A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-23 / 26. szám
közeledő hatalmas építményt. Közben kísérőink szakszerűen elmagyarázták, hogy mi, milyen célt követ majd, és néhány hónap múlva milyen lesz a táj képe. — Az erőmű — mondták — hosszú kilométereken át megváltoztatja a Duna partszakaszának az arculatát és sokezer ember életkörülményét teszi szebbé, kulturáltabbá. Az erőmű előnyeinek feltárása és minél sokoldalúbb hasznosítása ugyanis átfogó, regionális, rendezési és tájfejlesztési tervkoncepció jegyében történik. A tervek kidolgozóit és végrehajtóit az a szándék vezette és vezeti, hogy a program megvalósítása révén a térség lakóinak a jövőben minden tekintetben jobbá váljék az élete. A táj várható arculatát ábrázoló képeket és dokumentumokat is bemutattak. A szakemberek tényekkel érveltek, majd kijelentették: — Tavaly történt némi lemaradás, ám a mulasztást pótoltuk s ma már sek kritikus áttekintésével, újraértékelésével, további vizsgálatokkal, valamint a menetközben nyert ismeretek érvényesítésével a szakemberek arra keresték a múltban és arra keresik jelenleg is a választ, hogy a fejlesztés megfelel-e korunk környezetvédelmi követelményeinek, a vízlépcsőrendszer egyes elemei kellően Az építmény egyik része Kiegyenlíti a bősi vízi erőmű szakaszos működésének ár-apály hatását; Gabcíkovóig ható duzzasztásával akkor is biztosítja a hajóút használatához szükséges vízmennyiséget, amikor nem érkezik utánpótlás az üzemvízcsatornán; hat turbinájának 160 megawattos folyamatos teljesítésével hozzájárul az energiagondok enyhítéséhez; részt vesz a hajóforgalom lebonyolításában és még sok más előnye mellett végül, de nem utolsósorban a csodálatos panorámájú Duna-kanyar települései között a híd szerepét is betölti. Az újságírók közül többen az iránt is érdeklődtek, hogy az erőmű milyen hatással lesz majd a környezetre!? — A környezet védelme alapvető kérdés — kaptuk a választ. — A korábbi megállapítások és elképzelé-Betonozás —- új módszerrel csökkentik vagy teljesen megelőzik-e a nemkívánt hatásokat, szükséges-e a már elkészült tervek esetleges átdolgozása, az egyes ágazatok hogyan hasznosíthatnák minél jobban a beruházás nyújtotta előnyöket ... Az illetékesek foglalkoznak az erőmű működtetésének a talajvízszint szabályozásának és az ún. szivárogtató rendszer gyakorlati alkalmazásának várható hatásaival, a mező- és erdőgazdasági termelés fenntartásának, illetve növelésének módozataival, a hullámtéri erdők biológiai, talajtani és műszaki kérdéseivel, a területfejlesztési, valamint mindezek gazdasági összefüggéseivel. Végigjártuk a lassan befejezéséhez az ütemtervnek megfelelően dolgozunk. Az 1989-ben elvégzendő kétmilliárd korona értékű munkának az építők eddig már több mint a felét elvégezték. A terv szerint a körtvélyesi (Hrusov) tároló feltöltésére ez év décemberében kerül sor. Mindez lehetővé teszi, hogy 1990 áprilisától kezdve a nemzetközi folyami hajózás már a felvízcsatornán és a hajózsilipeken keresztül történjék, és a tervnek megfelelően 1990 júliusában megkezdődjék az első aggregátor próbaüzemelése, illetve az energiatermelés. Ahhoz, hogy mindez megtörténjék és az energiatermelés a tervezett időpontban meginduljon, természetesen még nagyon sok munka vár elvégzésre, és még nagyon sok szempontot szükséges egyeztetni. Ahhoz például, hogy a körtvélyesi víztározót az említett időpontban feltölthessék vízzel, még el kell végezni a töltések szigetelését és a felvízcsatorna stabilizálását, egyben még sok más — az erőmű zavartalan üzemeltetése és a környezet maximális védelme szempontjából — szintén nagyon fontos munkát. A szükséges lépések azonban megtörténtek, az általunk megtekintett területeken az építkezés zavartalan. Az építkezésre szinte naponta érkeznek érdeklődők, akik a munkálatokkal kapcsolatos kérdésekre kérnek és kapnak választ. Május 25-én Bősön tartotta ülését a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége. A testület tagjai miután megismerkedtek a vízi erőművön és a hozzá tartozó többi építkezésen folyó munkálatokkal, kijelentették: — Az építők kiemelt figyelmet fordítanak a mezőgazdasági földterület védelmére, a viztisztaságra, a természetvédelemre ... A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének is — összhangban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának és a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Elnökségének 1989. május 15-i rendkívüli ülésén elfogadott álláspontjával — az a véleménye: annak érdekében, hogy a gabcíkovói vízlépcső első aggregátját 1990 július elején üzembe helyezhessék, a tervet folyamatosan kell teljesíteni, egyben — mindkét ország javára — keresni kell a Gabcíkovo— Nagymaros Vízlépcsőrendszer sikeres befejezéséhez vezető közös utat. A nagy műről a Magyar Népköztársaságban egymástól eltérő nézetek csaptak össze. De hasonló építkezések esetében az emberek sokat vitatkoznak a Szovjetunióban is. Ott az energiatermelés annak idején valóban „gigantomániába" esett. Sok millió blokkos, hatalmas vízi erőműveket, gigantikus hőerőműveket, óriási atomerőműveket építettek. Ma sokan inkább a kisebb, de nagy teljesítményű erőmüveket tartják ideálisnak. A nagy műről kialakult vita kapcsán mit mondhat a laikus újságíró? Csak annyit, hogy a múltat nem lehet konzerválni. A fejlődés megállíthatatlan. Helyes megoldás az energiatermelés esetében is csak az egymás véleményét kölcsönösen tiszteletben tartó, jó szándékú vita alapján születhet. Az érzelmek nem kerekedhetnek a józan ész fölé, a mai jólétünkért érzett aggodalom nem szoríthatja háttérbe a jövő érdekét. A közösnek szánt müvet szerintem — a két beruházó álláspontját kölcsönösen és messzemenően tiszteletben tartva — közös erőfeszítéssel szükséges építeni és befejezni. BALÁZS BÉLA Prikler László (2) és a CSTK (1) felvételei 13
