A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-09 / 24. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Zolczer László: KIS FALU, SZERÉNY EREDMÉNYEK Szarnák István: A FELÜLMÚLHATATLAN ÉSZLELŐ Miklósi Péter: NOTESZLAPOK Kamoncza Márta: AZ ORGONA MESTERE Cselényi László: VÉGTELEN TENGER Bödők Zsigmond: A KOZMOSZ GYERMEKEI L. Gály Olga: KISÖRDÖGÖK? Címlapunkon Gyökeres György felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ősi. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Ftírlapszoigálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Koáice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateístvo Obzor, inzertné oddelenie. Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. A Gömör-Tomai-karszt Szlová­­, kia, sőt bizonyos értelemben az " egész Kárpát-medence geológiai, geomorfológiai és biogeográfíai szem­pontból sajátságos és egyedülálló táj­egysége. Ez így túlságosan általános és a laikusnak szinte semmit sem mondó megállapítás. Mitől olyan sajátságos és egyedülálló ez a terület? — A Gömör—Tornai-karszt megnevezés egy olyan területet jelöl, amelynek nyuga­ti-keleti irányban 60 kilométer a kiterjedé­se. Ez a tájegység javarészt Csehszlováki­ában fekszik: legnyugatibb pontja Jolsva (Jelsava), legkeletibb pontja pedig Szepsi (Moldava nad Bodvou). Déli nyúlványai már Magyarország területén fekszenek. A vidék sajátossága, hogy alapkövezete a mészkő, amelynek különböző lepusztulási formái igen jellegzetes arculatot kölcsönöznek a tájnak. A mészkő, vagyis a kalcium-karbonát kémiai szempontból nem különösebben ellenálló anyag, már a szén-dioxidban düs víz is képes feloldani, ennek következtében a mészkő­­hegységek felszíne és belseje is nagyon vál­tozatos. bemélyedésekkel, szakadékokkal és kisebb-nagyobb üregekkel, barlangokkal tar­kított. A mészkő felületén csak vékony hu­muszréteg alakulhat ki, mert az anyakőzet vizmegtartó képessége csekély. Növényvilá­gában a meszes talajokat kedvelő, száraz­ság! ürő fajok dominálnak. Ezt a tájegységet Szlovákiában mindenképpen egyedülállónak kell tekintenünk, hiszen még egy ilyen karszt-vidék nem található itt, s a Kárpát­medencében sem sok. Mi a konkrét feladatköre a Gö­­. mór—Tornai-karszt tájvédelmi ’ felügyelőségnek? — Sokoldalú és összetett feladatkörről van szó, amelynek a tájvédelem csupán az egyik része. Hiszen ahhoz, hogy valamit megóv­junk, előbb arra van szükség, hogy megis­merjük azt, amit védeni kívánunk. Ennek a tájnak annyira egyedi geológiai, éghajlati és biológiai arculata van, hogy a más vidékek tanulmányozása során felgyülemlett ismere­tekkel itt szinte semmit sem tudunk kezdeni. Ezért kollégáimmal témák szerint csoporto­sítva, módszeresen tanulmányozzuk a táj éghajlati, talajtani, hidrogeológiai viszonyait, növény- és állatvilágát. Az utóbbi időben előtérbe került a bányászat és a környezet, illetve a mezőgazdaság és a környezet kap­csolatának a vizsgálata, mert a gazdasági jellegű tevékenység az egyik legfontosabb környezetveszélyeztető tényező. Mi fenyegeti leginkább a tájegy­­, ségnek az élővilágát és az évmilli­­* ók során kialakult geológiai arcu­latát? — Erre egyetlen szóval is felelhetnék: az ember. Természetesen be kell látni, hogy a fejlődés szükségszerű velejárója az emberi tevékenység egyre intenzivebb beavatkozása a természeti folyamatok évmilliók során ki­alakult rendjébe. Sajnálatos módon azonban ez a beavatkozás évszázadokon át ösztönö­sen történt, s korunkban olyan méretűvé vált, hogy a természet képtelenné vált spontán módon helyreállítani a megbomlott egyen­súlyt. Az ipari tevékenység során rohamosan megnőtt a folyóvizek és a levegő szennye­zettsége. Ennek a tájnak sajátos mikroklímá­ja van, amelyet azonban Közép-Európa és általában Európa éghajlatában tapasztalható kedvezőtlen változások befolyásolnak, ami aztán kihatással van a helyi flórára és fauná­ra is. A savas esők hatására nemcsak az erdők faállománya károsodik, hanem gyor­sabbá válik a mészkő felaprózódása és eró­ziója is, s ennek következtében jelentősen megváltozik a táj hidrogeológiai szerkezete, magyarán: vízháztartása. Válaszol: dr. GORDON LÁSZLÓ, a Gömör—Tornai-karszt tájvédelmi felügyelőség munkatársa CD Milyen visszafordíthatatlan követ­kezményekkel járhat a kellően át nem gondolt mezőgazdasági ter­melés? — A Gömör—Tornai-karszt területén több kisebb-nagyobb fennsík található, ezeken ál­talában nem folyik földművelés. Kivételt eza­­lól a Szilícei-fennsík képez, ahol a szilicei szövetkezet gazdálkodik. Az itteni márgás­­pala lehetővé teszi, hogy szántóföldi növé­nyeket is termesszenek, amire egyébként csak a folyóvölgyekben nyílik lehetőség. Ha az ember csak a saját érdekeit venné figye­lembe, akkor a karszt-bokorerdök irtásával, intenzív műtrágyázással növelné a megmű­velhető területet, illetve a terméshozamokat, ez a módszer azonban itt katasztrofális kö­vetkezményekkel járna. A bokrok és a fák védik a felszínt az eróziótól, ráadásul a talajvizháztartást is egyensúlyban tartják. A karsztvidékek jellegzetessége a földalatti víz erőteljes mozgása, ezért a talajra kiszórt műtrágya nagy hányada nem a növények fejlődését szolgálja, hanem bemosódik a karsztvízbe és megváltoztatja vegyi összeté­telét és kémhatását. Külön is megemlíteném azt a tényt, hogy az effajta beavatkozások megbontják a táj jellegzetes növénytársulá­sait. Ahogy az ember sem képes egyedül élni, úgy a növényeknek is szükségük van társakra. Minél gazdagabb fajokban egy táj flórája, annál nagyobb az esélye a fennmara­* 7zfa&cte*t* a táj és az ember kapcsolatáról, a Gömör—Tornai­­karsztról dásra. S ha pusztul a növényvilág, akkor az állatok életfeltételei is fogynak. Ha csökken a rágcsálók száma, ezzel arányosan csökken a ragadozó madaraké is. A felsorolást még hosszan folytathatnám, de talán ennyiből is világos, hogy a természet a bonyolult egy­másrautaltságok és összefonódások láncola­ta. Szerinted mi a leghatékonyabb j. módja a tájvédelemnek? Li U* — Éne nem könnyű válaszolni. Én ügy vélem, legelőször is az emberek gondol­kodásmódját kellene a helyes irányba terelni. Sokan kárhoztatják a lokálpatriotizmust, pe­dig enélkül elképzelhetetlen az ember és szűkebb pátriája közötti meghitt kapcsolat. Aki nem szereti azt a tájat, ahol él, a sorsa iránt is közömbös marad. Azt is nagyon veszélyesnek tartom, ha az emberek nem eléggé tájékozottak. A tájvédelmi felügyelő­ség számos kiadványt jelentetett meg az utóbbi években, és ezekben nem csupán az itt található természeti szépségekre, ritka növény- és állatfajokra, meg a sajátos karszt­formákra : kanokra, barlangokra stb. hívja fel a figyelmet, hanem azokra a veszélyekre is, amelyek mindezt fenyegetik. Sajnos az em­beri önzés formái szinte kímeríthetetlenek. Éne csak egy igen jellegzetes példát monda­nék. Ezen a tájon néhány ritka ragadozóma­dár is fészkel, állományuk azonban igen alacsony, ezért szinte személyes őrizetet igé­nyelnek. Én például rendszeresen figyelek egy kerecsensólyom-fészket, nehogy valami­lyen bántódása essék. Akadnak olyan kapzsi egyének, akik már-már szervezett formában dézsmálják ezeknek a ritka, s ezért nagyon keresett madaraknak a fészkeit. Speciális műszerekkel, inkubátorokkal berendezett gépkocsival járják az országot, hogy a be­gyűjtött tojásokat épségben elszállíthassák és kikeltethessék, majd a titokban felnevelt sólymokat és egyéb madarakat szinte egy személygépkocsi áráért eladhassák a külföl­di érdeklődőknek. A tájvédelmi felügyelőség munkatársai egyedül nem győznék a vidék rendszeres ellenőrzését, szerencsére nagy segítséget jelentenek számunkra az önkén­tes természetvédők. Dl) Kikből áll ez a lelkes csapat? Olyan, túlnyomórészt a fiatalabb J' korosztályhoz tartozó emberekről van szó. akik szeretik ezt a tájat és szeretik a természetet is. Kb. negyven emberről van szó, a foglalkozásuk és az iskolai végzettsé­gük vegyes. Vannak közöttük bányászok, villanyszerelők, középiskolások és egyete­misták. hivatalnokok és értelmiségiek egya­ránt. Szabadidejüket áldozzák a természet­­védelemre. Rendszeresen járják a vidéket, figyelik a növényvilág vagy a sziklák állapo­tát, s ha szükséges fegyelmezik a kötelessé­gükről megfeledkezett turistákat is. Van-e reális esély arra, hogy a gazdasági, illetve a kömyezetvé- Lí Lr delmi szempontok ne kerüljenek feloldhatatlan ellentmondásba, hanem a józan ész diktálta kompromisszumok ke­retei között lehetővé váljon az érdekek egyeztetése ? — Én őszintén remélem, hogy ez lehetsé­ges, mi több, ez egyenesen létérdekünk. A környezet- és természetvédelem elkötele­zettjei tudatosítják, hogy a társadalmi fejlő­dés velejárója a magasabb életszínvonal elé­résének az igénye. Elvégre nekik sem közöm­bös, hogy milyen anyagi körülmények között élnek. De azt is tudatosítani kell, hogy a pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó gazda­ságpolitika olyan káros természeti változáso­kat indíthat el. amelyeket nemhogy vissza­fordítani, de talán még megállítani sem le­szünk képesek. LACZA TIHAMÉR 2

Next

/
Thumbnails
Contents