A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-11 / 33. szám

HÉTVÉGE

KINEK A CSONTJAI?

A bécsi orvostörténeti intézet igazgatójához benyitott egy Seligman nevű múlt századi bécsi orvos bátyjának Franciaországban élő ükunokája, bizonyos Thomas Demines, és átadott neki egy szépen becsomagolt kis pléhdobozt azzal, hogy abban Beethoven három csontja van. Mint mondotta, üknagybátyja e csontoknak 1863-ban, a zeneszerző földi maradványainak exhumálásakor jutott birtokába, hivatalos engedéllyel, mivel éppen Beethoven süketté válásának okait kutatta. Noha az elsárgult, foszladozott engedélyt is bemutatta, a váratlanul betoppant francia atyafit sültbolondnak nézte mindenki. A későbbi vizsgálatok azonban azt látszottak bizonyítani, hogy a csontok valódiak, s az engedély sem hamisítvány. Az orvosok a kései leletből most arra következtetnek, hogy Beethovennek csontszklerózisa volt, és belső füljáratainak fokozatos elmeszesedése lehetett az oka megsüketülésének.

Ml A FONENDOSZKÓP?

Hippokratésztől a múlt század elejéig az orvos csak úgy tudta érzékelni a beteg szívhangjait, hogy fülét a páciens mellkasára szorította. 1816-ban azonban egy Laénnec nevű párizsi doktor felfigyelt rá, hogy két, az utcán játszó fiúcska egy csövön át kopogó hangokkal jelez egymásnak, s támadt egy ötlete. Következő betegéhez betérve csővé tekert egy papírt, és ezen az alkalmi csövön keresztül kezdte hallgatni a szívhangokat, s jobban érzékelte őket, mint addig bármikor. Erre megcsináltatta a csövet fémből. Ez a fémcső lett a világ első orvosi hallgatócsöve: a sztetoszkóp, amelyből aztán minden további belgyógyászati hangvezetőcsö kifejlődött, köztük a képünkön ábrázolt, ma is használatos fonendoszkóp, amelyet eleinte sztetofonendoszkópnak neveztek. A szte-VÉGTELEN TENGER

$ (teodeno SCucet íroda/uuas

(Folytatás a 15. oldalról)

az 1910-ben született Cao Jüt, a legjelentősebb modern kínai drámaírót. Az ö 1936- ban írott Zivatar c. drámája és az 1941 -es Pekingi emberek jelentik Kuo Mo-zso „Csü Jüan"-ja mellett a mai kínai dráma csúcsát. Cao Jü drámaíró művészetének alapvető vonása, hogy kora kínai társadalmának lényeges ellentmondásait aktuális módon, modern technikával, feszült légkörben tudja ábrázolni.

toszkóp e korszerű fajtájának hangvezetö csövei már rugalmas anyagból készülnek, az orvos fülébe illeszthető szárakkal és összehajtható kengyellel, amely membránban végződik. Ennek segítségével az orvos a légzési hangokat és a mellkasban mutatkozó esetleges zörejeket is tisztán kiveheti. Sőt, a fonendoszkóp mellett immár létezik differenciális fonendoszkóp is, amellyel a test két különböző pontján hallható hangok összehasonlíthatók.

BAJ VAN-E A KIMONÓKKAL ?

Nem is annyira velük, mint inkább az árukkal! Amióta a technika jóvoltából könnyen áthidalhatók a távolságok, a keleti népviseletek és divatirányzatok mind jobban hatnak a nyugati módira, a nyugati szabásvonalak meg a keletire. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a japán nők egyre kevesebben viselnek kimonót, inkább európai módra öltözködnek, az európai és amerikai nők viszont kimonópártiak lettek. Párizsban a jobb körökben ma ez a legdivatosabb alkalmi ruha, de egyszerűbb változatait hordják pongyolaként is. A legtöbb francia kimonó persze csak utánzat. Az igazi japán kimonó ugyanis az átlagember számára szinte megfizethetetlen: egyegy díszes, tiszta selyemre kézzel, aranyszállal hímzett darab dollártizezrekbe kerül. Éppenséggel soha nem is volt olcsó egy-egy szép kimonó, de most, hogy külföldön ilyen kapós lett, alaposan fel is verték az árát. De hát ennél nagyobb baj né legyen! Hisz a géppel hímzett, többnyire műanyag alapú utánzatok is gyönyörűek. Japánból főleg ilyeneket hoznak a turisták, hiszen ezekkel vannak tele a tokiói áruházak. Klasszikus kimonót ma már csak megrendelésre készítenek Japánban, s voltaképp nem csoda, hogy csillagászati áron, hiszen egy domború sárkányos mintának csak a hímzésén több mint egy évig dolgoznak.

A hatvanas évek közepén kirobbant ún. „kulturális forradalom" nagy cenzúrát jelentett a kínai irodalomban. A század nagy öregjei vagy meghaltak vagy elhallgattak, a fiatalabb nemzedékek pedig szóhoz sem jutottak. Majd két évtizedes szakadék tátong így az öregek és fiatalok között. Nem is tudtunk jóformán semmit a legújabb termésről egészen az utóbbi évekig, s még most is csak homályos, elmosódó képünk van a legutóbbi évek műveiről, alkotóiról, főként pedig az értékrendről. Nem is vállalkozhatunk rá egyelőre, hogy ezekről hirt adjunk. Mind helyett csupán egy jelentős regényre hívnánk föl az olvasó figyelmét, nevezetesen a legutóbb magyarul is megjelent, sőt filmváltozatban is nagy sikert aratott Ku Hua-regényre, a Hibiszkusz házára.

CSELÉNYI LÁSZLÓ

JOGI TANÁCSOK

1

..Lakásvételi lehetőség" jeligével olvasónk azt írja, hogy az édesapja után — három testvérével együtt — egy családi házat örökölt, amelyben már évek óta a férjével együtt lakik s amelybe már eddig is sok befektetést eszközölt (központi fűtés, vízvezeték, fürdőszoba. csatornázás). Olvasónk szeretné a testvérei örökségét képező házrészeket megvenni, de nincs készpénze. Azt kérdezi, milyen kölcsönt, vagy pénzügyi segítséget kaphat, illetve, hogy nem kaphatna-e vissza nem fizetendő állami hozzájárulást a házvételhez. Olvasónk és férje is már elmúltak 35 évesek.

Ha olvasónk édesapja után a hagyatéki eljárást még nem folytatták le és a közjegyző előtt a hagyaték felosztására még nem került sor, akkor a legcélszerűbb az volna, ha a testvéreivel, mint örököstársakkal úgy egyezne meg, hogy olvasónk veszi át a testvérei örökségét képező ingatlanrészeket és ezek ellenértékét a hagyatéki eljárásban megállapított hivatalos szakértői becsű alapján nekik készpénzben kifizeti. Ebben az esetben mindegyik testvér csak a saját örökrésze után fizeti az egy százalékot kitevő örökösödési illetéket s a tulajdonrészek átruházásáért olvasónkra nem kell még külön illetéket is fizetni.

Olvasónk befektetéseit a hagyatéki eljárás során — a testvéreivel való megegyezés alapján — a hagyaték felosztásánál figyelembe lehetne venni s a testvéreinek kifizetendő összeget ennek alapján lehetne megállapítani.

Ha azonban a hagyatéki eljárás már be van fejezve és mindegyik testvér már az örökségből ráeső tulajdoni rész társtulajdonosává vált, akkor olvasónk már csak külön adásvételi szerződéssel vehetné meg a testvérei tulajdonrészét, ami után meg kellene fizetni a közjegyzői átírási illetéket, amely testvérek között a vételár öt százalékát teszi ki.

Ami a szükséges összeg előteremtését illeti, olvasónk már újházas kölcsönt nem kaphatna, mert mindketten már elmúltak 30 évesek. A házépítéshez nyújtható anyagi, illetve pénzügyi segítség — az ez év július 1 -je óta érvényben lévő 150 000 koronáig terjedhető vissza nem fizetendő állami hozzájárulás feltétele pedig szintén az, hogy a házastársak egyike sem idősebb 35 évnél. De ezt is csak a házépítéshez adják, ha az építési engedélyt ez év július 1 -je után adták ki, de nem adják házvételhez.

Olvasónk csak az Állami Takarékpénztárnál vehetne fel kölcsönt a házvételre, illetve az örököstársai kifizetésére. Ilyen kölcsönt a kérvényező fizetésképességének és az állami közjegyző által regisztrált szerződésben feltüntetett vételárnak megfelelő összegben kaphat legfeljebb 20 évi visszafizetésre és 6 százalékos kamatláb mellett. — Ennek részletes feltételei iránt a járási székhelyen lévő takarékpénztárnál érdeklődhet.

Ezenkívül olvasónk a munkaadójától is kaphatna kölcsönt a Szociális és Kulturális Alapból, ha erre a kollektiv szerződés szerint lehetőség van. Eziránt a munkaadója szakszervezeti üzemi bizottságánál érdeklődhet.

..Elhagyott vagyon" jeligéjű olvasónk lapunk 25. számában az „Amnesztia-vagyonelkobzás" jeligére közölt üzenettel kapcsolatban azt kérdezi, hogy jogosan „kobozták-e" el a fivére hétvégi házát, aki ugyan külföldre távozott és engedély nélkül ott is maradt, de el nem Ítélték, mert a köztársasági elnök közkegyelmi rendelete

alapján ellene a büntető eljárást beszüntették.

Olvasónk fivére elleni intézkedés nem a büntetőjogon alapul, hanem a Polgári Törvénykönyv 453/a paragrafusának rendelkezéséből folyik. Eszerint ugyanis, ha valamely tárgy tulajdonosa olyan jogellenes cselekedetet követett el, amellyel tartósan lehetetlenné vált számára a tárgy szokásos használata, akkor ennek tulajdonjoga — amennyiben a társadalom érdekeivel ellentétben volna, hogy e tárggyal továbbra is rendelkezzék

— az államra száll.

Ez a rendelkezés összhangban van a Polgári Törvénykönyv alapelveinek VII. cikkelyével. amely szerint senkinek sem szabad a jogaival a társadalom vagy a polgártársai érdekei ellen véteni, valamint ugyanezen törvény 130. §-ának 1. bekezdésével, amely szerint a tulajdonos jogosult a tulajdonát képező tárgyat a saját, valamint a családtagjai és háztartásának tagjai szükségletére használni. S ha nincs ellentétben a társadalom érdekeivel, akkor e tárgyat használatra másnak is átengedheti.

Azzal, hogy olvasónk fivére illegálisan külföldre távozott, illetve tartósan ott maradt, saját maga fosztotta meg magát a hétvégi házának a használatától, s így ha büntetőjogilag — az elnöki közkegyelem következtében — nem is volt felelősségre vonható, a cselekedete jogellenes volt, s ezért erre a FT idézett 435/a paragrafusának rendelkezései nyertek alkalmazást.

A fenti rendelkezés alól kivételt csak az a vagyon képez, amely feltétlenül szükséges a tartásdijra vagy nevelésre rászoruló személyek életszükségleteinek kielégítésére (pl. a kiskorú gyermekek, beteg feleség eltartására). — A rendelkezés következményei magából a törvényből (ex lege) következnek és állnak be, tehát nincs szükség sem bírói, sem közigazgatási határozatra.

Az idézett törvényes rendelkezésnek értelmében olvasónk testvére hétvégi házának elkobzása jogszerűen történt.

..Mezőgazdasági adó" jeligével vidéki olvasónk azt kérdezi, hogy a január 1 -jén életbe lépett új törvény szerint kinek és milyen adót kell fizetnie?

Az 1988. évi 172. számú törvény új alapokra helyezte a mezőgazdasági földek és a mezőgazdasági termelésből eredő pénzbevételek megadóztatását.

A törvény I. része a telekadóról rendelkezik, amelyet annak a személynek kell kifizetnie, aki az ingatlannyilvántartás adatai szerint a mezőgazdasági föld használója. Ha ilyen személy nincs feltüntetve, akkor a föld tényleges használója köteles ezt az adót fizetni. Ha a föld használati joga az ingatlannyilvántartás adatai szerint a kertbarátok szövetségét illeti, akkor az adót a tényleges használó

— a szövetség tagja — köteles fizetni. Az efsz által a tagjainak átengedett háztáji mezőgazdasági föld után az adót az efsz fizeti.

Ha a földet többen használják, akkor az adókötelezettség mindnyájukat közösen terheli. Az adótételt a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A törvény IV. része a mezőgazdasági jövedelemadóról szóló rendelkezéseket tartalmazza. Ezt azoknak a személyeknek kell fizetniök, akik saját vagy közös számlára mezőgazdasági termelést folytatnak. Ennek részletes ismertetését lapunk következő számában fogjuk a „jogi tanácsokban " közölni.

Dr. B. G.

A POPTURMIX 3. fordulójának nyertesei:

Hajdúk £mese. Nagykapos, (Veiké Kapusany), Szalay Ildikó, Ekecs (Okoc), Gálik Iveta, Szalka (Selka), Fetyko Tünde, Nagykapos (Veiké Kapusany), Gödölle Andrea, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Tóth Andrea, Somorja, (Samorin), Palcso Viktória, Sávoly (Savói), Ziliz Tamás, Fülek (Fiiakovo), Urban Ferenc, Nagyölved (Veiké Ludince).

19