A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-09 / 24. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Zolczer László: KIS FALU, SZERÉNY EREDMÉNYEK Szarnák István: A FELÜLMÚLHATATLAN ÉSZLELŐ Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Kamoncza Márta: AZ ORGONA MESTERE Cselényi László: VÉGTELEN TENGER Bödők Zsigmond: A KOZMOSZ GYERMEKEI L. Gály Olga: KISÖRDÖGÖK? Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ősi. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Ftírlapszoigálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Koáice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateístvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Gömör-Tomai-karszt Szlová, kia, sőt bizonyos értelemben az " egész Kárpát-medence geológiai, geomorfológiai és biogeográfíai szempontból sajátságos és egyedülálló tájegysége. Ez így túlságosan általános és a laikusnak szinte semmit sem mondó megállapítás. Mitől olyan sajátságos és egyedülálló ez a terület? — A Gömör—Tornai-karszt megnevezés egy olyan területet jelöl, amelynek nyugati-keleti irányban 60 kilométer a kiterjedése. Ez a tájegység javarészt Csehszlovákiában fekszik: legnyugatibb pontja Jolsva (Jelsava), legkeletibb pontja pedig Szepsi (Moldava nad Bodvou). Déli nyúlványai már Magyarország területén fekszenek. A vidék sajátossága, hogy alapkövezete a mészkő, amelynek különböző lepusztulási formái igen jellegzetes arculatot kölcsönöznek a tájnak. A mészkő, vagyis a kalcium-karbonát kémiai szempontból nem különösebben ellenálló anyag, már a szén-dioxidban düs víz is képes feloldani, ennek következtében a mészkőhegységek felszíne és belseje is nagyon változatos. bemélyedésekkel, szakadékokkal és kisebb-nagyobb üregekkel, barlangokkal tarkított. A mészkő felületén csak vékony humuszréteg alakulhat ki, mert az anyakőzet vizmegtartó képessége csekély. Növényvilágában a meszes talajokat kedvelő, szárazság! ürő fajok dominálnak. Ezt a tájegységet Szlovákiában mindenképpen egyedülállónak kell tekintenünk, hiszen még egy ilyen karszt-vidék nem található itt, s a Kárpátmedencében sem sok. Mi a konkrét feladatköre a Gö. mór—Tornai-karszt tájvédelmi ’ felügyelőségnek? — Sokoldalú és összetett feladatkörről van szó, amelynek a tájvédelem csupán az egyik része. Hiszen ahhoz, hogy valamit megóvjunk, előbb arra van szükség, hogy megismerjük azt, amit védeni kívánunk. Ennek a tájnak annyira egyedi geológiai, éghajlati és biológiai arculata van, hogy a más vidékek tanulmányozása során felgyülemlett ismeretekkel itt szinte semmit sem tudunk kezdeni. Ezért kollégáimmal témák szerint csoportosítva, módszeresen tanulmányozzuk a táj éghajlati, talajtani, hidrogeológiai viszonyait, növény- és állatvilágát. Az utóbbi időben előtérbe került a bányászat és a környezet, illetve a mezőgazdaság és a környezet kapcsolatának a vizsgálata, mert a gazdasági jellegű tevékenység az egyik legfontosabb környezetveszélyeztető tényező. Mi fenyegeti leginkább a tájegy, ségnek az élővilágát és az évmilli* ók során kialakult geológiai arculatát? — Erre egyetlen szóval is felelhetnék: az ember. Természetesen be kell látni, hogy a fejlődés szükségszerű velejárója az emberi tevékenység egyre intenzivebb beavatkozása a természeti folyamatok évmilliók során kialakult rendjébe. Sajnálatos módon azonban ez a beavatkozás évszázadokon át ösztönösen történt, s korunkban olyan méretűvé vált, hogy a természet képtelenné vált spontán módon helyreállítani a megbomlott egyensúlyt. Az ipari tevékenység során rohamosan megnőtt a folyóvizek és a levegő szennyezettsége. Ennek a tájnak sajátos mikroklímája van, amelyet azonban Közép-Európa és általában Európa éghajlatában tapasztalható kedvezőtlen változások befolyásolnak, ami aztán kihatással van a helyi flórára és faunára is. A savas esők hatására nemcsak az erdők faállománya károsodik, hanem gyorsabbá válik a mészkő felaprózódása és eróziója is, s ennek következtében jelentősen megváltozik a táj hidrogeológiai szerkezete, magyarán: vízháztartása. Válaszol: dr. GORDON LÁSZLÓ, a Gömör—Tornai-karszt tájvédelmi felügyelőség munkatársa CD Milyen visszafordíthatatlan következményekkel járhat a kellően át nem gondolt mezőgazdasági termelés? — A Gömör—Tornai-karszt területén több kisebb-nagyobb fennsík található, ezeken általában nem folyik földművelés. Kivételt ezalól a Szilícei-fennsík képez, ahol a szilicei szövetkezet gazdálkodik. Az itteni márgáspala lehetővé teszi, hogy szántóföldi növényeket is termesszenek, amire egyébként csak a folyóvölgyekben nyílik lehetőség. Ha az ember csak a saját érdekeit venné figyelembe, akkor a karszt-bokorerdök irtásával, intenzív műtrágyázással növelné a megművelhető területet, illetve a terméshozamokat, ez a módszer azonban itt katasztrofális következményekkel járna. A bokrok és a fák védik a felszínt az eróziótól, ráadásul a talajvizháztartást is egyensúlyban tartják. A karsztvidékek jellegzetessége a földalatti víz erőteljes mozgása, ezért a talajra kiszórt műtrágya nagy hányada nem a növények fejlődését szolgálja, hanem bemosódik a karsztvízbe és megváltoztatja vegyi összetételét és kémhatását. Külön is megemlíteném azt a tényt, hogy az effajta beavatkozások megbontják a táj jellegzetes növénytársulásait. Ahogy az ember sem képes egyedül élni, úgy a növényeknek is szükségük van társakra. Minél gazdagabb fajokban egy táj flórája, annál nagyobb az esélye a fennmara* 7zfa&cte*t* a táj és az ember kapcsolatáról, a Gömör—Tornaikarsztról dásra. S ha pusztul a növényvilág, akkor az állatok életfeltételei is fogynak. Ha csökken a rágcsálók száma, ezzel arányosan csökken a ragadozó madaraké is. A felsorolást még hosszan folytathatnám, de talán ennyiből is világos, hogy a természet a bonyolult egymásrautaltságok és összefonódások láncolata. Szerinted mi a leghatékonyabb j. módja a tájvédelemnek? Li U* — Éne nem könnyű válaszolni. Én ügy vélem, legelőször is az emberek gondolkodásmódját kellene a helyes irányba terelni. Sokan kárhoztatják a lokálpatriotizmust, pedig enélkül elképzelhetetlen az ember és szűkebb pátriája közötti meghitt kapcsolat. Aki nem szereti azt a tájat, ahol él, a sorsa iránt is közömbös marad. Azt is nagyon veszélyesnek tartom, ha az emberek nem eléggé tájékozottak. A tájvédelmi felügyelőség számos kiadványt jelentetett meg az utóbbi években, és ezekben nem csupán az itt található természeti szépségekre, ritka növény- és állatfajokra, meg a sajátos karsztformákra : kanokra, barlangokra stb. hívja fel a figyelmet, hanem azokra a veszélyekre is, amelyek mindezt fenyegetik. Sajnos az emberi önzés formái szinte kímeríthetetlenek. Éne csak egy igen jellegzetes példát mondanék. Ezen a tájon néhány ritka ragadozómadár is fészkel, állományuk azonban igen alacsony, ezért szinte személyes őrizetet igényelnek. Én például rendszeresen figyelek egy kerecsensólyom-fészket, nehogy valamilyen bántódása essék. Akadnak olyan kapzsi egyének, akik már-már szervezett formában dézsmálják ezeknek a ritka, s ezért nagyon keresett madaraknak a fészkeit. Speciális műszerekkel, inkubátorokkal berendezett gépkocsival járják az országot, hogy a begyűjtött tojásokat épségben elszállíthassák és kikeltethessék, majd a titokban felnevelt sólymokat és egyéb madarakat szinte egy személygépkocsi áráért eladhassák a külföldi érdeklődőknek. A tájvédelmi felügyelőség munkatársai egyedül nem győznék a vidék rendszeres ellenőrzését, szerencsére nagy segítséget jelentenek számunkra az önkéntes természetvédők. Dl) Kikből áll ez a lelkes csapat? Olyan, túlnyomórészt a fiatalabb J' korosztályhoz tartozó emberekről van szó. akik szeretik ezt a tájat és szeretik a természetet is. Kb. negyven emberről van szó, a foglalkozásuk és az iskolai végzettségük vegyes. Vannak közöttük bányászok, villanyszerelők, középiskolások és egyetemisták. hivatalnokok és értelmiségiek egyaránt. Szabadidejüket áldozzák a természetvédelemre. Rendszeresen járják a vidéket, figyelik a növényvilág vagy a sziklák állapotát, s ha szükséges fegyelmezik a kötelességükről megfeledkezett turistákat is. Van-e reális esély arra, hogy a gazdasági, illetve a kömyezetvé- Lí Lr delmi szempontok ne kerüljenek feloldhatatlan ellentmondásba, hanem a józan ész diktálta kompromisszumok keretei között lehetővé váljon az érdekek egyeztetése ? — Én őszintén remélem, hogy ez lehetséges, mi több, ez egyenesen létérdekünk. A környezet- és természetvédelem elkötelezettjei tudatosítják, hogy a társadalmi fejlődés velejárója a magasabb életszínvonal elérésének az igénye. Elvégre nekik sem közömbös, hogy milyen anyagi körülmények között élnek. De azt is tudatosítani kell, hogy a pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó gazdaságpolitika olyan káros természeti változásokat indíthat el. amelyeket nemhogy visszafordítani, de talán még megállítani sem leszünk képesek. LACZA TIHAMÉR 2
