A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-18 / 34. szám

tötte össze; az „E" jelzésű villamosok pedig a Stúr utcáról (akkoriban: Ba­ross út) indulva a mai Dosztojevszkij soron közlekedtek. 1899-ben indult a „C" járat a Mihály-kapu, a Széplak utca (ma: Obchodná) és a Récsei vám között. Ezt a vonalat hosszabbí­tották meg 1910-ben egészen a je­lenlegi Georgi Dimitrov Vegyi Műve­kig. Fokozatosan a kocsipark is bő­vült, s minden előjel gyors felfutásra vallott. 1913-ban azonban tűz ütött ki a kocsiszínben, ami jócskán megti­zedelte a járműállományt. .. Követ­kezett az első világháború, úgyhogy Bratislava villamosközlekedésében számottevőbb fejlesztésre már csak a húszas évek derekán kerülhetett sor, amikor felújították és bővítették a sínhálózatot, valamint új szerelvé­nyeket is vásároltak. A fejlődés azóta lényegében folyamatos, mégha tá­volról sem zökkenőmentes. Szlová­kia fővárosának tömegközlekedésé­ben aránylag sok kárt okozott a má­sodik világháború is; 1960-ban vi­szont már 44 kilométeres sínhálóza­ton 77 vontató és 50 pótkocsi közle­kedett. Időközben kiselejtezték a 25—30 évvel ezelőtt használatos vil­lamosokat; így napjainkban ha nem is a legkorszerűbb, de mindenképpen új vonalú villamosok szállítják az uta­sok millióit. Ili. Az idei nyár szombat-vasárnapjain a bratislavai utcákon közlekedő nosz­talgiavillamost 1949-ben gyártották; és az utolsónak szánt „rundót" 1974 telén tette meg. Igaz, akkor is már csak hóekét tolva maga előtt... Az előírások szerint akkoriban is, most is összesen 60 utast szállíthat(ott) egyszerre. A fapados ülőhelyeken 24-en fértek el, ugyanennyi az állóhe­lyek száma, az elülső és a hátsó peronon pedig 6—6 személy tartóz­kodhat. Talán mondanom sem kell, hogy ezt a „normatív" utaslétszámot legföljebb mostanában, nosztalgiavil­lamosként tartja be ez az A jelzéssel közlekedő 44-es számú kocsi, hiszen annak idején — mondjuk az én gyer­mek- és suhanckoromban — csupán az egyik peronon vagy huszonötén tolongtunk ... Igaz, akkoriban még egyenruhája is volt a kalauznak, aki minden megállón, indulás<előtt a ko­csi mennyezete alatt húzódó két bőr­szíj egyikével megrántotta a csen­gőt ; az ajtószegélyre szerelt, 130 centit jelző mérce útmutatása sze­rint pedig azt ellenőrizte: valóban gyerekjegy jár-e még a magunkfajta okoskodóknak?... Sajnos, ezek az utóbb említett „ap­róságok" egyelőre hiányoznak az idei vakációban közlekedő nosztalgiavil­lamosból. Szó ami szó, időtöltésnek így is kitűnő dolog utazni rajta; de attrakcióként csak akkor igazi érték az ilyesmi, ha minden darabja egy kis történelem. Lehetőleg precízen. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György A HÉT ÉS AZ IBUSZ NYÁRI KÉPES VERSENYE A siófoki kikötő egy része A1 a Szántód puszta Sopianaeból (Pécs) Arrabonába (Győr­be) vezető út. Az 1055-ben keltezett Tihanyi alapítólevél is emlegeti Fűk (Fok) néven. A török időkben hadikikötö volt, a kikötő védelmére erődöt emeltek itt. Siófok fejlődése az 1861-ben meg­épült vasútvonallal kezdődött. A fővá­rostól idáig jöttek az utasok, és hajóval folytatták útjukat Füredre vagy a Bala­ton más pontjára. Azóta növekedése, fejlődése tovább tart. Azért is kedvelt helye a kirándulóknak, mert itt van a tó legnagyobb strandja: 23 ezer személy befogadására alkalmas. Ha Siófokot elhagyjuk, a város köz­pontjától 10 km megtétele után érjük el a 70-es főút 105-ös szelvényénél az M7-es autópályát. Innen Budapest 98 km-re van. Az autópályán kényel­mesen autózva egy óra az út a főváro­sig. Mielőtt búcsút mondanánk a Bala­tonnak, e szakaszon is javasoljuk a parttól távol eső érdekességek megte­kintését. Balatonföldvárral majdnem egybeépült Kőröshegy legfőbb látniva­lója a gótikus templom. Kőröshegyről kb. 5 km-nyi út után Kerekibe jutunk. A középkorban itt állott Fejérkő vára, amit Kereki-várként is emlegettek. Kerekitől délre eső községek Külsö-Somogy ha­tárközségei. Két községre hívjuk fel a figyelmet. A Zala nevű helységben szü­letett Zichy Mihály, a múlt század neves festője. Egykori szülőházában emlék­múzeumot rendeztek be. Zalához 4 km-re fekszik a Tab nevű község, barokk templomának szentélyében Dorfmeister-festmények láthatók. A község fafaragó népművészeiről is ne­vezetes. Mi viszont most azt javasoljuk, tér­jünk vissza a Balatonhoz. És mielőtt végleg elveszne szemünk elől a tó tük­re, vessünk egy pillantást rá. Nem bú­csúzunk véglegesen. Hiszen aki egyszer meglátta a Balatont, nem tud tőle el­szakadni. Vissza-visszatér időnként, és mindig felfedez valami új látnivalót, ter­mészeti szépséget, történelmi emléket, ember alkotta művet. És ezekért újból és újból érdemes idelátogatni. A sorozatban bemutatott szép helye­ket — tájakat a Bratislavai IBUSZ-iroda szervezésében is bárki, bármikor felke­resheti. KÉRDÉS: Hány kilométer hosszú a Balaton? 8. VERSENYSZELVÉNY m HUNGARIAN TRAVEL COMPANY Ha átkelésünket Tihanyba kirándulás­nak tekintjük, és visszatérünk komppal a Balaton déli partjára, akkor a szántódi elágazásnál balra fordulva ismét a négysávos 7-es főúton haladhatunk to­vább, illetve megtekinthetjük az elága­zással szemben lévő Szántódpusztát. A régi pusztának már a Tihanyi alapítóle­vélben is előfordul a neve: Évszázado­kon át a tihanyi apátság tulajdona volt. A XVIII. század végén Pálóczi Horváth Ádám bérelte egy ideig, megfordult itt a neves költő vendégeként Kazinczy Ferenc is. Napjainkban a puszta műem­lék jellegű épületét helyreállították, és múlt századi bútorokkal rendezték be. Különleges látnivalók várják gz ideérke­zőket: cselédházak, istállók, borospin­cék, magtár, csárda, kastély és kápolna. A lovasiskola és a kutyatenyészet külön érdekessége ennek a komoly értéket képviselő műemlékegyüttesnek. Szán­­tódpusztán autóparkolót, csárdát és ajándékboltot is találunk. Ezután Za­­márdi felé autózhatunk. A községben szép présházakat és egy kivételes szép­ségű barokk templomot láthatunk. Za­­márditól 6 km-re délre esik Balaton­endréd. Határában római erődítmény állt, a török időkben aprócska kis vég­vár emelkedett a faluban. Mai érdekes­sége népművészeti szempontból fon­tos : asszonyai híres csipkekészítők. Ha a zamárdi csomópontnál úgy döntünk, hogy a Balaton partján autó­zunk tovább, akkor a 70-es főúton ha­ladunk Siófok felé. Nagyon figyelmesen kell vezetnünk, innen a Balaton-part ugyanis összefüggő település. Különö­sen fontos az óvatosság a nyári idény­ben. Az első település Balatonszéplak Siófokkal összeépült, közigazgatásilag is hozzá tartozik. Siófok a déli part egyik nagy városa 15 km hosszan húzó­dik a Balaton mellett. Mozgalmas mo­dem fürdőváros sok-sok szállodával, fi­­zetövendég-szolgálattal, szórakozási és kulturális lehetőséggel. Szállodái, To­uring Hotelje, motelje és kempingje mellett éttermei, csárdái, bisztrói, presszói és bárjai szinte minden igényt kielégítenek a legnagyobb nyári forga­lom idején is. Siófok régi település. Már a római hódítás idején itt vezetett a 5

Next

/
Thumbnails
Contents