A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-01 / 36. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Miklósi Péter: ISMÉT A HUNGARORINGEN Hajdú András: PRÁGAI FERDE TORNYOK Zs. Nagy Lajos: RENDETLEN NAPLÓ Balázs Béla: A SZESZÉLYES TÁTRA Simon László: MOSZATOK AZ ÉTLAPON Megkérem, elnök elvtárs — bár ; mint zeneszerzőt szólíthatnám Mesternek — jellemezze olvasó­ink számára szövetségük munkáját, cél­jait feladatait — A Szlovákiai Zeneszerzők és Bőadó­­mü vészek Szövetsége a hivatásos és tár­sadalmilag elkötelezett zeneszerzőket előadóművészeket zenekritikusokat és zenetudósokat tömöríti, tehát eszmei- hi­vatásos tömörülés. Kettős feladatot lát el: egyrészt hatást gyakorol a tagság művé­szi életére, társadalmi érvényesülésére, másrészt befolyásolja a zenekultúra fejlő­dését és kapcsolódását a társadalmi fo­lyamatokhoz. Ez elsőként nevezett feladat magában foglalja annak az erkölcsi fel­ismerésnek a támogatását hogy a kortárs zenekultúra fejlesztésében a művész nincs egyedül, s az alkotás velejárójaként jelentkező összeütközések és feszültsé­gek ellenpólusaként jelen van a kedvező légkör megteremtésére való törekvés, a társadalom erkölcsi és anyagi támogatá­sa. A második pontként megjelölt felada­tot oly módon teljesítjük, hogy különféle kezdeményezésekkel igyekezünk gazdagí­tani a kulturális életet. Ennek érdekében szövetségünk összefogja a zeneművészet intézményeit, egybehangolja tevékenysé­güket bizonyos rendezvények igényeinek megfelelően. Példáié évente rendszeresen megszervezzük Az új szlovákiai zene el­men az új szerzői művek bemutatóját, hasonlóképpen évente szervezzük meg Trenőianské Teplicében a fiatal előadó­művészek fesztiválját Ezenkívül számos szeminárium, konferencia, művészek ta­lálkozója szerepel a munkatervünkben. Gyakran vállalunk társrendezői feladato­kat. Szövetségünknek területi tagozata van a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerület­ben. rajtuk keresztül és velük együttmű­ködve is támogatjuk zenekuiturális ha­gyományaink továbbfejlesztését s napja­ink zeneművészetének térhódítását. Jaroslav Hasek: A NÉVTELEN LEVÉL Címlapunkon: Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béta Telefon . 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. t. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne z. p., Koéice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kés Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Az ön személyében figyelmet ér­demlő módon együtt élnek a ze­nei aktivitás különböző területei. Hogyan lett zeneszerző, zenetudós, ze­nepedagógus s egyben közéleti szemé­lyiség. s hogyan fémek össze ezek az érdeklődések és munkavégzések ? — A zongora iránti érdeklődést édesa­nyámtól örököltem, s ez már az iskolás évek előtt megnyilvánult. Semmit sem tudtam a skáláról az összehangzásról. de megtanultam követni a dallamot. Édesa­pámnak volt egy meg nem valósult álma. ö hegedülni szeretett volna. A kárpótlást bennem kereste, nekem igyekezett jó fel­tételeket biztosítani. Tanítóimnak is so­kat köszönhetek, közülük különösen sok hálával gondolok Mikulás Schneider- Tmavsky nemzeti művészre, akinek törté­netesen Kodály Zoltán diáktársa volt Nagyszombatban (Trnava), együtt is érett­ségiztek. A nagyszombati érettségi után a bratistavai Komensky Egyetem Bölcsész­karán zenetudományt tanultam, közben azonban úgy láttam, a mélyebb meg­értéshez tanulmányoznom kell a zene­szerzés elméletét is. Ez a kettős érdeklő­dés máig elkísér, s jóllehet hoz magával némi erőszétforgácsolódást, viszont jól ki­egészítik egymást. Rendszerint párhuza­mosan végzem mindkét hivatásomat bár időközönként az egyik túlsúlyba kerül a másik rovására. Még bonyolultabb a hely­zet ha különféle társadalmi feladatokat megbízatásokat látok el. például a Szlo­vák Zenei Alap szervében, vagy a jelenlegi elnöki tisztségemben. Én azonban abból indulok ki hogy a szervezőmunka is alko­tótevékenység s mondhatom, vannak is kimutatható eredményei a zenekultúránk­ban. így tehát nálam a szakvégzettségem­ből eredő művészi és tudományos munka a tisztségemből származó feladatokkal nem ütközik, nem konkurrálnak egymás­sal. inkább újabb ihletet impulzust adnak. Ügy érzem, szegényebb lennék, ha nem lenne ilyen gazdag kapcsolatom az egész zenei életünkkel. Beszélgetés Ladislav Burlasszal, a Szlovákiai Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetsége elnökével Meg kell azonban mondani, hogy a hang­szeres előadóművészét legyen bármi­lyen magas a művészi színvonala, önma­gában nem viszi sokra. Szükséges hozzá megbízható gazdasági alap, jó szervezés, propagáció, menedzselés. S e téren bi­zony nem állunk kellő szinten. Sok gond van a szerzeményekkel, befuitatásukkal. Világjelenség lett a zeneszerzők számá­nak túltengő se. Mindenütt előnyben ré­szesítik a hazai szerzőt. Közben világszer­te népszerűbb a hagyományos zenei mű. mint a kortárs alkotások. Végül látni kell. hogy európai viszonylatban a szlovák ze­nekultúra mégiscsak fiatal s harcolnia kell. hogy a köztudatba eljusson... A propagáció. a csereakciók elmélyítése — talán ezek jelenthetnék a bekapcsoló­dást a szélesebb nemzetközi körforgás­ba. S hadd szóljak a zenetudomány mu­lasztásairól is! Sajnos, keveset szerepe­lünk nemzetközi fórumokon, olyan alap­vető tanulmányokat sem jelentettünk meg idegen nyelven, mint például a Szlo­vákiai zene története. Népzenei hagyo­mányaink. stb. Nem utolsósorban hang­súlyozni kell. hogy a zene mint a felépít­mény „igényesebb, megbélyegzett tarto­zéka a múltban kissé háttérbe szorult, s ez hatással volt a külföldi lehetőségeire és szerepére is. Egyszóval e területen most sok munka vár ránk. hogy a hi­ányosságokat kiküszöböljük. fU Milyen feladatokkal foglalkoznak n t jelenleg a szövetség szervei, ap­­u u parátusa. munkacsoportjai? — Két éve zajlott le szövetségünk utóbbi kongresszusa, most az akkor elfogadott átalakítási és demokratizálási programot váltjuk valóra. Mondhatom, nem könnyű a tagságunkat az újszerű irányvételre bír­ni hiszen évtizedeken át kialakult egyfaj­ta felfogás, irányzat amely nem a minő­ségre. az igazi értékekre épült Ismeretes, a művészek között mindig is volt versen­gés. de irigység is. s egyes csoportok, személyek szeretnék előnyben részesíteni a maguk „normáit", „kritériumait", persze mások rovására. Márpedig a demokrácia nem azt jelenti, hogy „mindent szabad", hanem elsősorban fegyelmet erkölcsi magatartást igényel. Hogyan jellemezné a szlovákiai ]; zene helyzetét határainkon tűI és milyen külföldi hatások befolyá­solják fejlődését? — A szlovákiai zene külföldi helyzetét néhány sajátosság jellemzi. Az utóbbi években köztudottan sok kiváló éneke­sünk képviselte zenekultúránkat külföldi színpadokon és pódiumokon. Komoly külföldi szaktekintélyek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a szlovákiai vokális ze­neiskoláról. Említettem már. hogy elő­adóművészeink is arattak már bizonyos sikereket határainkon túli turnéikon. y-hSM&e, fU Szövetségüknek magyar nemze- I n ]; tiségű tagjai is vannak Kimutat- Lj ható az 0 jelenlétük a szlovákiai zenei életben sajátosságaikkal? — Vannak ugyan, de korántsem annyian, amennyi megfelelne a magyar nemzeti­ségű lakosság számarányának. A jelen időszakban a fiatal előadóművészek szá­ma kedvezően növekedik, de továbbra is hiányoznak az olyan zeneszerzők, akik például tudnának reagálni az itteni nép­zenei hagyományokra. Kevés a képzett karmester. Nálunk senki sem szabályoz­za a tanulók tájékozódását egy-egy szak­területre. csupán a felvehető diákok szá­madata a mérvadó. Mivel nemzetiségi vonalon nincs olyan szerv, amely felhívná a figyelmet a hiányosan betöltött ágaza­tokra, marad a döntés az egyénre. Azt hiszem, ez a kérdés megoldható lenne az iskolaügy, a művelődési intézmények és a Csemadok együttműködésével. fL A Csemadok a nemzetiségi kul­­n j; túra ápolása keretében megkü- LJ u lönböztetett figyelmet szentel a zenei anyanyelv hagyatéka megőrzésé­nek és fejlesztésének is. Hogyan tudna ebben közreműködni, segíteni szövet­ségük? — Az itteni nemzetiségi zenekultúra szo­rosan kötődik Bartók és Kodály szellemi hagyatékához, hiszen a magyar zene e két világhírű ikertestvére fiatal korában tájainkon is gyűjtött ihletet és erőt Köz­ismertek a magyar népzenei hagyomá­nyok, amelyek ápolásával az amatőr mű­vészet helyesen értelmezi küldetését. Ez egyben magával hozza a résztvevők mű­velődését és az önmegvalósítás örömét. Sajnos, nincsenek a nemzetiség hagyo­mányaival és jelenével érző zeneszerzők, képzett karnagyok sincsenek elegen. Elá­rulom, hogy szándékunkban áll kezdemé­nyező lépést tenni e téren. Szeretnénk a Csemadok képviselőivel egy közös talál­kozón elbeszélgetni a fennálló problé­mákról és keresni a megoldás lehetősé­geit. a szlovákiai zeneművészet helyzetéről, feladatairól, törekvéseiről Dq Végezetül megkérdezném, részt vett-e már valamilyen zenés vagy dalos Csemadok-rendezvényen ? — Sajnos, eddig még nem, de ami teg­nap nem volt. az holnap még meglehet PETRIK JÓZSEF 2

Next

/
Thumbnails
Contents