A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 16. szám
KINCSÜNK AZ/W/WEIV A klérofasiszta, meg a fasisztaellenes ellenállás Politikai jellegű, illetve a közelmúlt történetével foglalkozó hazai magyar nyelvű szövegeinkben gyakran találkozunk a klérofasiszta meg a klérofasizmus összetett szóval. Közülük az első melléknévként és főnévként is előfordul. A kérdéses szavak eredetét nem nehéz megállapítani: a szlovák nyelvből kerültek át a magyarba. A szlovákban általánosan elfogadott a klérofasista főnév, a klérofasisticky melléknév és a klérofasizmus főnév is. Ha belenézünk a szlovák nyelvben használatos idegen szavaknak a szótárába, megtaláljuk ezeknek a szavaknak a pontos értelmezését. A ktérofasizmus jelentése: a klérus, azaz a katolikus papság által irányított fasizmus. A klérofasista főnév értelme: az ilyenfajta fasizmus híve, követője: a klérofasisticky melléknév jelentése: a klérus által irányított fasizmusra vagy annak hívére, követőjére vonatkozó, illetve jellemző. Miért helytelen a magyarban a klérofasiszta és a ktérofasizmus összetétel, hiszen a klérus szót is, meg a fasiszta, illetőleg fasizmus szót is használjunk? Ezeket az összetételeket azért nem tarthatjuk helyesnek, mert a magyar nyelvben a görög-latin eredetű klérus szó a rövidített kléroformában nem szerepel összetételek előtagjaként. Használatos a klérus szónak több származéka, például a klerikális, klerika/izál, k/erikalizmus, klerikus. Ezek közül a klerikális melléknév az, amelynek segítségével lefordíthatjuk a szlovákban elfogadott kiérő- előtagú összetételeket. Ne mondjunk tehát magyarul klérofasizmust, hanem klerikális fasizmust, ne mondjunk klérofasisztát, hanem klerikális fasisztát A klerikális melléknév jelentése ugyanis megfelel ebben az esetben a szlovák kiérő- előtag jelentésének, mivel személyre vonatkozólag egyebek közt azt jelenti: egyházi befolyás alatt, a klérus befolyása alatt álló párt hive; általánosságban pedig ez a jelentése: egyházi befolyás alatt, a klérus befolyása alatt álló. És hát esetünkben pontosan erről van szó. A következő szókapcsolattal is nemegyszer találkozhatunk újságjaink hasábjain meg általában a kortörténeti írásokban. Így hangzik: fasisztaellenes ellenállás. Ez is egy szlovák kifejezésre vezethető vissza, hiszen nem egyéb, mint a szlovákban helyes protifasisticky odboj nem valami sikerült fordítása. A szlovák odboj főnév egyértelműen ellenállást esetleg ellenállási mozgalmat jelent. Zúcastnil sa odboja — ez magyarul: részt vett az ellenállásban. Ugyanígy az odbojár megfelelője: ellenálló. Az sem kétséges, hogy a protifasisticky szlovák melléknév magyar jelentése lehet fasisztaellenes, és lehet fasizmus elleni vagy fasiszták elleni. Az ellenállás lehetne fasisztaellenes, illetőleg fasizmus elleni vagy fasiszták elleni ellenállás — ha ez nem hangzanék meglehetősen rosszul az ellen ismétlődése miatt. Nem vagyunk az idegen szavak fölösleges használatának a hívei, de ebben az esetben előnyben kell részesítenünk az egyébként általánosan használatos, elfogadott idegen szót, és nem fasisztaellenes ellenállásról, hanem antifasiszta ellenállásról és antifasiszta ellenállókról beszélünk. Természetes, hogy a fasisztaellenes meggyőződés, magatartás vagy a fasizmus elleni harc, fasizmus elleni küzdelem és hasonló szerkezetek esetében nincs szükség az antifasiszta szó előnyben részesítésére. Főnévként, személyre vonatkozólag a fasiszta ellentéteként azonban az antifasiszta szót használjuk. MAYER JUDIT TABUK NÉLKÜL TÖREDÉKES JEGYZETEK A XXI. MAGYAR FILMSZEMLÉRŐL Szemben a történelemmel, szemben önmagunkkal — akár ez is lehetett volna a legutóbbi Magyar Játékfilmszemle mottója, s e szavakban nincs semmiféle túlzó pátosz, zsurnalisztikái hatásvadászat. A februárban bemutatott új magyar filmeket a feltárás, leleplezés, szembenézés igénye hatotta át, szinte kivétel nélkül az igazság keresésének és kimondásának őszinte szándéka jellemezte őket. A könnyed szórakozásra, kikapcsolódásra áhítozó nézőt érhette csalódás, ám aki a jelen valóságával s a múlttal akart megismerkedni, aligha csalódott várakozásában. Bereményi Géza Eldorado című, 1945 és 1956 között játszódó filmje egy kereskedő sorsán keresztül mutatja be az akkori magyar társadalom életét. Főhőse, Monori a híres Teleki téri piac nagy hatalmú fejedelme, aki varázslatos tehetségével jószerivel még a sarat is arannyá változtatja; mesés vagyon birtokosa lesz s a sárga fém szinte mindenhatóvá teszi — általa még unokáját is visszahozhatja a halálból —, ám egy napon rá kell jönnie: az arany uralmát felváltotta a törvények (pontosabban: a tiltások és büntetések) uralma. A kincseket rejtegetni kell, a félelem lesz úrrá a lelkeken. 1956 őszének drámai napjaiban úgy tűnik, ismét érvényesülhet a pénz hatalma: Monori családját akarja külföldre juttatni a harcban álló Budapestről, de hiába a krőzusi gazdagság, a halál győzedelmeskedik az arany felett... Bereményi filmje megérdemelten kapta meg a játékfilmkategória fődíját, akárcsak a Monorit alakító Eperjes Károly a legjobb színésznek járó díjat. A mű hitelesen és látványosan idézi fel a háború utáni újjászületéstől 1956 novemberéig tartó időszakot, a néző sokáig nem feledi el az élettől lüktető piac impresszionisztikusan megjelenített kavalkádját, a világégést is túlélő mulató és bordélyház fellinis vízióját, a Monorinál tartott házkutatás tragikomikus jeleneteit, a budapesti utcai harcok szívszorongató képsorait. Alkotói díj jutalmazta az elsöfilmes Enyedi Ildikó Az én huszadik századom című müvét is, mely azokról a kisemberekről szól — két fiatal nőről s egy férfiról —, akik a századforduló éveiben, a világot ámulatba ejtő találmányok, a nagy remények s a törékeny illúziók bűvkörében élve megpróbálják életté alakítani álmaikat; esendöségük, tétovaságuk, gyengeségük ellenére is elérni a vágyott boldogságot, de sorsuk nem a lányregények kánonjai szerint alakul. E szeretettel áthatott, lírai vonásokban gazdag film egy igencsak ígéretes tehetség alkotása, mely egyike volt a szemle legörvendetesebb meglepetéseinek. A mégoly rövid beszámolóból sem hagyható ki Jancsó Miklós új filmje, a Jézus Krisztus horoszkópja. Azt hihetnénk, misztikus krimit láttunk, rejtélyes gyilkosságokkal és rejtélyes szereplőkkel, ám a kibogozhatatlan bűnügy csak ürügyül szolgál egy örökaktuális alapvető filozófiai kérdés felvetéséhez: megismerhető, értelmezhetö-e a látszatok és hazugságok ezernyi színes fátyla mögött rejtőzködő valóság ? A szinte mindenütt jelenlévő monitorok minden történést dokumentálnak, ám a realitás az összes megközelítési kísérlettel dacolva kiismerhetetlen és felfoghatatlan marad. Csupán a hajdani nagy (?) eszmékben való csalódottság, a naiv hitek veresége lesz nyilvánvaló e szép és helyenként irritálóan ezoterikusnak tűnő, ám nagyon is következetes gondolatiságot képviselő műben, mely éppoly kevéssé alkalmas a néző elandalítására, mint az előző Jancsó filmek. A Jézus Krisztus horoszkópjához hasonlóan Dárday István és Szalay Györgyi új alkotásában, a Dokumentátofaan is főszerep jut korunk rendkívüli hatású médiumának, a videónak. A film hőse videokereskedő aki üzleti sikerei révén tagja lesz a mai magyarországi „high society", az újgazdagok társadalmának. Milliomostársainak óriási többségétől eltérően nem elégíti ki a „meseautó", a luxusvilla, a csodaszép szőke szerető testé-Eperjes Károly az Eldorádó c. film egyik jelenetében nek birtoklása, mániákus szenvedéllyel gyűjti az általa elképzelt első magyar video-lexikon anyagát, mely az utókor számára dokumentálná a jelen, a közelmúlt s a félmúlt eseményeit, a holnapot is meghatározó „kényes kérdéseit". A számbavevés grandiózus kísérlete azonban kudarcba fullad, a dokumentátor magánélete is zátonyra fut s menekülni próbál a kaotikus és legyűrhetetlen valóság elöl. Nincs menekülés azonban azok számára, akiket vágyaik az önpusztítás örvényébe taszítanak. Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér című szuggesztiv, izgalmas, a krimi és a pszicho-horror műfaji határán egyensúlyozó filmje három ember drámáját tárja elénk, akik önnön szenvedélyeik és érzelmeik áldozatává lesznek. A csinos, elvált, kamasz fiát egyedül nevelő és szeretetre éhes anyát behálózza egy biszexuális férfi, akit korántsem az asszony érdekel — annak fiát akarja szeretőjévé tenni. Ettől kezdve a groteszk és tragikomikus momentumokat egyre inkább háttérbe szorítják a drámai mozzanatok, a magány és az érzelmi kiszolgáltatottság döbbenetes tragédiája bontakozik ki a vásznon. Tragédiákkal terhesek a játékfilmekkel egyenrangú, a történettudományt és a szociológiát megszégyenítő eredményeket felmutató dokumentumfilmek is. Elsősorban e kategória fődíjas alkotását, Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza RECSK, 1950—1953. Egy titkos kényszermunkatábor története címet viselő filmjét kell említenünk, amely egy hírhedt büntetőtábor megrázó históriáját eleveníti fel. Ugyancsak díjjal jutalmazták Sára Sándor Csonka-Bereg című, vallomásokból, vallomástöredékekből összeálló filmjét is. Évekig a zárolt filmek között tartották számon Elek Judit Pócspetri című lakotását; a rendező eddigi munkásságát most díjjal méltányolták, filmjét tömegek nézhették meg. Pócspetri, az ismeretlen kis falu 1 948-ban tett szert szomorú hírnevére, amikor egy rendőr rejtélyes halála miatt a község lakóival szemben a kollektív bűnösség elvét érvényesítették s az igazságossággal vajmi keveset törődő illetékesek brutális eljárást folytattak le ellenük. Mi történt valójában? Ki(k) az igazi bünös(ök)? Ember Judit ezekre a kérdésekre keresi a választ a még élő tanúk megszólaltatásával. Harminckét film szerepelt a szemle műsorán; az említetteken kívül még jónéhány megérdemelt volna legalább egy rövid méltatást: Gulyás Gyula és Gulyás János Balladák filmje címet viselő alkotása, mely az erdélyi népdalgyűjtés kiemelkedő személyiségének, Kallós Zoltánnak a nyomába szegődve mutatja be e sokat szenvedett régió folklórkincsének gazdagságát; Sára Sándor Pergőtüze a németek oldalán halálba küldött II. magyar hadsereg iszonyú kálváriájáról, Gazdag Gyula drámai feszültségű Túsztörténete, Jeles András lenyűgözően eredeti képi világot elénk táró Átombrigád\a... de ne folytassuk — a felsorolás is reménytelen. Divat — mi több, régi divat — az „álomgyár" válságáról, elhúzódó agóniájáról beszélni. Magyarországon is. A legutóbbi filmszemle alkotásai azonban határozottan cáfolják a komor próféciákat. S ennek a mozi hívei — határokra való tekintet nélkül — csak örülhetnek. G. KOVÁCS LÁSZLÓ 10
