A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-01 / 36. szám

A demokráciához szilárd törvényesség kell A gazdasági átalakítást kísérő légkörben kü­lönös hangsúlyt kapnak a törvényesség meg­szilárdításának kérdései. Ez természetes tü­net hiszen az átalakítás a társadalom maga­­sabbfokú szervezettségét és az állampolgá­rok öntudatos fegyelmét is megköveteli. Múltbeli tapasztalatainkból tudjuk, hogy a társadalom demokratizálódásának folyama­tában a törvényesség hiánya anarchiát idéz­het elő. Beszélgetésekből, valamint a szerkesztő­ségbe érkező levelekből is látjuk, hogy az állampolgárok igénylik törvényes jogaik tisz­­teletbentartását, de ugyanúgy óhajtják a nyugodt alkotó légkört is. A megnyilatkozá­sokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szocialista törvényesség a fegyelem és erkölcs alapelveinek megsértése izgatja az embereket. Bosszantja őket a szocialista gazdaság gyakori megkárosítása, amelynek fő oka, hogy a vezetők sokszor nem teljesítik kötelességeiket, nem elég áttekinthető a nyilvántartás, lebecsülik a szocialista vagyon védelmének jelentőségét, valamint hiányos a belső ellenőrzés is. Pozitívumként könyvelhető el viszont az a tény, hogy a gazdasági élet területén elköve­tett bűncselekmények közül egyre többet tár fel a rendőrség, leleplezi az élösdi, harácso­ló. korrupt vagy spekulációs tevékenységet folytatókat és sok esetben gátat vet a munka nélkül szerzett jövedelemnek. Hozzájárul a gazdasági bűnözés elleni küzdelemhez az is. hogy a hírközlő eszközök igen nyíltan tudósí­tanak a felderített gazdasági bűncselekmé­nyekről és azok okairól. A bűnözés terén vannak új jelenségek is. Megnövekedett pél­dául az utcán, sportrendezvényeken, disz­kókban. közlekedési eszközökön, tanintéze­tekben és szálláshelyeken elkövetett erősza­kos, durva, cselekmények száma. Az elköve­tők sajnos főleg fiatalkorúak, és sok esetben külföldről átvett példákat követnek. A jelen­ség ellenére azonban elmondható, hogy ná­lunk ismeretlen — mint tömeges jelenség — a maffia típusú bűnözés, a terror és túszsze­dés. A mi viszonyaink között a kisebbsúlyú bűncselekmények a jellemzőek. Ismét szerkesztőségi levelekre hivatkozha­tok, amelyek hangsúlyozzák, hogy nem sza­bad megtűrni a rendetlenséget, a rossz gaz­dálkodást, a munkahelyi fegyelem hiányát. Megállapítható az is. hogy az emberek több­sége támogatja a bűncselekmények elköve­tőinek igazságos megbüntetését. A bűnüldö­ző szervek fokozott aktivitását közvélemé­nyünk úgy minősíti, hogy a bűnüldöző szer­vek elvszerűbben és határozottabban lépnek fel a társadalomellenes jelenségekkel szem­ben. Ehhez az igazsághoz azonban egy gon­dolat kívánkozik: a megelőzés a leghatáso­sabb fegyver a bűnözés elleni harcban. A szigorúbb és hatékonyabb ellenőrzés a rend. a fegyelem, a törvényes jogok következetes biztosítása, a megelőzést szolgálja. Megálla­píthatjuk azt is, hogy a szocialista törvényes­ség és a szocialista demokrácia szervesen kiegészíti egymást, mert nemcsak, hogy elis­meri az állampolgár jogait, de a társadalom garantálja is azokat. És épp ezzel függ össze az a követelmény, hogy egész jogrendsze­rünk legyen áttekinthető, pontosabb és haté­konyabb. STRASSER GYÖRGY VISSZAPILLANTÓ Viliam Salgovic, az SZLKP KB elnökségének tagja a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke augusztus 14-én fogadta Szerencsés Jánost (felvételünkön baloldalt), a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett bratislavai fökonzulját hivatalba lépése alkal­mából. A találkozón tájékoztatta a diplomatát Szlovákia jelenlegi gazdasági, szoci ális és kulturális fejlődéséről. AUGUSZTUS '89 Nagasakiban, a Békeparkban be­­keszervezetek es háború ellenes mozgalmak többezer képviselője megemlékezett a japán városra 44 éve ledobott amerikai atom­bomba szörnyű kovetkezménye-A szlovák nemzeti felkelés 45 év CSÜTÖRTÖK ge CSSZBSZ fiókszervezete tagja­­fordulójanak tiszteletére a bratis- inak alkotásaiból. A tárlat anyagát lávái Csehszlovák—Szovjet Barát £N szeptember végéig láthatja a kó­ság Házában kiállítás nyílt a Szlo | % J zönseg. vákiai Képzőművészek Szóvetsé irol. Mintegy huszonötén olyanok is jelen voltak, akik túlélték a nuk­leáris robbanást. A tragédiának mint ismeretes. 140 ezer halálos áldozata volt. Hun Sen kambodzsai miniszterel­nök. külügyminiszter, sajtóérte­kezleten kijelentette: Kambodzsa ^ szeretne egy olyan nemzetközi el­lenőrző mechanizmus létrehozó-F I ÉNTEK 1. sat, amely felügyelné a vietnami egysegek kivonását, a tűzszüne­tet és az általános választások előkészítését A cseljabínszki terület egyik kato­nai üzemében örökre leállították egy olyan reaktort, amely plutóni­umot állított eló katonai célokra. Amint a TASZSZ közölte a jövő év folyamán ugyanebben az tizem-SZOMBAT 12. ben még két olyan reaktort állíta nak le, amelyek hasadó anyago­kat gyártanak. Az üzemben dolgo­zó, magas képesítéssel rendelke­ző szakembereket atomerőmü­vekbe irányítják át. Békegyülést rendeztek Domazli­­ceben, ahol 50 évvel ezelőtt tar­tották a cseh nép megszállás élőt - ti utolsó legális osszejövetelet. VASÁRNAP 13. amelyen mintegy 120 ezren lép­tek fel a fasizmus, valamint Cseh­ország bekebelezése ellen. A romániai nemzeti felszabadító forradalom győzelmének és a fa­siszta uralom megdöntésének 45 évfordulója alkalmából Zvolenben ünnepi nagygyűlést tartottak. A nagygyűlést követően a vendégek a járás tisztségviselőinek kísére-HETFÖ teben a roman katonák zvoleni te­metőjében megkoszorúzták az elesettek emlékművét, ahol az első és a negyedik román hadse­reg több mint tízezer tagja nyug­szik. A szlovák nemzeti felkelés 45. év­fordulója alkalmából a bratislavai varban ünnepi találkozót tartót tak a felkelésben részt vett vörös­keresztes ápolónők. Az ünnepi ta­lálkozó résztvevői a Szlovák Nem­zeti Felkelés Emlékművénél és a KEDD Slavinon kegyelettel adóztak az antifasiszta nemzeti felszabadító harcban elesett hősök, illetve azon szovjet katonák emlékének, akik életüket áldozták hazank fel­szabadításáért. /fatfoe/ QfoojŐ! A tanévnyitó nekem mindig olyan személyes ünnepnek tűnik, mint egy születésnap. Fellelni benne formaságokat, köszöntőket, virágcsokrok cserélnek gazdát; a diákság felé irányuló, mo­sollyal elegy jó szó személyre szabott, akár a szülői simogatás. Szeptember legelső napjaiban még nem a tanterv előírásainak teljesítését kéri számon a társadalom, hanem a „hivatalos" igazgatói üdvözlés és az objektív szülői szemlé­let azt az emberi többletet honorálja, amit a pedagógus a saját személyiségéből, gerincessé­géből ad hozzá a napi munka szokványfeladata­inak teljesítéséhez. Nem titok, hogy a közoktatás ügye társadalmi életünk egyre fontosabb kérdésévé emelkedik. A köztudatban nem könnyű feltételek között dol­gozó tanítónak olyan fiatalokat kell nevelniük, akik képesek megfelelni a jövő követelménye­inek is. Ezért folyamatosan korszerűsödnek a tantervek és új tankönyvek jelennek meg, a középiskolákban a számítástechnikát is oktat­ják; bővült és modernizálódott a taneszközök tára. Az érem másik oldalát tekintve azonban azt is látni kell, hogy helyenként a tanteremhiány, másutt jónéhány vidéki iskolaépület szegényes állapota, továbbá az erőszakolt körzetesítés és a pedagógusok túlterheltsége sok helyütt egysze­rűen megakadályozza, hogy formális feladatok dzsungelében kibontakoztassák, a gyakorlatban is megvalósítsák a korszerű sódé si folyamat le­hetőségeit. A Csallóköztől a Bodrogközig is ismerek számos olyan iskolát, ahol azért kell latba vetni minden erőt, hogy a korszerűsítésről ábrándozva legalább azt tudják elérni: ne ro­moljon a tanítás színvonala. És hadd tegyem hozzá mindehhez még azt is. hogy a pedagógu­sok feladatai között van még ennél is fontosabb teendő; a nevelés. A világ minden táján megfi­gyelhető eszmei vákuumok, a fiatalok körében terjedő fura divatok s egyéb áramlatok idején kell pedagógusainknak felvállalni az emberneve­lés feladatát. Nem egyszerűen „csak" tanult, tájékozott, művelt állampolgárokat kell képezni­ük. hanem olyan embereket, akik magukénak érzik anyanyelvűket és felvállalják, folytatják a társadalom humánus törekvéseit. Jómagam sohasem álltam katedrán, ám or­szágjárásaim során számos pedagógussal be­szélgettem. Társalgópartnereim szavaiból rend­re azt a tanulságot szűrtem le magamban, hogy az élet íratlan törvényei szerint a tanítók, a nevelők is tapasztalatban és tudásban jócskán gazdagabbak lettek a múló évek során; ám ahogy az már lenni szokott, a pályakezdés illúzióit ebben a kivételes hivatásban is a való­sághoz kellett igazítani. Mert kétségtelen: a főiskolákon szinte mindent megtanultak annak idején, amire a tanítási órákon szükségük lehet, de azt nem. ami vérbeli pedagógussá avat egy embert. Ezt Ugyanis nem lehet gépiesen megta­nulni. Ehhez adottság kell, nőm eg sok egymást követő tanév sok-sok szürke hétköznapja. Csu­pán a tudással párosuló gyakorlat alakíthatja ki az emberformálás gyötrelmes művészetét. Siker és kudarc, a kiváló és hűséges tanítványok, indokolt esetben az elégtelen osztályzat; a hazai magyar tanítási nyelvű iskolák tanítói számára az anyanyelv őrzésének nemes feladata — ez mind-mind fárasztja és koptatja, ugyanakkor építi és gazdagítja is a nevelő személyiségét. Igenis, van tehát tennivaló a hazai oktatásügy belső gondjainak megoldásában, eredményes­ségének javításában. Gondolom, mindenki előtt világos, hogy ez a társadalom szándékával s erőfeszítéseivel is összhangban áll. Hogy jobb legyen az iskola — ez társadalmi érdek. A társadalom pedig mi vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents