A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-18 / 34. szám
LnJ A CSEMADOK ÉLETÉBŐL Fiatalok a Csemadokról Ezen a címen korábban már közöltük néhány fiatal véleményét, észrevételét nemzetiségünk kulturális szövetségéről. Most folytatjuk az akkor elkezdett munkánkat, újra szétnéztünk hazánk magyarlakta területein. A válaszadók huszonéves fiatalok, a jövő mérnökei, munkásai, tanítói. Vajon 1989-ben, a Csemadok jubileumi évében hogy látják ők e szervezet munkáját. SZÁZ ÉVA, Deáki (Diakovce), Galant a i járás: — Gimnáziumi éveim alatt léptem be a Csemadok alapszervezetébe, elsősorban azért, mert az itteni magyarságot tömöríti. Aztán sorra kapcsolódtam be a különféle Csemadok-rendezvényekbe, felléptünk az esztrádcsoporttal meg a citerazenekarral. A környék sok faluját, községét bejártuk. Ma huszonkét évesen bizakodva nézek a jövőbe, s örülök, hogy sikerült az alapiskolásoknak átadnunk a stafétabotot; működik népi gyermektánccsoportunk, énekkarunk. Mostanában is aktív tevékenységet fejt ki a Csemadok Deáki Alapszervezete, színházlátogatásokat szerveznek Buda-" pestre, de otthon is van elég rendezvény: az író—olvasó találkozók is rendszeresek, legutóbb Dobos László csehszlovákiai magyar író volt a vendég, jár hozzánk a Magyar Területi Színház, a Szőttes, az Ifjú Szívek, és nem egyszer sor került már irodalmi-történelmi vetélkedőre. A Csemadok-szervezet munkája ilyen kis községekben elsősorban az értelmiség kezében van. Ők hivatottak ezt a funkciót a legjobb erejükhöz mérten ellátni, hiszen nemcsak az alapszervezet bukását okozhatják, hanem kockáztathatják az ottani magyar közösség létét is. Deákin persze ettől nem kell félni. A fiatal családok gyermekei is magyar alapiskolába járnak, s én, mint most induló pedagógus is azon leszek, hogy színvonalas oktatást biztosítsak a magyar tanítási nyelvű alapiskolában. Ha a gyerekek itt jól elsajátítják a szlovák nyelvet is, akkor a szülök sem féltik majd csemetéiket a későbbi érvényesüléstől, s a gyerek is könnyebben mozog majd. Ezt tudatosítva indulok a főiskola befejezése után, mert a pedagógusnak hivatása, a nemzetiségi pedagógusnak pedig legszentebb ügye a csemeték nevelése. S ehhez, remélem, a Csemadok alapszervezetei is hozzájárulnak majd segítőkészségükkel. KISS TAMÁS, Gömör fGemeri Rimaszombati (Rim. Sobota) járás: — Alapiskolás koromban találkoztam először a Csemadok nevével, hiszen akkoriban volt az itteni alapszervezetnek egy kisebb, de nagyon jól működő színjátszó csoportja. De a Csemadok aktívan bekapcsolódott az iskolások báljának a megszervezésébe, segített a pioníravatáskor. Aztán amikor a régi elnöknek egyre több elfoglaltsága lett, kissé hanyatlott az alapszervezet munkája. Csak néhány éve van új elnökünk, de máris fellendült az érdeklődés a Csemadok iránt. Az „Iglói diákok" című zenés vígjátékot tanulták be a község ügyes színjátszói, mellyel bejárták a környéket. Most, a kulturá is szövetség negyvenedik évfordulója tiszteletére a Miskolci Nemzeti Színház néhány művésze is ellátogatott Gömörtoe s igazán felejthetetlen produkciót mutattak be. Egy délután volt operett, magyar nóta, popzene, modem tánc, sanzon, cigánydal, örökzöld sláger és még sorolhatnám. Sajnos, a Csemadok alapszervezete mellett működő tánczenekar is feloszlott vagy két éve, mert a tagok közül néhányan megnősültek, néhányan másutt tanulnak. S ez az egy példa talán illusztrálni is tudja az itteni általános helyzetet, már ami a lakosság szervezettségét illeti. Nincs utánpótlás! A Csemadok-tagság nem növekszik, ami részben azzal is magyarázható, hogy sokan bejárnak tanulni, illetve dolgozni Tornaijára vagy a járási központba. Ha késő délutánonként hazajönnek, nem hiszem, hogy az otthoni kerti munkát, esetleg a tévé előtti pihenést sokan felcserélnék egy tömegszervezetben való munkára. MATUS CSILLA, Vásárát (Trhové Myto), Dunaszerdahelyi (Dun. StredaJ járás: — Nálunk, hasonlóan más járásbeli falvakhoz sok tömegszervezet működik, köztük a Csemadok is. Kezdetben, mondhatnám alapiskolás koromban passzívan viszonyultam a szervezethez, most meg, amikor már jobban érdekel a dolog, valahogy kevesebb a szabadidőm. Örvendetesnek tartom, hogy a Csemadok itteni vezetőségében sok a pedagógus. Ennek köszönhető, azt hiszem, hogy a magyar szülők most újra az anyanyelvi alapiskolákat tartják fontosabbnak, a korábbi megszokástól eltérően. Mert a magyar alapiskolák is nyújthatnak színvonalas oktatást! PÖLHÖS ZSUZSANNA, Söreg (Surice), Losonci járás: — Hatszáz lakosa van falumnak, de azért dicsekedhetünk Csemadok-alapszervezettel, mi több, szüleim alapítótagok voltak! Ha Csemadok-rendezvény volt a faluban, az a családunkban ünnepnek számított, mindannyian ott voltunk. Sajnos, a szervezet munkáját akadályozza, hogy a vezetőség gyakran változik, de azért volt nemrég egy író— olvasó találkozó Mács Józseffel, s azért vannak bálok, mulatságok is. A Csemadok általában a helyi szövetkezettel működik együtt. Négy-öt évvel ezelőtt még a Tejfalusi (Mliecno) dőrejáráshoz hasonlóan nálunk is volt úgynevezett farsangjárás, mára ez „kiment a divatból". A fiatalok jelentős része továbbáll Fülekre vagy Losoncra. A többség mégis összetartó közösség. TÓTH LÁSZLÓ, Fülekpüspöki (Fii. Biskupice), Losonci (Lucenec) járás: — Édesanyám már régóta vezetőségi tag, így korán kapcsolatba kerültem a Csemadokkal. Ki ne ismerné a szlovákiai magyarok közül a Palóc néptánccsoportot, mely nemrég ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját, s mely mindig példásan képviselte Fülekpüspökit Zselizen, Gombaszögön vagy Vychodnán. Nálunk, a Losonci járásban igen nagy szükség van a Csemadokra. Van egy rokonom a Komáromi járásban, Nagykeszin, ott például kisebb volt az igény erre a szervezetre, sokáig nem is létezett Csemadok-szervezet. KOLLER SÁNDOR A szerző felvételei 6
