főleg az ö érdeméből fűződik Prága barokk városképének kialakí­tása. Az építőművész Christoph Diezenhofer fi­aként jött a világra 300 esztendeje, 1689. szeptember 1-jén. Építészeti tanulmányait Olaszországban folytatta. Első — bár nem önálló — munkája a bécsi piaristák Mária Treu-templomának áttervezése volt. Apja halála után ö fejezte be a prágai Loretto­­templom építését. Építőmüvészetét apja példájából kiindulva Bécsben, Hildebrantnál folytatott tanulmá­nyai során fejlesztette tovább, ahol kialakult a barokk építészetet egyénileg értelmező stílusa. Épületei Santinival ellentétben — aki az olasz késöbarokk elismert mestere volt — sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtab­­bak, emellett mégis többféle stílus briliáns ötvözetei, s építészeti gondolkodásmódjá­nak frappáns kifejezői. 1720 tóján — még a bécsi barokk építé­szet hatása alatt — olyan templomokat és homlokzatokat tervezett és épített, mint a prágai Nepomuki Szt. János — és Szt. Berta­­lan-templom, valamint ugyanott a Malá Stranán lévő Szt. Tamás-templom homlok­zatának terve és annak kivitelezése. Itt hatá­sos kontrasztokkal és már szinte túlhangsú­lyozott plasztikus formákkal visszatér a pers­pektivikus felfogású barokkhoz és 1730 tá­ján a mozgalmasság, dinamika és a nyuga­lom szintézisére kezd törekedni. Erre a kor­szakára a hosszhajós templomi elrendezés jellemző, legalábbis kívülről ez a benyomása a nézőnek, de bévül a centrális elrendezés dominál, amelynek fő eleme a középkori eredetű kupolával zárt tér. Eme korszakának Linguam Latinam discimus... A latin nyelvet tanuljuk — ezt ma már sajnos kevesen mondhatják el magukról, s egyre csökken azok száma is, akik még tanultak latinul az iskolában. „A latin holt nyelv, felesleges tanulására időt pazarolni. Tanuljuk inkább a nagy világnyelveket, azzal többre megyünk!" — mondják sokan. Az ilyen néze­teket vallók azonban elfelejtkeznek arról, hogy a latin ismeretében nemcsak az újlatin nyelveket, hanem a németet és az angolt is könnyebb elsajátítani, hiszen e nyelvekben is jelentős a latin eredetű szavak aránya. Ma­radjunk azonban anyanyelvűnknél! Igaz ugyan, hogy a magyarban az idegen szavak lefordítására, megmagyarítására törekszünk, mégis naponta tucatnyi latin vagy latin ere­detű szót, kifejezést használunk mind­annyian, gyakran bizony rosszul. Nézzünk három, tipikusnak is mondható példát! Egy cikkben a szerző a karácsonyi bevá­sárlásról ir, s szóvá teszi, hogy kevés volt a hal; „Nyilvánvaló volt, hogy a kínálat úgy­mond nincs arányban a kereslettel, s becslé­legérettebb munkái a Karlovy Vary-i Mária Magdolna-templom és az óvárosi Szt. Mik­­lós-templom, amelyen bravúrosan játszik az építészeti elemekkel és azok könnyedségét a boltivek kecses, szinte játékosan térbe ívelő sávjainak és az ún. cseh-süvegboltozatnak a szintézise adja; az egész baldahinra emlé­keztet. Ő és követői állandóan egyszerűsítet­ték ennek az épületnek a konstrukcióját, s így jött létre hosszú-hosszú kísérletezések után a 18. századi cseh vidéki barokk temp­lom prototípusa. Emellett az „apró" tervek és kivitelezésük mellett főleg a monumentális alkotások kötik le Kilián Ignaz Diezenhofer figyelmét. Ezirá­­nyú igyekezetének kiteljesedése a prágai Malá Stranán felépített Szent Miklós-temp­­lom. Az 1690-es évek végén elkészült hosz­­szanti hajójú megoldású épületet monumen­tális centrális térrel zárta le és a homlokza­tok lehetséges egységesítésével egy olyan épületegyüttest hozott létre a barokk építé­szet stílusában Prágában, mint annak idején a gótika korszakában a Szt. Vítus-székesegy­­ház volt. Nem hiába építette a jezsuiták részére... A kupola 1500 négyzetméteres freskóját, amely Szt. Miklós életét ábrázolja, s amely méreteiben Európa legnagyobb fali­képé. (1761—1770 között) J. L. Kracker készítette. Diezenhofer homlokzati megoldásai közül legszebb és legszellemesebb a prágai borro­­mei Szt. Károly-templom homlokzata, amely nagystílű ötvözete az olasz barokk és alkotó­ja zsenijének. Harmonikus kidolgozású osz­­lopföi, oszlopai, timpanonjai és frízei vete­kednek a római barokk hasonló jellegű és elrendezésű alkotásaival. A mester a mai értelemben vett építészeti irodát hozott létre és vezetett, elsősorban a vidéki templomok tervezésére és építésére. Nem véletlen, hogy Csehország szinte minden csücskében, de ugyanis ezt jelenti. Egy másik újságírónk amatőr előadást méltatva kiemeli annak jelentőségét, hogy a darabot a Matesz rendezője állította szín­padra. majd így folytatja: „Sietek hozzáfűz­ni : hivatásos színházunk fiatal rendezője egyben példát is statuál, hiszen a Csallóköz­től a Bodrogközig egyre sürgetőbbé válik az a természetes igény, hogy... amatőr szín­házi mozgalmunkat végre már hivatásos mű­vészek és egyéb szakemberek is támogas­sák." Hát ezek után bajos lesz — gondolja magában az olvasó, aki tudja, hogy a példát statuál jelentése ez: elrettentő példát mutat, példásan megbüntet. A több szóból álló kifejezések esetében előfordul az is, hogy tudjuk ugyan, mit jelent az egész, ám az egyes szavak jelentésével nem vagyunk tisztában. Ezzel az esettel találkozunk következő példánkban is: az ifjú­sági lapban arról olvashattunk, hogy az egyik együttesből kivált néhány zenész Mohó Sapi­ens néven új zenekart alapított. A nevet a cikk szerzője így magyarázza meg: „A »Mohó Sapiensi tulajdonképpen azt jelenti: »Mohó Ember*." Az újságíró hallhatott arról, hogy a ma élő ember rendszertani neve a homo még távolabb is megtalálhatók műhelyének alkotásai. A megrendelő anyagi lehetősé­geihez mérten a legkülönb festőket és szob­rászokat igyekezett meggyőzni épületei dí­szítéséhez. Munkái többek között eljutottak Magyar­­országra is. így Egerben 1745-ben a minori­ták, 1747-ben pedig a trinitáriusok templo­mát tervezte és építtette munkatársai segít­ségével. Élete vége felé visszatért a templomok hosszhajós megoldásához, így a vakmerő boltozatrendszereket higgadtabb, de meré­szen magasba ívelő belső terek váltják fel. Diezenhofer legfőbb érdeme az volt, hogy Közép-Európában a már elavult barokk ne­hézkes faltömegeit feloldotta, karcsúsította, így az építészetet Guarino Guarini szellemé­ben megújította. Gazdag életművet hagyott maga után. 1751. december 18-án hunyt el Prágában. TAUGA ISTVÁN Ez utóbbi jelentése: bölcs. A magyar termi­nus felépítése éppen fordított: a fajnév meg­előzi a nemet. A Mohó Sapiens név megalko­tója azt a lehetőséget aknázta ki. hogy a homo szótagjainak felcserélésével értelmes magyar szót kapunk; s nyilvánvalóan számí­tott arra is, hogy e nevet hallva felidézödik bennünk a kiinduló homo sapiens kifejezés. Ennek ellenére a Mohó Sapiens-1 nem lehet mohó embernek, legfeljebb mohó bölcsnek „fordítani". Megjegyezhetjük, hogy több, homo előta­­gú kifejezést is ismerünk, ezek nagy része nem is élettani fogalom. A játékos embert homo ludensnak nevezzük, a szívesen politi­­zálóra, a politikus alkatúra azt mondjuk: homo politicus, a közéleti ember a homo publicus, s a fúrni-faragni szerető, a technikai kérdések iránt fogékony embert megnevez­hetjük így is: homo faber. S ha azok közé tartozunk, akik már nem tanultak latinul, ám nem akarunk homo unius libri (egykönyvű, azaz tanulatlan ember) színében feltűnni, nézzünk utána az általunk használt latin kifejezések jelentésének! SZABÓMIHÁLY GIZELLA LnJ KINCSÜNK AZ/WT/WELV sem szerint itt még az az ominózus jelenet megismétlése sem lett volna megoldás." A szerző valószínűleg arra a közismert bibliai történetre gondolt, amikor Jézus öt kenyérrel és néhány hallal egy egész sokaságot meg­vendégelt. A kérdés csak az, miért minősíti ezt baljóslatúnak, végzetesnek, kellemetle­nül emlékezetesnek — az ominózus szó sapiens, csak azt nem tudta, hogy ebben a kifejezésben a homo jelenti az embert, nem a sapiens. Linné nyomán ugyanis a fajokat két névvel nevezzük meg: a latin kifejezésben az első név jelöli a nemet, melyhez a faj tarto­zik, a második predig a tulajdonképpeni fajnév. A mai ember tehát az emberi nembe (Homo) s ezen belül a sapiens fajba tartozik. 11

Next

/
Thumbnails
Contents