A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-06 / 41. szám

mit tu*.*. Kacsa- vagy libatojás alakú és nagysá­gú burokból nö ki. A tetején felrepedő burok (1) fehérjéből gyönyörű narancs­­sárga szín kandikál ki. Minden gombá­zó szíve megdobban, ha a zöld fűben (2) megpillantja. Kalapja narancssárga, halványpiros, piros lehet. Szélén fino­man bordázott. A széleket a tővel ösz­­szekötö burok még a felszedés után is látható. Lemezei és a tönkje sárgák. A kalapon burokmaradványokat is talál­hatunk (3—4). A sárga színt fontos megjegyezni, mivel ez különbözteti meg a légyölö galócától, különösen a halvá­nyabb piros és sárgás példányaitól. Erre — különösen, ha a légyölö galóca (Amanita muscaria) pettyeit az eső le­mosta már — nagyon hasonlít. Nagy, lelógó galérja szintén sárga, ha óvato­san emeljük ki a bocskor a helyén marad (5). A melegebb vidékek gonv bája, júniustól már megtalálható. Saj­nos nálunk nem gyakori. Több néven ismerik: úrigomba, úrgomba, király­gomba, királygalóca, császárgalóca. Carolus Clusius, a francia természetbú­vár, aki a XVI. század végén barátjának, Batthyány Boldizsárnak meghívására többször megfordult Magyarországon, s idejét a gombák felkutatásával is töltötte, könyvében így ír, mikor az úrigombát jellemzi: „Az ehető gombák legnemesebbikéhez értünk mostan." S mikor 1583-ban szintén Batthyány Boldizsár vendége volt Német-Újvárott, „és épen táblánál (asztalnál) ülének, mikor sárga levest szolgálnak fel. Clusi­­ust meglepte a leves erős sárga színe s csodálkozva kérdi a házi gazdát, hogy talán a sok sáfránytól sárga-e a leves?" Felvilágosították azonban, hogy az úr­gombától szép sárga, mivel az főzéskor ilyen szép sárga levet ereszt. A régi rómaiak legkedveltebb gom­bája, különösen a fiatalját tartották becsben. Állítólag tudományos neve is — Amanita caesarea — egy római ural­kodóra, Tiberius Claudiusra emlékeztet, kit neje, Julia Agrippina méreggel meg­rontott úrgombával ölt meg, hogy fiát a császári trónra segítse. Martialis epig­rammája arról beszél, hogy az aranyat, ezüstöt nyugodtan, az úrgombát vi­szont egyáltalán nem szabad a szolgák­ra bízni. Az arany és ezüst biztosan megmarad, az úrgombát viszont bizto­san megeszik. Clusius jegyzett fel néhány receptet is: „A friss gomba megtisztítva vízben megmosatik és vékony szeletekre vága­tik, aztán tejfellel és (apróra vágott) petrezselyemmel és borssal készíttetik el." Vagy: „Megtisztítva megfordítva a hátukkal parázsra vettetnek és tojássár­gájával megpiríttatnak." Clusius receptjeit nem próbáltuk ki, viszont kirántva és gombapaprikásnak is felséges eledelnek bizonyult a nyáron talált császárgomba. (A császárgombáról itt leírtaknál a kap­ható gombászkönyveken kívül Istvánffi Gyula Budapesten — 1899-ben megje­lent A magyar ehető és mérges gombák című könyve volt segítségemre.) GÖRFÖL JENŐ A szerző felvételei A POPTURMIX fődíjának nyertese: Varjú Csaba, Alsójányok (Dőlné Janíky). A NEOTON BAZAR nyertesei :* Mikus Lídia, Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove); Őszi Péter, Ekecs (Okoc); Bachorec Sarolta, Martos (Martovce); Orosz Katalin, Hegyéte, (Kutníky); Lukovicky Roland, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Tóth Martina, Vágki­­rályta (Kráfová n. Váhom); Cséplő Eszter, Kisújfalu (Nová Vieska); Németh Mónika, Kamocsa (Komoca); Szepesy István, Rimaszombat (Rimavská Sobo­­ta); Végh Diana, Fülek (Filakovo); Fukári Zsuzsanna, Bratislava; Csömör Katalin, Felsőpatony (Horná Potön); Marczell Erika Kisudvarnok (Maié Dvomí­­ky); Petro Melinda, Borsai (Borsa); Alföldi Gabriella, Sókszelöce (Selice). 8

Next

/
Thumbnails
Contents