A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 42. szám
Dobossy László írja egy helyütt: „az ő korában, vagyis a XVII. században természetes többnyelvűség folytán — magyar költemények szerzése mellett műfordításokat is készített bibliai cseh nyelvre (s ennek révén — indokoltan — szerény hely illeti meg a régi szlovák irodalom történetében). Ám lehet-e, szabad-e ebből olyan politikai célzatú, durván aktualizáló következtetést levonni, hogy Madách Imre szlovák származású volt; a nemzeti kötődés XIX. és XX. századi értelmében?" Dobossy László fent idézett soraival egyben arra a masaryki beszédre is választ kíván adni, amely 1930-ban a sztregovai temetőben hangzott el, s Madáchot célzatosan szlovák származásúnak mondta. Az „aktualizáló következtetések" egyébként a mai kiadványokban, helyi bulletinekben is felfedezhetők. Az Alsósztregovai Járási Honismereti Múzeum útmutatójában (1972) például azt olvashatjuk, hogy „Az ember tragédiája szlovák környezetben sarjadt alkotás". Tudjuk, hogy a Tragédia írója számtalan példát a világtörténelemből merített, s egyetemes emberi problémákat érzékeltetett. Eme kényszerű kitérő után visszatérve még Madách Gáspárhoz, el kell mondanunk, hogy a legnagyobb érdeme talán az volt, hogy „megmentette" Rimay irodalmi hagyatékát a pusztulástól. Költőnk dédapja, Madách János szintén irt verseket, vallásos és didaktikus költeményeket. Ö volt az, aki annyira segítette az evangélikus egyházat, hogy emiatt családja is anyagi válságba sodródott. A család vagyonának egy részét csak a nagyapának, Madách Sándornak (1756— 1814) sikerült visszaszereznie. „Kiperelte" őseinek öt megillető birtokait, rendbehozatta a régi kastélyt, s ezért a család második alapítójának is tartják öt. Migazzi váci püspök visszatérítette Madách Sándort a katolikus hitre, s ettől kezdve a Madáchok újra katolikusok lettek. Madách Sándor különben ügyvédi diplomát szerzett, s 1787-től Nógrád főügyésze volt. 1795-ben, a Martinovics-féle perben 16 személy védőügyvédjévé választották. Az elítéltek közt volt például Hajnóczy József és Batsányi János is. Az újabb kutatások szerint Madách Sándor perbeli megnyilatkozásai — szemben a Magyar Életrajzi Lexikon állításával — azt mutatják, hogy „ahhoz a nemesi nemzedékhez tartozott, amely a szabadkőművesség közvetítésével sokat megismert a felvilágosodás eszmeáramlatából, részese volt az 1790-es rendi ellenállásnak, de nem jutott el a polgári haladás és nemzeti függetlenség egybekapcsolódásáig." (A befejező rész a következő számban) CSÁKY KÁROLY A felső-bajorországi Aibligenből származó építészcsalád, akinek nevét először 1678- ban említik Prágában, legtehetségesebb sarja. Munkásságukhoz főleg az ö érdeméből fűződik Prága barokk városképének kialakítása. Az építőművész Christoph Diezenhofer fiaként jött a világra 300 esztendeje, 1689. szeptember 1-jén. Építészeti tanulmányait Olaszországban folytatta. Első — bár nem önálló — munkája a bécsi piaristák Mária Treu-templomának áttervezése volt. Apja halála után ö fejezte be a prágai Lorettotemplom építését. Építőmüvészetét apja példájából kiindulva Bécsben, Hildebrantnál folytatott tanulmányai során fejlesztette tovább, ahol kialakult a barokk építészetet egyénileg értelmező stílusa. Épületei Santinival ellentétben — aki az olasz késöbarokk elismert mestere volt — sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, emellett mégis többféle stílus briliáns ötvözetei, s építészeti gondolkodásmódjának frappáns kifejezői. 1720 tóján — még a bécsi barokk építészet hatása alatt — olyan templomokat és homlokzatokat tervezett és épített, mint a prágai Nepomuki Szt. János — és Szt. Bertalan-templom, valamint ugyanott a Malá Stranán lévő Szt. Tamás-templom homlokzatának terve és annak kivitelezése. Itt hatásos kontrasztokkal és már szinte túlhangsúlyozott plasztikus formákkal visszatér a perspektivikus felfogású barokkhoz és 1730 táján a mozgalmasság, dinamika és a nyugalom szintézisére kezd törekedni. Erre a korszakára a hosszhajós templomi elrendezés jellemző, legalábbis kívülről ez a benyomása a nézőnek, de bévül a centrális elrendezés dominál, amelynek fő eleme a középkori eredetű kupolával zárt tér. Eme korszakának Linguam Latinam discimus... A latin nyelvet tanuljuk — ezt ma már sajnos kevesen mondhatják el magukról, s egyre csökken azok száma is, akik még tanultak latinul az iskolában. „A latin holt nyelv, felesleges tanulására időt pazarolni. Tanuljuk inkább a nagy világnyelveket, azzal többre megyünk!" — mondják sokan. Az ilyen nézeteket vallók azonban elfelejtkeznek arról, hogy a latin ismeretében nemcsak az újlatin nyelveket, hanem a németet és az angolt is könnyebb elsajátítani, hiszen e nyelvekben is jelentős a latin eredetű szavak aránya. Maradjunk azonban anyanyelvűnknél! Igaz ugyan, hogy a magyarban az idegen szavak lefordítására, megmagyarítására törekszünk, mégis naponta tucatnyi latin vagy latin eredetű szót, kifejezést használunk mindannyian, gyakran bizony rosszul. Nézzünk három, tipikusnak is mondható példát! Egy cikkben a szerző a karácsonyi bevásárlásról ir, s szóvá teszi, hogy kevés volt a hal; „Nyilvánvaló volt, hogy a kínálat úgymond nincs arányban a kereslettel, s becslélegérettebb munkái a Karlovy Vary-i Mária Magdolna-templom és az óvárosi Szt. Miklós-templom, amelyen bravúrosan játszik az építészeti elemekkel és azok könnyedségét a boltivek kecses, szinte játékosan térbe ívelő sávjainak és az ún. cseh-süvegboltozatnak a szintézise adja; az egész baldahinra emlékeztet. Ő és követői állandóan egyszerűsítették ennek az épületnek a konstrukcióját, s így jött létre hosszú-hosszú kísérletezések után a 18. századi cseh vidéki barokk templom prototípusa. Emellett az „apró" tervek és kivitelezésük mellett főleg a monumentális alkotások kötik le Kilián Ignaz Diezenhofer figyelmét. Ezirányú igyekezetének kiteljesedése a prágai Malá Stranán felépített Szent Miklós-templom. Az 1690-es évek végén elkészült hoszszanti hajójú megoldású épületet monumentális centrális térrel zárta le és a homlokzatok lehetséges egységesítésével egy olyan épületegyüttest hozott létre a barokk építészet stílusában Prágában, mint annak idején a gótika korszakában a Szt. Vítus-székesegyház volt. Nem hiába építette a jezsuiták részére... A kupola 1500 négyzetméteres freskóját, amely Szt. Miklós életét ábrázolja, s amely méreteiben Európa legnagyobb faliképé. (1761—1770 között) J. L. Kracker készítette. Diezenhofer homlokzati megoldásai közül legszebb és legszellemesebb a prágai borromei Szt. Károly-templom homlokzata, amely nagystílű ötvözete az olasz barokk és alkotója zsenijének. Harmonikus kidolgozású oszlopföi, oszlopai, timpanonjai és frízei vetekednek a római barokk hasonló jellegű és elrendezésű alkotásaival. A mester a mai értelemben vett építészeti irodát hozott létre és vezetett, elsősorban a vidéki templomok tervezésére és építésére. Nem véletlen, hogy Csehország szinte minden csücskében, de ugyanis ezt jelenti. Egy másik újságírónk amatőr előadást méltatva kiemeli annak jelentőségét, hogy a darabot a Matesz rendezője állította színpadra. majd így folytatja: „Sietek hozzáfűzni : hivatásos színházunk fiatal rendezője egyben példát is statuál, hiszen a Csallóköztől a Bodrogközig egyre sürgetőbbé válik az a természetes igény, hogy... amatőr színházi mozgalmunkat végre már hivatásos művészek és egyéb szakemberek is támogassák." Hát ezek után bajos lesz — gondolja magában az olvasó, aki tudja, hogy a példát statuál jelentése ez: elrettentő példát mutat, példásan megbüntet. A több szóból álló kifejezések esetében előfordul az is, hogy tudjuk ugyan, mit jelent az egész, ám az egyes szavak jelentésével nem vagyunk tisztában. Ezzel az esettel találkozunk következő példánkban is: az ifjúsági lapban arról olvashattunk, hogy az egyik együttesből kivált néhány zenész Mohó Sapiens néven új zenekart alapított. A nevet a cikk szerzője így magyarázza meg: „A »Mohó Sapiensi tulajdonképpen azt jelenti: »Mohó Ember*." Az újságíró hallhatott arról, hogy a ma élő ember rendszertani neve a homo még távolabb is megtalálhatók műhelyének alkotásai. A megrendelő anyagi lehetőségeihez mérten a legkülönb festőket és szobrászokat igyekezett meggyőzni épületei díszítéséhez. Munkái többek között eljutottak Magyarországra is. így Egerben 1745-ben a minoriták, 1747-ben pedig a trinitáriusok templomát tervezte és építtette munkatársai segítségével. Élete vége felé visszatért a templomok hosszhajós megoldásához, így a vakmerő boltozatrendszereket higgadtabb, de merészen magasba ívelő belső terek váltják fel. Diezenhofer legfőbb érdeme az volt, hogy Közép-Európában a már elavult barokk nehézkes faltömegeit feloldotta, karcsúsította, így az építészetet Guarino Guarini szellemében megújította. Gazdag életművet hagyott maga után. 1751. december 18-án hunyt el Prágában. TAUGA ISTVÁN Ez utóbbi jelentése: bölcs. A magyar terminus felépítése éppen fordított: a fajnév megelőzi a nemet. A Mohó Sapiens név megalkotója azt a lehetőséget aknázta ki. hogy a homo szótagjainak felcserélésével értelmes magyar szót kapunk; s nyilvánvalóan számított arra is, hogy e nevet hallva felidézödik bennünk a kiinduló homo sapiens kifejezés. Ennek ellenére a Mohó Sapiens-1 nem lehet mohó embernek, legfeljebb mohó bölcsnek „fordítani". Megjegyezhetjük, hogy több, homo előtagú kifejezést is ismerünk, ezek nagy része nem is élettani fogalom. A játékos embert homo ludensnak nevezzük, a szívesen politizálóra, a politikus alkatúra azt mondjuk: homo politicus, a közéleti ember a homo publicus, s a fúrni-faragni szerető, a technikai kérdések iránt fogékony embert megnevezhetjük így is: homo faber. S ha azok közé tartozunk, akik már nem tanultak latinul, ám nem akarunk homo unius libri (egykönyvű, azaz tanulatlan ember) színében feltűnni, nézzünk utána az általunk használt latin kifejezések jelentésének! SZABÓMIHÁLY GIZELLA LnJ KINCSÜNK AZ/WT/WELV sem szerint itt még az az ominózus jelenet megismétlése sem lett volna megoldás." A szerző valószínűleg arra a közismert bibliai történetre gondolt, amikor Jézus öt kenyérrel és néhány hallal egy egész sokaságot megvendégelt. A kérdés csak az, miért minősíti ezt baljóslatúnak, végzetesnek, kellemetlenül emlékezetesnek — az ominózus szó sapiens, csak azt nem tudta, hogy ebben a kifejezésben a homo jelenti az embert, nem a sapiens. Linné nyomán ugyanis a fajokat két névvel nevezzük meg: a latin kifejezésben az első név jelöli a nemet, melyhez a faj tartozik, a második predig a tulajdonképpeni fajnév. A mai ember tehát az emberi nembe (Homo) s ezen belül a sapiens fajba tartozik. 11
