A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 39. szám
••• Lassan, araszolgatva halad velünk a gépkocsi a bratislavai Duna-parton, a Művelődés és Pihenés Park főbejáratától egy köhajításnyira. Előttünk és mögöttünk hosszú sor, mellettünk a meg-meglóduló szembeforgalom. Valamicskével arrább ugyanis útszűkület van, a négy helyett két sávra keskenyedett úton szinte lépésben haladnak az autók. Az egykori — lényegében már akkoriban sem jó, mindenesetre azonban folyamatosabb — forgalmi rend felborulásának oka: a hajdani Lafranconi-ház tőszomszédságában, a Ludvik Svoboda part nyugati végén épül Bratislava legújabb Duna hídja; s ez bizony nemcsak a folyam fölött szorgoskodó hídépítőknek, hanem a környéken autózó járművezetőknek is rengeteg gondot okoz ... Útitársam Ivan Tomaskovic mérnök, a generálkivitelező Doprastav egyik vezető beosztású szakembere. Amint dióhéjban elmondja: az építkezés 1985 áprilisában kezdődött, a hidavatást pedig 1991 -re tervezik; bár az Ifjúság Hídja — mert ez lesz a neve a Duna fölött átívelő vadonatúj vas- és betonkolosszusnak — már a jövő esztendő őszén részlegesen üzemelni fog. És mindemellé rögtön további adatokat is sorol: az ifjúsági építkezéssé nyilvánított nagyberuházás ára kereken egymilliárd korona, a fő hídtest hoszsza 760 méter, a feljárókkal együtt 1 130 méter lesz. Mindebből nyilván már kitűnik: magáról a hídról egyelőre még „csak" időben, építésének előzményeiről immáron múlt időben lehet beszélni. Bratislavában, a Duna két partja közötti forgalom a felszabadulás óta kis híján meghuszonötszöröződött — ám az egykori koronázó városnak, a hetvenes évekig, csupán egyetlenegy hídja volt. Az is többé-kevésbé provizóriumnak épült 1945-ben, miután az eredeti hidat a visszavonuló német haderő felrobbantotta. Az egyre króníkusabbá váló hidhelyzet orvoslása a hetvenes években kezdődött, amikoris átadták rendeltetésének a Szlovák nemzeti felkelés hidat; a szlovák főváros délkeleti végében épült Duklai hősök hídja pedig a nyolcvanas évek közepére készült el. Hogy mindkettőnek lehetne a Bratislavát elözönlő külföldi turisták számára könnyebben megjegyezhető neve, annak komolyabb érvekkel alátámasztott kifogásolgatását a hazai idegenforgalom avatottabb szakértőire bízom; tagadhatatlan tény viszont, hogy mindkét híd, illetve a hozzájuk kapcsolódó úthálózat kedvező fordulatot hozott Szlovákia fővárosának egyre kaotikusabbá váló közlekedésében. De mert a gondok enyhítése többnyire nem egyenlő a problémák teljes megoldásával, Bratislava nyugati térségében indokoltnak tűnt még jobban tehermentesíteni az Ausztria irányába haladó, illetve a Prága felöl érkező forgalmat. Az Ifjúság hídja (egyébként ez sem a „legfülbemászóbb" hídnév!) ebben a tekintetben ugyanis valóban lehetővé teszi majd a forgalomnak a növekvő igények szerinti elosztását. Részletesebben erről magának a hídnak, illetve az egyelőre még csatatérhez hasonlító környéknek nyomvonala „árulkodik". Tudni kell például azt, hogy a csehszlovák autópálya-hálózat ezzel a híddal fog rákötődni mind a magyar, mind osztrák autópályákra, de egyszerűsödni fog a Balkán-félszigetre irányuló közlekedés is. Az 1991-re tervezett hidavatást követően lehetővé válik a szlovák főváros felé Bmoból és Trencsénből (Trencín) vezető utak összekötése. Természetesen, Ligetfalu (Petrzalka) új lakónegyedeiből is könnyebben juthat majd a lakosság az óvárosba, illetve a Duna bal partján lévő ipari, kereskedelmi, kulturális és egyéb létesítményekbe. Az sem mellékes, hogy az új hídon különböző közműveket is át lehet majd vezetni a folyam felett. Ez a közúti hid FINIS EL0TT A HÍDÉPÍTŐK is kétszer két forgalmi sávos lesz; de lesz rajta külön „ösvény” a kerékpárosoknak és gyalogjárda. A szakemberek úgy vélik, hogy a most épülő Duna-híd a funkcionálisan világos úthálózat kialakítását teszi majd lehetővé a környéken, ami minden eddiginél sokkal jobban fogja tehermentesíteni a Bratislaván áthaladó sokirányú tranzitforgalmat. — A legelső lépés természetesen a főpillér helyének kijelölése és felépítése volt — mondja a mérnök. — A dolgot jócskán leegyszerűsítve ez úgy történt, hogy szorosan egymás mellé lyukakat fúrtunk a mederbe, s ezekbe cölöpjármokat, majd betonoszlopokat állítottunk. Olyképpen, hogy hosszú, több száz négyzetméteres, téglalap alakú „ketrecet" kapjunk. Időközben a parton megtörténtek az előkészületek a leendő híd acélszerkezeti elemeinek beszerelésére, amelyek aztán az úgynevezett röptetéses módszerrel kerültek a helyükre. A gyakorlatban ez annyit jelentett, hogy az első elemet a parton álló daruval helyeztük fel a parti alapzatra, majd erre felépítettük a mozgó darut, amely külön alátámasztás nélkül szállította végleges helyükre a hídelemeket, így, lépésről lépésre kapcsolódott össze a hídszerkezet. Ezután megkezdődhetett a betonozás, amihez — a közúti forgalmat lebonyolító felső szinten — különleges technológiát alkalmazunk. Épül Szlovákia fővárosának negyedik Duna-hídja Betartják-e a határidőt? Javuló körülmények között - javuló forgalom ? A lassacskán már a finis előtt álló hídépítők egy olasz cég nyugatnémet licenc alapján készült hídbetonozó masináját használják. A csinos dollárösszegbe került gép fél pálya szélességben egy hónap alatt negyven méter hosszú mezőt képes kibetonozni. És ha az egyik mezőt befejezte, hidraulikus gépek segítségével továbbmozdul, s kezdi az újabbat. A híd végénél a szerkezetet megfordítják, és az visszafelé haladva építi az új mezőket a másik pályán. E drága gép munkájának köszönhetően, az ifjúsági építkezéssé nyilvánított híd közúti burkolata — remélhetőleg — valóban első osztályú, azaz autópálya minőségű lesz. Persze, tanácsos volna, hogy a felhajtó rámpák és a csatlakozó utak burkolatának minősége se legyen semmivel sem silányabb! Sok szóbeszéd tárgyát okozták az épülő híddal kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések. Való igaz, hogy e jelentős beruházás megvalósítása — a tervek megfelelő egyeztetése, illetve a csehszlovák—osztrák határsáv innenső oldalának korrekciója után — csupán csekély szanálást igényelt. Környezetvédelmi szempontból a beruházás legvitatottabb része mindenképpen a Duna egyik korábbi holtágának, a Pöcsninek likvidálása volt, hiszen — értelemszerűen — itt is út húzódik majd a jövőben. Való igaz tehát, hogy a ligetfalui oldalon csökkent a zöldterület; ugyanakkor azonban igaz az is. 12
