A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-07 / 28. szám
ehetőségei, kényszerei korántsem a megküzdés ígéretét, hanem a végzetes pokoljárás halálos kínjait hordoznák. Képei ezért hamisíthatatlanok. Ösztönös volt-e, vagy intellektuális? Indokolatlan felvetés. Befejezetlen művekből teremtett befejezett életművet. Ez nem ösztön és nem is intellektus kérdése. Ellentmondásos volt? Nem volt az. Ez a kiállítás azért is mellbevágó, mert megfellebbezhetetlenül bizonyítja, mennyire egyértelmű volt, és menynyire következetes a képek alkotója. Hogy miben? A rettegésben és a lalállal való kibékíthetetlenségben, s mindezek ellen abban a küzdelemben, amit festői eszközökkel gyakoolt. Minden művében a saját halálát ilte meg, azt, ami ellen a művel :selekedni próbált. S ahogy ö sem a más halálát, az övét sem „abszolválhatja" más. Hát ezért is hamisítha:atlan. Ezért erős és egyszeri. Elementáris tehetség — szokták /olt róla mondani. Ha a jelenlétében hangzott el, mindig zavarba jött. Nem eagált, nem vitatkozott a megállapí:ás fölött, mert tudta, hogy verbális eszközökkel gyarló kísérlet lenne azt bizonygatni, miszerint másról van >zó, mint arról, amit elementárisnak heveznek. Minden bizonnyal többről. Je ezt nem is akarta más eszközökrei kimondani, mint — és kizárólag - a festészet eszközeivel. Nem ábrá:olni akart, mert nem is az ábrázolha:óval viaskodott. Ezért sem törekelett igazán arra, hogy felismerhető rilágot teremtsen a képein. Mert a ritágból nem a láthatót, hanem a negfogalmazhatatlant, a megfestheetlent akarta megfesteni. Túl egyszerű és felületes lenne ezt azzal negtoldani, miszerint ezért tudott kihhondani és megfesteni belőle valahhit. Dúdor azt teremtette meg, ami a ehetőség és a lehetőség korlátái kötött keresendő, ami tehát a lehetetenből lehetséges — de inkább megórdítva. Losonci (Luőenec) kiállításának myaga az elkövetkező hónapok sóén Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), Rimaszombatban (Rim. Sobota) és Rozsnyón, (Roznava) majd Budapes;en is látható lesz, jóllehet, nem minlenütt a teljes losonci anyag. Mitajadás, a közelmúltban még igen vaószínűtlennek látszott, hogy Dúdor stván szétszórt, nyilvántartatlan iletműve egyáltalán összegyűjthető, i/lint ahogy az is valószínűtlennek átszőtt, hogy mennyiségileg egyáltaán ennyi kép maradt volna utána. És íme, ami maradt, az minden szembont szerint sokkoló. Bízvást remélhető, hogy az anyag, vándorlása sóén sokakat meggyőz majd róla: Dú- Jor Istvánt nem lehet, nem szabad elfelejteni. Ennek tudatosításáért bszinte dicséret illeti meg Szabó Kínját, a Nógrádi Galéria igazgatóját és carkas Veronika művészettörténészt, 3z anyag összegyűjtőjét és elrendezet. KESZELI FERENC FOTÓ: GYÖKERES GYÖRGY A HÉT és az IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE Képzeljük azt, hogy Budapestről indulunk a magyar tenger megtekintésére. Az M7-es autópályáról a balatonaligai csomópontnál jobbra hajtunk a 71 -es főútra; ez vezet a tó északi partján. A 71 -es főúton haladva Balatonkarattya az első település. Az üdülőtelep az ügynevezett „Magasparton" létesült. Innen végig lehet tekinteni a Balaton felső medencéjét, távolról szép vonalával még a Tihanyi-félsziget is látszik. És ha nemcsak a látvány érdekli a kedves utazót, hanem egyéb ritkaság is, netán a történelem, érdemes egy pillantást vetni egy érdekes emlékfára, a már kiszáradt szilfaóriás két és fél méter kerületű törzsére. Itt járt Vak Bottyán, a híres kuruc generális; 1707-ben pedig Béri-Balogh Ádám e fa közelében győzte le csapatával az erre merészkedő labanc sereget. A falut elhagyva a vele egybeépült Balatonkenesére érkezünk. Közismert fürdőhely. Már a múlt században, a fürdőkultúra kezdetén jeles helynek tartották. Az itt megpillantott Balaton szépsége láttán írta Garay János költő lelkesülten a tóról: Kenésétől Keszthelyig Terül el a Balaton Ott az éden kapuja, Itt az édenkert vagyon. Az egymást érő települések sorában Balatonfüzfő következik. Ha nem követjük a tó partvonalát és a 72-es főútra térünk, sok érdekességre lelhetünk. Balatonfüzfő közelében találjuk Berhidát. XIII. századból származó kora gótikus temploma falusi templomaink között a legjelentősebbnek számít. Ha utunkat a 8-as úton nyugat felé folytatjuk, Veszprémbe jutunk (Bakony-vidék). Az öt dombra épült város már a kökorszakban is lakott hely volt. A műemlékekben gazdag hely megtekintését a Balatonon nyaralóknak is feltétlenül ajánljuk. A sok-sok műemléket rejtő hangulatos város történetét a Bakony Múzeum kiállításain tekintheti meg a látogató. Ha a városból délnyugat felé indulunk a tapolcai úton, eljutunk a nemesvámosi szépen helyreállított betyárcsárdába. Ha a 8-as fő közlekedési úton haladunk tovább, igaz egyre távolodunk a Balatontól, de a látvány, amit ez az út ígér, megéri, hiszen 1 5 kilométernyire találjuk Herendet, a magyar porcelángyártás nevezetes helyét. A gyár a kínai és az európai porcelánipar nyomdokain haladva vált Európa-szerte híressé. Készítményei szinte a világ minden részébe eljutnak. A Herendre érkezők mindezt meg is tekinthetik a gyár szépen berendezett múzeumában. A Veszprém felé tett kirándulásról a 72-es főúton visszatérünk Balatonalmádiba az északi part harmadik legnagyobb településébe. Balatonalmádi új üdülőhely. Múltja úgyszólván egyidős az újkori balatoni fürdőkultúrának a történetével. A tavat körülölelő üdülőtelepek egyik leglátogatottabb helye, igen dinamikusan fejlődik. Strandja, szállodái, parkja, kempingje minden igényt és kényelmet kielégít. Almádit különösen az ifjúság kedveli. Ha továbbutazunk a partot követő 71 -es főúton, Alsóörsre érünk. A település elején balra hatalmas kemping várja az érkezőt, a falu déli végénél pedig autós strand terül el. A falu XIII. században épült gótikus temploma közelében látható úgynevezett Török-ház, az ország legrégibb, csúcsíves kisnemesi udvarháza. Szobájának famennyezete van, ajtaja kökeretes, kéménye turbános fejhez hasonlít. Alsóörshöz 4 km-re van Csopak. A falu a Balatonpart fölött emelkedő dombon terül el. A legősibb idők óta emberlakta hely. A rómaiak korában a mai üdülőtelep helyén villák sorakoztak. Csopak kedvelt kirándulóhely, híres ételcsárdái — a Füred felé vivő út kivezető szakaszán a „Víg Molnár" csárda és a Veszprém felé vivő út kezdetén a Malomcsárda — látogatottak. KÉRDÉS: Nevezzék meg a Bakony-vidék legnagyobb városát! 2. VERSENYSZELVENY ai HUNGARIAN TRAVEL COMPANY 5
